2022.05.24.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Makovecz – …összekötni az eget és a földet…

6 min read
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/78527"><img class="image image-_original" src="/files/images/mak%20(1).jpg" border="0" width="461" height="319" /></a></span>2014. március 16-án, vasárnap Makovecz Imre (1935-2011) Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia örökös tiszteleti elnöke életművéből válogatott kiállítás nyílik az újranyitott Vigadóban. A kiállítás címe idézet Makovecz Imrétől, aki azt írta, az építészet igazi kalandja az eget és a földet összekapcsolni. </p> <p> 

2014. március 16-án, vasárnap Makovecz Imre (1935-2011) Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia örökös tiszteleti elnöke életművéből válogatott kiállítás nyílik az újranyitott Vigadóban. A kiállítás címe idézet Makovecz Imrétől, aki azt írta, az építészet igazi kalandja az eget és a földet összekapcsolni.

 

2014. március 16-án, vasárnap Makovecz Imre (1935-2011) Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia örökös tiszteleti elnöke életművéből válogatott kiállítás nyílik az újranyitott Vigadóban. A kiállítás címe idézet Makovecz Imrétől, aki azt írta, az építészet igazi kalandja az eget és a földet összekapcsolni.

 

A Vigadó V. és VI. emeletén három teremben láthatók az építész munkái, rajzai, grafikái, a róla szóló filmek, fotók, dokumentumok. A VI. emeleti teremben állítják fel az eddig meg nem valósult felső-krisztinavárosi templom 3,5 méteres modelljét, mellette két angyalfigurával. (A mester tervei szerint 120 angyal díszítette volna az Apor Vilmos térre álmodott templomot.)

Az V. emeleten levő két terem közül az egyikben három kisebb makett áll: a paksi katolikus templom, a visegrádi Erdei Művelődési Ház és a Sevilla Expo '92 magyar nemzeti pavilonjának kicsinyített mása. Mezei Gábor építész, a kiállítás kurátora érdekességként emeli ki, hogy a sevillai magyar pavilont Spanyolországban védetté nyilvánították.

 

A tárlat két szinten, 60 tablón mutatja be Makovecz Imre megépült és tervezett épületeinek fotóit. Egy-egy épületről három kép készült egy méterszer egy méteres nagyságban. A termekben 30 üvegtárlóban az építész skiccrajzait, fényképeket és személyes munkaeszközöket állították ki. Falmatricákon idézetek olvashatók tőle saját kézírásával. Mindemellett három film is pereg: a Szerelmes földrajz című sorozat vele készült epizódja, Osskó Judit építész-szerkesztő 25 perces összeállítása, valamint Dárday István 3 perces animációja.

 

A tárlatra háromnyelvű – magyar, angol, német – katalógust ad ki a Magyar Művészeti Akadémia. Bevezetőjében Mezei Gábor kiemeli, Makovecz a tervezésben nem ismert kompromisszumot: számára nem volt fontos és kevésbé fontos feladat. Szembement minden divattal, és „sem a politika, sem a szakma nem volt elbűvölve a tevékenységétől" – írja az egykori munkatárs.

 

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke ugyancsak a katalógus bevezetőjében azt emeli ki, hogy Makovecz Imre példátlan gazdagságú életművet hozott létre határon innen és túl. Az elnök a következőt idézi az építésztől:

„Célunk a gondolkodásból az azonnali cselekvés, a közép-európai szabad, faji gyűlölettől mentes szakrális szemlélet kialakítása."

A kiadványban olvashatók Makovecz elvei az organikus építészetről, amelynek szerinte kettős jelentése van: az épületnek szervesen kell illeszkednie a tájba és emberközpontúnak kell lennie, vagyis – ahogy írja –

„Mindig az arc berendezésére figyelek. Ezért hasonlítanak az épületeim az ember arcára, fejére, koponyájára. A házaimat – alighanem egy Chagall-kép emléke nyomán – látó házaknak neveztem el."

Szemük, szemöldökük, orrféléjük is van, vagyis az épület nála lény.

 

A katalógusban csoportosítva megtalálhatók templomai, többek között a siófoki, a kolozsvári, közösségi épületei, köztük a siklósi borház, a makói Hagymaház és a Remény hídja park projekt óvodája Mongóliában, valamint a Bartók Béla színpadi műveihez – A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára, A csodálatos mandarin – tervezett díszletei.

A gazdagon illusztrált kötet végén a Makovecz tervezte családi házakban lakók közül többen elmesélik történetüket arról, milyen az élet egy ilyen épületben.

 

A Makovecz Imre-kiállítás a Vigadóban szeptember végéig lesz látogatható.

 

Makovecz Imre, építész

Budapest, 1935. november 20. – Budapest, 2011. szeptember 27.

Az MMA posztumusz tiszteleti tagja.

A Magyar Művészeti Akadémia alapító elnöke, örökös tiszteleti elnökként.

Az 1992-ben alapított Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet alapító tagja.

Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerezte 1959-ben.

Ezt követően állami tervezővállalatoknál dolgozott, majd a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság főépítésze volt. Svájcban megismerkedett Rudolf Steiner munkásságával, szellemiségével. 1970-ben Erdélyben járt Kós Károly legendás építésznél. Első külföldi kiállítása Finnországban volt. 1983-ban harmadmagával megalapította a Makona Tervező Kisszövetkezetet. A tervezés itt elsősorban a kistelepülések revitalizációjára, faluházakra, falubővítésekre, valamint kisvárosi beépítésekre irányult, emellett számos családi ház tervezésével is megbízták. A faluházakat építő mozgalom irányításával egyik kezdeményezője volt a falvak fennmaradását szolgáló közösségfejlesztő munkának.

A nyolcvanas évek végétől pályáját templomok, illetve középületek tervezése jellemezte. 1990-től a Makona önálló tervezőirodák szövetségeként működött tovább, amelyben saját műtermet vezetett. Nemzetközi meghívásos pályázatok állandó résztvevője volt, számos határon túli, főként erdélyi egyházi megbízást kapott. 1992-ben a sevillai expó magyar pavilonja nemzetközi sikert aratott. Még ebben az évben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. Hangsúlyt helyezett a fiatal építészek szemléletének alakítására, magán-mesteriskolát szervezett, oktatott a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Iparművészeti Főiskolán, valamint a Magyar Építész Szövetség (MÉSZ) Mesteriskolájában. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) tiszteletbeli mestere, valamint a Nemzetközi Építészeti Akadémia tanára volt. A Dundee-i Egyetemen és a római La Sapienza Egyetemen díszdoktorrá avatták. Alapító tagja a szerves építészet magyarországi szervezetének, a Kós Károly Egyesülésnek és az 1992-ben egyesületként életre hívott Magyar Művészeti Akadémiának. Harmincnégy évesen, 1969-ben a legrangosabb szakmai kitüntetésben, Ybl-díjban részesült. 1987-ben Ifjúsági Díjjal, 1989-ben SZOT-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal, 1999-ben pedig Steindl Imre-díjjal ismerték el munkásságát. 1996-ban megkapta a Magyarország Alapítvány Magyar Örökség díját, 1997-ben elnyerte a Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérmét. Tiszteletbeli tagjává választotta az Amerikai Építészeti Intézet és a Brit Királyi Építészeti Szövetség. 2001-ben Magyar Corvin-lánc kitüntetést, 2003-ban Prima Primissima Díjat, 2009-ben Főépítészi Életműdíjat, 2011-ben Szent István-díjat vehetett át. Európa számos nagyvárosában rendeztek számára önálló kiállítást. Művészi sokoldalúságát bizonyítják megjelent építészeti és társadalmi vonatkozású írásai, díszlettervei, grafikái. Hatása túlmutat építészeti életművén, íróként, teoretikusként, kultúraszervezőként és aktív közéleti személyiségként a magyar kulturális élet nagy hatású szellemi tekintélye volt. A 2011-ben köztestületként megalakult Magyar Művészeti Akadémiának örökös tiszteleti elnöke.

 

Makovecz Imre kiállítás

Vigadó

1051 Budapest, Vigadó tér 2.

 

http://vigado.hu/

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

EUROASTRA - Powered by WebshopCompany Ltd. uk. | Newsphere by AF themes.