Markukban tartják a pénzt a magyar kézművesek:a cél túlélni!
3 perc olvasás
Mintegy negyedmilliónyi magyar kézműves igyekszik megmaradni a változó gazdasági feltételek mellett a piacon. Bár túlnyomó többségük mikrovállalkozásában, komolyabb pénzügyi tartalékok nélkül dolgozik, a rendszerváltás óta eltelt 18 évben különféle ötletekkel, technikákkal tudtak talpon maradni. Egy csataszögi juhtartó biogazdaság például úgy próbál nyereségesen gazdálkodni, hogy nemezelés bevezetésével egy egész vertikumra kiterjesztette tevékenységét.
Mintegy negyedmilliónyi magyar kézműves igyekszik megmaradni a változó gazdasági feltételek mellett a piacon. Bár túlnyomó többségük mikrovállalkozásában, komolyabb pénzügyi tartalékok nélkül dolgozik, a rendszerváltás óta eltelt 18 évben különféle ötletekkel, technikákkal tudtak talpon maradni. Egy csataszögi juhtartó biogazdaság például úgy próbál nyereségesen gazdálkodni, hogy nemezelés bevezetésével egy egész vertikumra kiterjesztette tevékenységét.
Annak ellenére, hogy számos pályázati forrás hozzáférhető a hazai kézművesek számára, a korlátozott erőforrások miatt eleve kevesen képesek elindulni ezeken. Ráadásul még a sikeres pályázat sem jelent önmagában megoldást a művészi szakmák űzőinek a megélhetésre, hiszen tartósan nyereséges gazdálkodás nélkül a jó pályázati szereplés kevés. Különösen hátrányos helyzetűek a jó piacot jelentő nagyvárosoktól távol eső, elmaradott térségekben élő iparosok.
Pető Rózsa népi iparművész, a Szolnok közelében lévő csataszögi Szent Vendel Biogazdasággal együttműködve pályázati pénzből alakított ki egy nemezelőműhelyt: a közel tíz éve mintegy 76 hektáron gazdálkodó társaságnál önmagában gazdaságosan nem hasznosítható gyapjú keletkezett, amelyet most az iparművész segítségével alakítanak nemezzé. Pető Rózsa szerint a kézművesek számára a művészi tehetségen, képességeken kívül létfontosságú a megfelelő piaci rés megtalálása is. „Mi szerencsések vagyunk, hiszen város is akad a közelben, és Budapesttől sem vagyunk távol, ennek ellenére muszáj volt növelni a hatékonyságunkat" Pócsainé Müller Elza, a Szent Vendel Biogazdaság vezetője úgy fogalmaz, hogy a kis gazdaság számára is továbbfejlődés az együttműködés: „A sikeres pályázat nélkül nem jöhetett volna létre a bemutatóterem-műhely együttese, de az eladható termékek gyártásáról és annak értékesítéséről nekünk kell gondoskodnunk." – húzza alá. Az oktatóteremként is használható műhelyben elsősorban a helyi hagyományokra, illetve az ősi magyar motívumokból merítő alkotások, ünnepi díszek, lakberendezési dísztárgyak, illetve ruházati termékek – mellények, táskák, papucsok, kesztyűk – készülnek.
Szent Vendel Biogazdaság: valamennyi terméke kézzel készült, kis számú sorozatban kapható. A gazdaság kínálatában a ruházati termékektől a dísztárgyakig számos termék kategória megtalálható.
A gazdaság árukészítés mellett bekapcsolódik a falusi turizmusba is programjaival: lehetőséget biztosít a nemezelés eljárásának bemutatására. A látogatók a gyapjú útját nyomon követhetik a juhoktól egészen a késztermékekig, sőt, a nemezelést maguk is kipróbálhatják a helyszínen.
