EuMegalakult a magyar EU-elnökséget elõkészítõ bizottság, melynek feladata a 2011-es feladatok meghatározása és összehangolása. A kormány a soros elnökség ellátásához szükséges 1200-1300 álláshelyet nagyrészt a közigazgatásból szeretné betölteni. A brüsszeli állandó képviselet létszáma 20-50 százalékkal is megnövekedhet.

  EuMegalakult a magyar EU-elnökséget elõkészítõ bizottság, melynek feladata a 2011-es feladatok meghatározása és összehangolása. A kormány a soros elnökség ellátásához szükséges 1200-1300 álláshelyet nagyrészt a közigazgatásból szeretné betölteni. A brüsszeli állandó képviselet létszáma 20-50 százalékkal is megnövekedhet.

A csoportos elnökség miatt Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal együtt 18 hónapon keresztül látja majd el az elnöki teendõket. A 2010-ben kezdõdõ elsõ hathónapos periódus alatt Spanyolország, 2010 második felében Belgium és 2011 elsõ félévében pedig Magyarország lesz az EU soros elnöke.

Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára sajtótájékoztatóján kifejtette: mivel Magyarország elõször látja el az elnöki teendõket, már 2010-re, a spanyol elnökség kezdetére be szeretné fejezni a felkészülést. Ezért a feladatok kijelölésére és megvalósítására két teljes év (2008-2009) áll rendelkezésre. Az államtitkár szerint a felkészülés már megkezdõdött, június 26-án ugyanis megalakult a magyar EU-elnökséget elõkészítõ bizottság, melynek vezetõje a miniszterelnök, tagjai pedig a külügyi, az igazságügyi, a pénzügyi és a szociális tárca vezetõi, valamint a személyügyi államtitkár. A bizottság titkársági feladatát a Külügyminisztérium látja el, Iván Gábor vezetésével.

Mint azt a szakállamtitkár elmondta, a bizottság a feladatok azonosításával kezdte munkáját. A testület 2007 végégig szeretné kiválasztani a 250 tanácsi munkacsoport elnöki teendõit ellátó szakembereket, akik nagyrészt azok közül kerülnek majd ki, akik ma Magyarországot képviselik e munkacsoportokban. Az elnökségi feladatok ellátásához 1200-1300 emberre van szükség, s a kormány legtöbbjüket a közigazgatásból választja majd ki, s csak nagyon kis részben csatlakozhatnak a gárdához nyílt pályázat útján jelentkezõk. Fontos a kiválasztott szakemberek képzése is, amelyet 2009-re szeretnének befejezni.

Megkezdõdtek az egyeztetések a két másik tagállammal is, hiszen a másfél éves politikai napirendet a csoportos elnökség közösen alakítja ki. Iván Gábor szerint mozgalmas idõszak elé nézünk majd, hiszen közvetlenül a magyar elnökség elõtt fejezõdik majd be a költségvetés felülvizsgálata, s elkezdõdhet a 2014-es pénzügyi keretekrõl szóló vita is, de 2010-ben fejezõdnek be olyan nagy horderejû programok, mint a lisszaboni program, a hágai program vagy az EU környezetvédelmi programja. Ekkora a végére érhetnek a horvát csatlakozási tárgyalások is, s ezzel más dél-kelet európai országok is a figyelem középpontjába kerülhetnek.

Iván Gábor kifejtette: a most elfogadott reformszerzõdés kissé átalakítja az elnökségi rendszert, mert az Európai Tanács üléseit nem a soros elnök tagállam miniszterelnöke, hanem az állandó elnök vezeti majd le. Az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa két részre oszlik majd, az Általános Ügyek Tanácsát a soros elnök tagállam külügyminisztere, a Külkapcsolati Tanácsot pedig az EU külkapcsolati fõmegbízottja vezeti majd. A COREPER-en és a tanácsi munkacsoportokban azonban a soros tagállam képviselõje elnököl majd.

Az államtitkár elmondta: a brüsszeli állandó képviselet létszáma – ahol ma 54 diplomata és 46 adminisztrációs munkatárs dolgozik – 20-50 százalékkal is megnövekedhet az elnökség alatt.  Iván Gábor szerint az elnökség 50-80 millió euróba kerülhet.

EUvonal

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük