Baán László és Willian Kentridge, azaz az új múzeumnegyed tervei és egy világsztár Magyarországon; Komárom és Komarno, azaz múzeumok egymással szemben a Duna két oldalán, műtárgyak és gigabájtok, azaz múzeumi digitalizáció Magyarországon, a 20. és a 21. század háza, azaz hogyan újult meg a kortárs művészet bemutatóhelye Bécsben. Mindez és még sok minden más, azaz a MúzeumCafé most megjelent február-márciusi száma – mostantól az eddig elérhetőségek mellett már a nagyobb újságboltokban is!

Baán László és Willian Kentridge, azaz az új múzeumnegyed tervei és egy világsztár Magyarországon; Komárom és Komarno, azaz múzeumok egymással szemben a Duna két oldalán, műtárgyak és gigabájtok, azaz múzeumi digitalizáció Magyarországon, a 20. és a 21. század háza, azaz hogyan újult meg a kortárs művészet bemutatóhelye Bécsben. Mindez és még sok minden más, azaz a MúzeumCafé most megjelent február-márciusi száma – mostantól az eddig elérhetőségek mellett már a nagyobb újságboltokban is!

A borítón Gerhard Richternek kifejezetten a címlapra adott képe, aztán hírek, kiállítás-ismertetők, weboldal- és könyvajánlók. Mindezek után ezúttal egy berlini és egy budapesti kiállítás összehasonlító elemzése mutatja be a Múzeumguide-ban, hogy hogyan válhatnak kortárs képzőművészetté a múzeumokban két mai építész – Tomás Saraceno és Yona Friedman – utópikus városelképzelései. A Disputában egy nemzetközi múzeumi jogász, a kultusztárca és az Örökségvédelmi Hivatal illetékese, valamint egy gyakorló gyűjteménykezelő művészettörténész mondja el, hogy szerintük milyen jogszabályi feltételek, illetve etikai kritériumok alapján válhat ma múzeummá egy magángyűjtemény. Műhely rovatban a kurátor mutatja be Nemes Marcell egykori gyűjteményének a festményeknél talán kevésbé ismert iparművészeti tárgyait, megtudhatjuk, hogy mi az a geoercheológia, hogy hogyan lehet egy tárgy korát meghatározni egy atomkutató-laborban, hogy hogyan zajlik a múzeumpedagógiai szaktanácsadók képzése az ELTE-n, illetve egy archív fotó segítségével azt is megmutatják, hogy hol, milyen magángyűjteményben volt egykor Vasari tondója, mielőtt a szegedi múzeumba került volna. A Posztamensben alapos összeállítás olvasható a hazai múzeumi műtárgyállomány digitális feldolgozásának jelenlegi állásáról, illetve a folyamat buktatóiról. A Múzeumnegyedben előbb a Természettudományi Múzeum gyűjteményeinek kétszáz éves hányattatásait és mai helyzetüket mutatjuk be, majd Komáromba, a Duna két partján egymással fizikailag szemben álló, ám a mindennapi munkában egymást segítő két intézménybe látogatunk el, ahonnan végül Bécsbe vezet az utunk, ahol megtudjuk, hogyan lett a 20. század „házából" mára a 21. század művészetének korszerű múzeumi bemutatótere. A Múzeumőr rovatban Baán László kormánybiztos beszél a tervezett budapesti új múzeumi negyeddel kapcsolatos elképzeléseiről, Barki Gergely művészettörténész a hazai múzeumi szakma paradigmaváltásának szükségességét elemzi, Deme Péter elnök a Pulszky Társaság szakmai tevékenységét mutatja be, s végül a William Kentridge-dzsel Budapesten készített interjúból ismerhető meg jobban a világ egyik legnagyobb mai múzeumi sztárja. A lapot a cikkek szokásos angol nyelvű összefoglalása zárja.

 

És még egy újdonság: ettől az évtől a hazai múzeumi szakma egyetlen országos terjesztésű, több nemzetközi dizájndíjjal elismert múzeumi kiadványa az eddig megszokott helyek – múzeumshopok, galériák, könyvesboltok – mellett ezentúl a Lapker Zrt. terjesztésében a jelentősebb Relay és Inmedio hírlapüzletekben is megvásárolható lesz, illetve előfizethető az elofizetes@muzeumcafe.hu mailcimen.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük