Megnevezték az Aviva Képzőművészeti Díj jelöltjeit — A Műcsarnok által felkért kurátorok elismert fiatal művészeket jelöltek
7 perc olvasás
Második alkalommal rendezi meg az idén a Műcsarnok és az Aviva Életbiztosító a magyarországi kortárs művészet egyik különlegességének számító kiállítását, amely a tavaly létrehozott kortárs képzőművészeti díj jelöltjeinek alkotásait mutatja majd be a nagyközönség számára. A díj a kortárs képzőművészet rangját és elismertségét hivatott emelni, a hazai művészeti szcéna kiemelkedő szereplőinek részvételével mind a jelölők, mind a jelöltek oldalán.
Második alkalommal rendezi meg az idén a Műcsarnok és az Aviva Életbiztosító a magyarországi kortárs művészet egyik különlegességének számító kiállítását, amely a tavaly létrehozott kortárs képzőművészeti díj jelöltjeinek alkotásait mutatja majd be a nagyközönség számára. A díj a kortárs képzőművészet rangját és elismertségét hivatott emelni, a hazai művészeti szcéna kiemelkedő szereplőinek részvételével mind a jelölők, mind a jelöltek oldalán.
A 2009-ben alapított díjat az első évben a szakma és a közönség egyaránt nagy várakozással fogadta, a kiállítás, maga a díjazás, illetve mindezek utóhatása meghozta a várt eredményt: nemcsak a két díjazott, de a másik négy kiállító művész is sokat profitált az Aviva Díj jelöltségéből, és a kiállításon való részvételből. „A bemutató után több mű múzeumi, vagy magángyűjteménybe került, jelezve, hogy a jelölés növelte az alkotók megbecsülését" – összegzi a tavalyi tapasztalatokat Petrányi Zsolt, a Műcsarnok igazgatója.
A jelölők, függetlenül attól művészettörténészek, kritikusok vagy üzletemberek voltak, a mai magyar művészet nemzetközi környezetben is értékelhető alkotóira kívánták felhívni a figyelmet: nem közönség, hanem szakmai szempontok szerint gondolkodtak, amit beigazolt a művészek iránti későbbi érdeklődés is. Ugyanakkor a közönség számára is adott volt a lehetőség, hogy szavazatát leadhassa az általa legjobbnak ítélt kiállító művészre.
Az idén a Műcsarnok igazgatója által felkért hat jelölő művészeti ágtól függetlenül olyan fiatal művészeket jelölhetett a díjra, akik legalább három éve alkotnak, és már legalább egyszer volt önálló kiállításuk. A 2010-es Aviva Díj sajátossága, hogy a nemzetközi kulturális élet felé is kinyitotta kapuit, a jelöltek között ugyanis nem egy külföldön született, de Magyarországon élő, vagy magyar, de külföldön sikeres művészt találni. „Az idén a jelölő kurátorok olyan művészek mellett tették le a voksaikat, akik érdeklődésük, kiállásuk és szakmai munkájuk révén már bizonyították eddigi munkásságukkal, hogy a magyar művészet nem állhat meg hazánk határainál" – mondja Petrányi Zsolt. „Akkor van ugyanis értelme alkotni, ha az nemzetközi hírnevet érhet el: a magyar művészetnek ez az egyetlen esélye arra, hogy kilépjen a Kárpát-medencéből" – teszi hozzá az igazgató.
A cél évről évre ugyanaz: új dimenzióba helyezni a kortárs képzőművészetet, megismertetni, és megszerettetni azokkal is, akik korábban kevésbé voltak erre nyitottak. „Ez a hosszú távú értékteremtés megegyezik az Aviva üzleti céljaival is, ezért döntöttünk a díj létrehozása, és az ezzel járó kiállítási lehetőség finanszírozása mellett" – mondja Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító vezérigazgató-helyettese. Hozzáteszi: „A Turner-díj analógiájára, a brit hagyományokat Magyarországon is meghonosítva, a díjjal a kortárs képzőművészet ismertségét és elismertségét szeretnénk növelni."
Jelölők és jelöltek
Az idén Páldi Lívia a Műcsarnok főkurátora, művészettörténész; Karvalits Ferenc a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, műgyűjtő; Bencsik Barnabás a Ludwig Múzeum igazgatója; Szűcs Attila a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő Tanszékének adjunktusa; Hornyik Sándor művészettörténész; illetve Hans Knoll galerista és műkereskedő neveztek meg egy-egy képzőművészt. A jelölés érdekes szakmai kihívás, hiszen a kiállítást követően a kurátoroknak egymást kell meggyőzniük majd a nyertesről,saját jelöltjeikre ugyanis nem szavazhatnak.
Érdekes, és fontos kihívás a díj a művészeknek is, akik egy magas színvonalú csoportos kiállítás keretei között mutathatják meg magukat, és munkásságukat ősszel a Műcsarnokban egy teljes hónapon át. Az idei jelöltek között van Németh Hajnal, akinek művészetét az összetett és átgondolt audiovizuális kísérletek fémjelzik, amelyek korunk vizuális kultúrájára, látványtársadalmára és mediális komplexitására egyaránt reflektálnak. Jelölője, Hornyik Sándor szerint munkásságának fontosságához és jelentőségéhez nagyban hozzájárul az is, hogy művészete érzékenyen és okosan egyensúlyoz a társadalomkritika, az identitáspolitika és a médiatudatos művészet szempontrendszerei között.
Esterházy Marcell Párizsban élő művészt Karvalits Ferenc jelölte, akinek gyűjteményében több alkotás is megtalálható a fiatal, önmagát a művészeti ágaktól függetlenül elsősorban képzőművésznek definiáló fiatal tehetségtől. Bencsik Barnabás jelöltjei Gróf Ferenc és Jean-Baptiste Naudy, akik mint művész páros 2004 óta dolgoznak együtt Párizsban, s közös munkájukat Société Réaliste néven jegyzik a nemzetközi művészeti színtéren. Szerteágazó és interdiszciplináris művészi aktivitásuk működési terrénumának leírására olyan szokatlan terminusokat használnak, mint politikai design, kísérleti közgazdaságtan, territoriális ergonómia és társadalmi manipulációs technológiák – mondta róluk Bencsik Barnabás, indokolva, miért éppen rájuk esett a választása. Páldi Lívia jelöltje szintén egy csoport, a Tehnica Schweiz, László Gergely és Rákosi Péter párosa. A két művész jelölőjük szerint sajátos, a magyar művészeti életben hiánypótló tevékenységet folytat, részben a választott tematikáik részben munkamódszerük miatt.
A jelöltek közé került Batykó Róbert fiatal festőművész is, őt Szűcs Attila festőművész, a Képzőművészeti Egyetem adjunktusa választotta ki, mert mint mondja, festőként erkölcsi kötelezettségének érezte festőt jelölni, szakmailag pedig „Batykó Róbert kommunikációs szemétből hoz létre strukturált festői felületet" – indokolt Szűcs Attila.
Végül Hans Knoll galerista egy jugoszláv származású, Magyarországon élő művészt jelölt, Katarina Ševicet, aki Knoll leírása szerint történelmi, társadalmi és intézményi struktúrákat tesz láthatóvá indirekt módon munkáiban, mégpedig múlt- és jelenbeli állapotukat úgy felidézve, hogy jövőbeli potenciáljaik is megmutatkoznak.
„Az idén is izgalommal várjuk a kiállítást, a műveket, a bemutatók összhatását és az eredményt, mert úgy érezzük, hogy a díj és a kapcsolódó kiállítás presztízse, az iránta megnyilvánuló érdeklődés egyre nő, és hamarosan nagy eséllyel válhat – akár már a harmadik évben – a hazai képzőművészeti elismerések legnagyobb várakozást kiváltó eseményévé" – mondja Petrányi Zsolt.
Támogató: Aviva Életbiztosító Zrt.
A díj létrehozásában közreműködött a Summa Artium
