Mérlegen a Duna Régió Stratégia

Két éves évfordulójához közeledik a Duna Régió Stratégia. Ennek alkalmából november végén tartják a németországi Regensburgban azt a konferenciát, ahol a folyamat értékelésére is sor kerül. A stratégia céljait az első kihirdetést követően időközben frissítették és pontosították, de még most is tartalmaz nehezen összehangolható célokat.

Két éves évfordulójához közeledik a Duna Régió Stratégia. Ennek alkalmából november végén tartják a németországi Regensburgban azt a konferenciát, ahol a folyamat értékelésére is sor kerül. A stratégia céljait az első kihirdetést követően időközben frissítették és pontosították, de még most is tartalmaz nehezen összehangolható célokat.

A Duna Régió Stratégiában két évvel ezelőtt számos célt fogalmaztak meg ez érintett államok. Ezek között voltak olyanok, melyekkel nem minden ország értett egyet, illetve melyek elérése nem volt reális célkitűzés. A WWF ettől eltekintve 2010-ben azon az állásponton volt, hogy a természeti értékek védelme és az ökológiai állapot javítása kellő súllyal szerepel a régiós célok között.

A gazdasági ágazatok célkitűzései ugyanakkor egyes esetekben nem voltak összhangban a Duna ökológiai állapotát védendő javaslatokkal. Ezek közé tartozott a hajózás fejlesztése és a vízi úton szállított árumennyiség növelése. Ennek vállalásai voltak azok, amiről Németország 2011 áprilisában azt nyilatkozta, hogy a Duna német szakaszán a kitűzött célt a 2015-ös határidőig nem tudja vállalni.

A WWF értékelése szerint jelenleg a régiós stratégiában érdekelt országok aktivitásán múlik, hogy a számunkra fontos célokat milyen erősen képviselik. A hajózás és a hajózhatóság fejlesztéséért felelős Ausztria és Románia aktív hozzáállása már a tervezés fázisában megmutatkozott. Magyarország a környezeti kockázatok csökkentéséért és a vízminőség prioritásterületekért felelős, de ennek a két témakörnek a terén nagyobb kezdeményezőkészségre van szükség. Mindennek jelentősége a 2014-től érvénybe lépő EU büdzsé fejlesztési és támogatási pénzeinek lehívása után lesz nagyobb.

Az érintett 8 EU tagország és az unión kívüli országok állami és civil szervezetei, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi vállalatai addig számos olyan tervet készíthetnek elő, melyek megfelelnek az időközben frissített és aktualizált célkitűzéseknek. A régiós stratégia pénzügyi alappal nem rendelkezik, közvetlen finanszírozás innen tehát nem származik. A stratégia céljaival egyező projekteket ugyanakkor támogató levéllel díjazzák a kiemelt prioritásokért felelős testületek, ami sokat számíthat a projektek értékelése során.

A WWF Magyarország szerint az lesz a legnehezebb, hogy az egymástól eltérő prioritások előkészítés alatt álló projektjei összhangba kerüljenek, és a kitűzött célok legalábbis ne hassanak egymás ellen. „Nagy eredménynek tartjuk, hogy a Duna Régió Stratégia természeti sokféleségének prioritásai között szerepel a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum megalapításának támogatása, vagy a tokfélék életképes populációjának megtartása!" – fogalmazott Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhely programvezetője. Mindezek valóban nemzetek összefogását igénylő projektek, ami régiós stratégia mentén talán könnyebben kivitelezhető. „A sikeres végrehajtás feltétele, hogy ne történjenek olyan fejlesztések, melyek a stratégia révén elért természetvédelmi eredményeket tönkreteszik." – fejezte be a programvezető.