Az Európai Bizottság azt szeretné, ha a tagállamok jobban együttműködnének annak érdekében, hogy a jövő tudásalapú Európájában a tanulók és munkaadók szükségleteihez szabott iskolarendszereket alakítsanak ki. A Bizottság 2008 július 3-án ismertetett „A képességek javítása a XXI. században: az iskolarendszerekre irányuló európai együttműködés menetrendje" című közleményében a Bizottság kifejti, hogy amennyiben a közösségi iskolák eleget kívánnak tenni azon feladatuknak, hogy a fiatalokat maradéktalanul felkészítsék a század elvárásaira, akkor sok esetben radikális változtatásokra van szükség.

Az Európai Bizottság azt szeretné, ha a tagállamok jobban együttműködnének annak érdekében, hogy a jövő tudásalapú Európájában a tanulók és munkaadók szükségleteihez szabott iskolarendszereket alakítsanak ki. A Bizottság 2008 július 3-án ismertetett „A képességek javítása a XXI. században: az iskolarendszerekre irányuló európai együttműködés menetrendje" című közleményében a Bizottság kifejti, hogy amennyiben a közösségi iskolák eleget kívánnak tenni azon feladatuknak, hogy a fiatalokat maradéktalanul felkészítsék a század elvárásaira, akkor sok esetben radikális változtatásokra van szükség.

A Bizottság együttműködési menetrendet javasol a következő három területen:

  • a tanulók ellátása az élethez szükséges kompetenciákkal. Ami a következőket jelenti: az olvasási és számolási készség szintjének fejlesztése; a tanulási készségek erősítése; valamint a tananyag, az oktatási segédanyagok és a tanártovábbképzés modernizálása és az ezeknek megfelelő értékelési rendszer bevezetése;
  • elkötelezettség a tekintetben, hogy valamennyi tanuló magas színvonalú oktatásban részesüljön. Ez alatt az alábbiak értendők: az iskoláskor előtti nevelés általános bevezetése; a méltányosság javítása az iskolarendszerekben; a korai iskolaelhagyás visszaszorítása; valamint a speciális tanulási igényekkel rendelkező tanulók nagyobb mértékű támogatása az általános oktatás során; továbbá
  • az tanárok és iskolai alkalmazottak hozzáértésének javítása. Ez a következőket jelenti: több és magasabb színvonalú tanárképzés; a tanárok hatékonyabb módon történő toborzása; az iskolavezetők segítése abban, hogy a tanulási folyamat javítására összpontosítsanak.

Az iskolai oktatást egyre inkább az egyik olyan alapvető területnek tartják, ahol javításokra van szükség, ha a tagállamok a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia céljait teljesíteni kívánják. Azonban az olvasási és számolási készség fejlesztése, a korai iskolaelhagyás visszaszorítása és az iskolai részvétel javítása terén a referenciaértékek elérése felé tett lépések eredményei továbbra is csalódást keltenek.

„Ahhoz, hogy az új munkahelyek betöltéséhez szükséges készségekkel tudjuk ellátni a fiatalokat, szükség van iskolarendszereink megváltoztatására is, mivel olyan munkahelyekre kell felkészítenünk őket, amelyek ma még esetleg nem is léteznek." – jelentette ki Ján Figel oktatásért és képzésért felelős biztos. „Sőt, a tanulók későbbi életének lehetőségeire is kézzelfogható hatással van az, hogy mennyire eredményesek az iskolában, ezért bizonyos egyenlőtlenségeket meg kell szüntetnünk annak érdekében, hogy iskolarendszereink hatékonyabbá és eredményesebbé váljanak." – fűzte hozzá. „Arra bíztatjuk tehát a tagállamokat, hogy működjenek együtt ezen a téren."

A hátrányok leküzdésére az iskolarendszerek egyik eszköze lehet az iskola előtti neveléshez való hozzáférés javítása. Fontos annak biztosítása is, hogy az iskolák sikeresen megtanítsák a fiataloknak az alapvető ismereteket. Jelenleg a fiatalok 24,1%-a (17,6% lány és 30,4% fiú) rendelkezik alacsony olvasási készségszinttel. Ez javítható lenne egyénre szabott tanítási módszerek, illetve kreatívabb értékelési rendszerek alkalmazásával. A Bizottság azt javasolja, hogy az iskolai oktatás minőségét az iskolai önértékelés elterjedtebb használata, valamint az iskolai személyzet magasabb színvonalú képzése révén emeljék.

Ez a közlemény része Barroso elnök 2008. július 2-án elfogadott intézkedéscsomagjának, amelynek célja a hozzáférés, a lehetőségek és a szolidaritás megerősítése valamennyi EU-polgár számára (IP/08/1070).

A közleményt egy bizottsági munkadokumentum kíséri, amely ismerteti a legújabb kutatási eredményeket és statisztikákat, valamint a „A XXI. század iskolái" címen folytatott nyilvános konzultáció során beérkezett válaszok összefoglalóját.

A tagállamok már az oktatást és képzést érintő számos területen működnek együtt az „Oktatás és képzés 2010" program keretében.

MEMO/08/476, „A képességek javítása a XXI. században: az európai iskolai együttműködés menetrendje – GYIK"

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük