Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság irányába történő elmozdulás fontos az Európai Unió számára, hiszen fellendíti a fenntartható növekedést és az innovációt, növeli az energiabiztonságot, munkahelyeket teremt és fokozza a versenyképességet. E célok megvalósítását szolgálja az EU dekarbonizációs útiterve, amely azt mutatja be, hogy érhető el a legköltséghatékonyabban a 80-95 százalékos kibocsátás-csökkentési cél 2050-ig – hangsúlyozta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter kedden, Luxemburgban, a Környezetvédelmi Tanács ülésén.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság irányába történő elmozdulás fontos az Európai Unió számára, hiszen fellendíti a fenntartható növekedést és az innovációt, növeli az energiabiztonságot, munkahelyeket teremt és fokozza a versenyképességet. E célok megvalósítását szolgálja az EU dekarbonizációs útiterve, amely azt mutatja be, hogy érhető el a legköltséghatékonyabban a 80-95 százalékos kibocsátás-csökkentési cél 2050-ig – hangsúlyozta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter kedden, Luxemburgban, a Környezetvédelmi Tanács ülésén.

A Környezetvédelmi Tanács az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervéről tárgyalt.

Fellegi Tamás rámutatott arra, hogy az Útiterv a klímapolitika területén nemcsak a magyar elnökség egyik súlyponti témája, hanem az Erőforrás-hatékony Európa Zászlóshajó Kezdeményezés kulcseleme is. Bár számos jele van annak, hogy a közös uniós energiapolitika egyre hangsúlyosabban jelenik meg a nemzetközi színtereken, átláthatóságát, koherenciáját, konzisztenciáját és hitelességét még erősíteni kell – emelte ki. A sikeres együttműködés záloga a jogszabályi környezet kölcsönös harmonizálása és európai szabványok készítése lehet.

A dosszié szerint a kibocsátás-csökkentés 2050-re akkor valósítható meg a legköltséghatékonyabban, ha legalább 80%-os belső csökkentést érünk el 2050-ig. E pálya fő mérföldkövei az 1990-es szinthez képest 2030-ig 40%-os, 2040-ig 60%-os, 2050-ig pedig 80%-os kibocsátáscsökkentést irányoznak elő. Ezen kívül a dosszié tartalmazza a Bizottság azon megállapítását, hogy a 2020-ig megvalósítandó 25%-os Unión belüli kibocsátáscsökkentés megfelelne az éghajlatváltozással kapcsolatos hosszú távú célkitűzéssel összhangban álló fokozatos és költséghatékony megközelítésnek – fejtette ki Fellegi Tamás, hozzáfűzve, hogy az Útitervben szereplő mérföldkövek nem jogilag kötelező célok kijelölésére vonatkozó javaslatok, hanem keretet, alapot kívánnak nyújtani a további munkához.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a veszélyes mértékű éghajlatváltozás megakadályozása érdekében stabil szén-dioxid-piacra van szükség, ahol az alacsony kibocsátással járó beruházások ösztönzéséhez szükséges szinten alakul a kibocsátási kvóták ára. Tiszteletben kell tartani a költséghatékonyságot és „a szennyező fizet" elvét, valamint a további erőfeszítések és a haszon tagállamok közötti megosztása kapcsán a méltányosság és a szolidaritás elvét – tette hozzá.

Az Európai Unió nem vívhatja meg egyedül a klímaváltozás elleni harcot, ezért globális összefogásra van szükség. Minden gazdasági ágazatnak szerepet kell vállalnia az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaságra történő átálláshoz szükséges kibocsátáscsökkentések teljesítésében – vélekedett a tárcavezető.

A nemzeti fejlesztési miniszter különösen fontosnak tartja, hogy az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos stratégiákat a jövőbeli közös agrárpolitikába, a kohéziós politikába, és minden egyéb releváns ágazati politikába, így az energia, a közlekedés, az ipar és az építőipar területén is beépítsék.

Az ülés lezárásaként a tanács elnökségi következtetéseket fogadott el, mivel egyhangúság híján tanácsi következtetések elfogadására nem nyílt lehetőség. Az elnökség mindent megtett annak érdekében, hogy megállapodás szülessen eme nagy horderejű dosszié ügyében, azonban sajnálatosan azzal egy tagállam az utolsó pillanatban mégsem értett egyet, a többi huszonhat ország ellenében sem.

Végezetül Connie Hedegaard klíma biztos asszony megköszönte az elnökségnek a munkát, külön kiemelve az erőfeszítéseket, amelyeket Magyarország a Dekarbonizációs Útitervvel kapcsolatos megállapodás érdekében tett. Válaszként Fellegi Tamás, aki a Környezetvédelmi Tanács ülését utoljára vezette elnöki minőségben, köszönetet mondott az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek a kiegyensúlyozott együttműködésért.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük