regi_huszezres_v2-237x300.pngA várakozásoknak megfelelően, ezúttal sem változtatott a monetáris kondíciókon a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Jóval izgalmasabb lesz a szeptemberi 18-i kamatdöntő ülés, hiszen akkor túl leszünk egy fontos EKB ülésen (szeptember 13), kijönnek a friss Inflációs jelentés keretszámai, és a jegybank konkrétumokat árulhat el az utolsó negyedévben esedékes lépéseiről.

Az augusztus 21-én megjelent közleményben érdemi, új információ nem található, a döntéshozók kitérnek a törökországi fejleményekre, mint a nemzetközi befektetői hangulatot befolyásoló tényezőre, illetve az emelkedő inflációra. Az utolsó, kiemelt fontosságú bekezdés szinte szóról szóra megegyezik a legutóbbi kamatdöntő ülés közleményében megtalálható bekezdéssel: “A Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció. Az olajár-változás átmeneti, inflációt emelő hatásainak kifutásával az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása továbbra is szükséges. A jelenlegi volatilis nemzetközi környezet változatlanul óvatosabb megközelítést igényel. A Monetáris Tanács a jelenlegi eszköztár alkalmazásával biztosítja az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges laza monetáris kondíciók fennmaradását.”

A jegybank egyetlen horgonya az infláció, mely szinte önmagában alakíthatja a monetáris politikát a következő időszakban. Az erősödő inflációs nyomás a következő hónapokban is érezhető lehet, a júliusi – éves bázison mért – drágulás 3,4%-os volt, mely meghaladta a várakozásokat. Az olajárfolyam korábbi emelkedése, és a forint gyengülése miatt a járműüzemanyagok árában mérték a legnagyobb, 17,8%-os emelkedést. Amennyiben az év hátralévő részében 65 dollár felett marad az olajárfolyam, és dollár-forint jegyzése is a jelenlegi szintek közelében, az átlagos éves infláció meghaladhatja a jegybank legutóbbi, 2,8%-os prognózisát, de a 3%-os célszint alatt maradhat. Abban az esetben, ha az év hátralévő részében az infláció rendre 3,3%-on alakul, 2,84%-os éves átlagos infláció várható, amennyiben rendre 3,4%-on alakul, 2,88%-os lesz az éves átlagos infláció. Ennek megfelelően a következő, szeptemberben megjelenő, friss Inflációs jelentésben a jegybank mérsékelten megemelheti az idei évre vonatkozó előrejelzését.

Az MNB szorosan követi a külföldi döntéshozók monetáris politikáját, itt elsősorban az Európai Központi Bankra kell gondolni, de a feltörekvő piaci hatásai miatt a Fed lépéseit is figyelik. Az európai jegybank várhatóan december végén vezeti ki az eszközvásárlási programot, de a jelenlegi kommunikáció alapján legalább 2019 nyár végéig a jelenlegi kamatszintek maradnak érvényben. Várakozásunk szerint már az új EKB-elnök kezdheti meg a kamatemelési ciklust (Mario Draghi mandátuma 2019. október 21-én jár le). Az amerikai jegybank az idei évben már két szigorítást hajtott végre, a következőre szeptember 26-án kerülhet sor, majd – amennyiben a jelenlegi gazdasági folyamatok fennmaradnak az Egyesült Államokban – decemberben még egy, 25 bázispontos kamatemelés követheti.

A forint árfolyama rövid távon leginkább a Törökországból érkező hírekre lehet érzékeny, a többi feltörekvő piaci devizához hasonlóan, azonban az elmúlt hetekben jól láthatóan csökkent a reakció nagysága, masszív eladói nyomás esetén is visszafogottnak mondható volt a forint gyengülése. Az MNB laza monetáris politikája a szeptemberi Fed kamatemelést követően kerülhet ismét előtérbe, illetve egy nagyobb, amerikai hozamemelkedés esetén. Összességében az euró-forint árfolyama – rövid távon – a 318-325-ös, míg középtávon a 318-330-as sávban mozoghat. Arra nem számítunk, hogy a jegyzés tartósan visszatérne a 318-as szint alá.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük