Ezekről a témákról is szó esett 2012. szeptember 13-án, a Liget Köztáraság legutóbbi közgyűlésén, amelynek témája a liget fejlesztése volt. A kulturális ügyekért felelős államtitkár szerint a fejlesztési tervek megvalósítása olyan lendületben van, amilyenben még sohasem volt.

 

Ezekről a témákról is szó esett 2012. szeptember 13-án, a Liget Köztáraság legutóbbi közgyűlésén, amelynek témája a liget fejlesztése volt. A kulturális ügyekért felelős államtitkár szerint a fejlesztési tervek megvalósítása olyan lendületben van, amilyenben még sohasem volt.

 

Egyeztetés a Városliget jövőjéről. Évente nyolcmillió látogatót vonzhatna látnivalóival az európai hírű közpark.  Csütörtökön tartotta legutóbbi közgyűlését a városligeti intézmények fórumaként működő Liget Köztársaság, amelyen ezúttal nemcsak a ligeti intézmények vezetői, hanem a kormány és a Zuglói Önkormányzat képviselői is részt vettek.

A közgyűlés témája ugyanis a Városliget fejlesztése volt, amely fontosságánál fogva nemcsak a fővárost, hanem az egész országot érinti.

 

L. Simon László kulturális ügyekért felelős államtitkár felszólalásában két fontos, Budapestet és a Városligetet is érintő problémára mutatott rá. Az egyik ilyen probléma az, hogy a fővárosban hiányzik egy koncentrált múzeumi központ, afféle múzeumi negyed, amely például Bécsben és Berlinben is megtalálható. A másik probléma, hogy fejlesztésre szorulna az intézmények jövedelemtermelő képessége annak érdekében, hogy azok több forrásból is jövedelemhez jussanak. Mint elmondta, az szükség van egy módszertanilag megalapozott, multifunkcionális múzeumi központ létrehozására, amelyet azonban nemcsak múzeumi fejlesztésként, hanem a Városliget teljes kulturális fejlesztésével együtt kellene megvalósítani. Ez a fejlesztési koncepció bírja kormányzat támogatását, s a fejlesztések irányításával, összehangolásával a továbbiakban is dr. Baán László foglalkozik majd. Az államtitkár rámutatott, hogy a Városliget már most is Magyarország legfontosabb kulturális-turisztikai célállomása, ám a fejlesztések nyomán a liget gazdag programkínálata még tovább bővülne. A fejlesztés egyúttal valódi közösségi érdekek megvalósításával járna. A legfőbb megoldandó probléma a finanszírozás kérdése. A tervek szerint a múzeumi létesítményekhez 60 milliárd forintra, a további fejlesztésekhez 40 milliárd forintra, tehát összesen mintegy 100 milliárd forintra lenne szükség. A Városliget átfogó fejlesztése magába foglalja az Állatkert bővítését, a cirkuszépület áthelyezését a ligeten belül, illetve a Vidám Park végleges bezárását a Városligetben. A fejlesztés megvalósítására a 2014 és 2020 közötti időszakban kerülne sor.

 

A közgyűlésen felszólat dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója is, aki a fejlesztések előkészítését kormánybiztosként végezte. Véleménye szerint a Városligetnek a családok felé kell nyitnia. A fejlesztések nyomán a Városliget világszerte ismert turisztikai márkává válik, ez lesz az elsőszámú családi, gyermekbarát turisztikai célpont Európában.

 

A Városliget fejlesztése révén Budapest a kontinens turisztikai szempontból legfontosabb városai közt az első tíz közé kerülhetne,

 

ami a liget jelenlegi négymillió fős éves látogatottságának megkétszereződésével járna együtt. A komplett városligeti fejlesztési terv legfontosabb mérföldköveként a múzeumi negyed kialakítását, az Állatkert bővítését, fejlesztését, a Fővárosi Nagycirkusz újjáépítését, valamint a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket, ezek között is a parkolás és a közlekedés rendezését, valamint a zöldterületek fejlesztését jelölte meg.

 

Kovács Balázs, a Zuglói Önkormányzat képviselőtestületének tagja arról számolt be, hogy Zugló elfogadja a Városliget fejlesztésével kapcsolatos terveket. Hozzáfűzte azonban, hogy speciális szabályozásra és hatásvizsgálatokra is szükség lesz, mivel a Városliget már most is eléggé beépített. A fejlesztések során tehát érdemes volna a Városligettel szomszédos területekkel is számolni. Például a Rákosrendező pályaudvar által elfoglalt 164 hektár egy részén mód nyílna jelentős létesítmények elhelyezésére, és egy nagy befogadóképességű P+R parkoló kialakítására is.

 

A közgyűlésen szó esett Városligeti-tó vízminőségének javításáról, a régi gyalogos híd visszaépítéséről, illetve a vízfelület növelésének kérdéséről is. Emellett felmerült egy „liget fesztivál" ötlete is, amelyre a jövő évben, március és szeptember között kerülne sor. Bejelentették azt is, hogy a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a Városliget fizető parkolási övezetté válik, várhatóan a jövő év kezdetétől.

 

A Liget Köztársaság nonprofit civil szervezet, amely szakmai és érdekvédelmi koordinációs céllal jött létre. Tagságába olyan jogi személyek (intézmények, cégek) tartoznak, amelyek nagyrészt a Városligetben működnek, és amelyek tenni is kívánnak a patinás közpark felvirágoztatása érdekében. A szövetség feladatának tekinti a Városliget, mint Európában egyedülálló múzeumi, műemléki, kulturális és szórakoztató centrum értékeinek megóvása, épületeinek, parkjainak, sétáló- és pihenőhelyeinek, egyedülálló flórájának és faunájának érdekében történő fellépést. Folyamatosan munkálkodik azon, hogy felnőttek és gyermekek, itt élők és messze földről idelátogatók egyaránt felüdülésre, szellemi és esztétikai élményre leljenek a Városliget valamennyi intézményében. Szövetségünk közreműködik a Városliget környezetvédelmének hatékonyabbá tételében, a Városliget közrendjének és közbiztonságának megerősítésében is.

 

A Liget köztársaság elnöke prof. dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója, így a Liget Köztársaság közleményeit az Állatkert szóvivője adja ki.

 

Fővárosi Állat- és Növénykert

1146 Budapest, Állatkert krt. 6-12

 

www.zoobudapest.com

 

Lantai József

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük