A közelmúltban miután végigjártam, és megcsodáltam egy galéria kiállítását, egy kedves hölggyel beszélgettem az életről, a művészetről, a galériákról. Szóba került az is, hogy vajon miért nem járnak sűrűbben galériába az emberek. Többet hallunk olyanról, aki múzeumba megy, mint másról, aki galériába. Találgattuk, miért lehet ez?

 

A közelmúltban miután végigjártam, és megcsodáltam egy galéria kiállítását, egy kedves hölggyel beszélgettem az életről, a művészetről, a galériákról. Szóba került az is, hogy vajon miért nem járnak sűrűbben galériába az emberek. Többet hallunk olyanról, aki múzeumba megy, mint másról, aki galériába. Találgattuk, miért lehet ez?

Mikor hazaértem, gondoltam megkérdezem néhány ismerősömet, Ők hogy vélekednek erről a témáról. A 15 emberből heten válaszolták azt, hogy fogalmuk sincs, hogy az utcáról Ők bemehetnek-e egy galériába megtekinteni a kiállítást. Öt ember a galériát zárt világnak tartja. Két ember második válaszként megjelölte azt is, hogy nem is tudják merre találnak galériákat. Ami érdekes- mert erre is gondoltunk  beszélgetőtársammal- senki nem jelölte azt meg, hogy úgy érezné, ha bemenne vásárolnia is kellene.

Természetesen, mint minden olyan felmérésnél, ahol a válaszok adottak, az én mini felmérésemben is akadt olyan, aki inkább -vagy is- megfogalmazta válaszát. Őszintén szólva nem is bántam. Többen megjegyezték, hogy nincsenek a galériák, és műalkotásaik eléggé hirdetve, nem kapnak elég hírverést. Van, aki a gyermek-, és családi programok miatt inkább a múzeumok mellett voksolt, vagy épp azért tette ezt, mert nem csak képeket és szobrokat szeretne látni, és olyan is volt, aki azt írta, a galériák vagy el vannak dugva, vagy olyan drágának látszanak, hogy szmoking nélkül nem merne bemenni. Egy hölgy ismerősöm azt írta, bizony egy ilyen kiállítás megtekintéséhez belső igény is kell. Végül egy fiatalember válaszára térnék ki, aki menne szívesen, de se ideje, se energiája nincs erre.

Eltöprengtem azon, én miképp gondolom, gondoltam. Mielőtt írni kezdtem volna, bizony én is sokszor megálltam a galériák előtt, nézegettem az utcáról látható műalkotásokat, és arra gondoltam, vajon bemehetnék-e? És mi annak a feltétele, hogy ezt megtegyem? Meg kell mondjam, a kérdéseimre válaszolók többségéhez csatlakoztam volna, hisz fogalmam sem volt arról, bemehetek-e én is megnézni a tárlatot – kiegészítve azzal- mert zárt világnak tartottam.

Azt semmiképp nem válaszoltam volna, hogy nem tudom merre vannak, mert én régen is, most is, rengeteg galériát látok jártamban-keltemben.

Amiben biztos vagyok – főleg most, hogy sok galériába voltam már, számos kiállítást néztem meg- sokkal többeknek kellene venni a bátorságot és betérni a galériákba. De talán a kiállítótermek részéről is lehetne közelíteni. Szélesebb körben is ismertebbé válniuk, és ismertebbé tenni azt, hogy szabad a bejárás, tessék csak tessék a tárlatot megtekinteni.

Németh Krisztina

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük