Hogyan változik az ingatlanok értéke az energiahatékonyság növelésével? Mit vár, mit kér a piac? Hogyan hat az árra a minősítés? Értékeli-e a piac a minőséget? Többek között ezekre a kérdésekre keresik neves hazai szakemberek a választ az október 19-20-án a Material Event Centerben megnyíló energiahatékonyságról és intelligens épületekről szóló szakkiállításon és konferencián. Az esemény aktualitását növeli, hogy az épületek 80%-a még a jelenlegi energetikai szabványoknak sem felel meg, miközben 2012-2020 között az EU még a jelenleginél is szigorúbb követelményekkel lép elő a (köz)épületek energetikai teljesítményével kapcsolatban.

Hogyan változik az ingatlanok értéke az energiahatékonyság növelésével? Mit vár, mit kér a piac? Hogyan hat az árra a minősítés? Értékeli-e a piac a minőséget? Többek között ezekre a kérdésekre keresik neves hazai szakemberek a választ az október 19-20-án a Material Event Centerben megnyíló energiahatékonyságról és intelligens épületekről szóló szakkiállításon és konferencián. Az esemény aktualitását növeli, hogy az épületek 80%-a még a jelenlegi energetikai szabványoknak sem felel meg, miközben 2012-2020 között az EU még a jelenleginél is szigorúbb követelményekkel lép elő a (köz)épületek energetikai teljesítményével kapcsolatban.

A bevezetőben feltett kérdésre rögtön az esemény első napján kifejti válaszát Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke az ingatlanok értékelése szempontjából, majd Dr. Sztranyák József, az Ingatlantanács elnöke az ingatlanberuházók, -fejlesztők, bérlakásépítők szempontjainak ad hangot.

„Több mint 20 szakmai partner, szakmai szövetség illetve 50 kiállító aktív közreműködésével, 5 szakmai konferenciával keressük a választ a zöld építészet aktuális kérdéseire, a konferenciákon több mint 70 előadást hallhatnak az érdeklődők a piac aktuális trendjeiről, a megvalósítás lépéseiről és már lezajlott projektekről" – mondta el Simon-Lutring Tünde, a CEP Expót és konferenciát szervező REECO Hungary Kft. cégvezetője az OGH Hírügynökség kérdésére. A szakember külön felhívta a figyelmet a rendezvényen kiállító cégek újdonságaira és a „highlightokra", amelyek új megközelítést adnak több építési problémára.

A piaci igények kapcsán arra a piackutatási megfigyelésre is felhívta a figyelmet, hogy a kereskedelmi ingatlanok, irodák esetében jövőben már alap elvárás lesz a zöld minősítés. Ennek hátterében a költséghatékonyság illetve PR-szempontok egyaránt meghúzódnak. A költséghatékonyság azonban érthető módon nagyobb súllyal szerepel még a döntésekben: amíg a szervizköltségek 33%-át az energiafogyasztás teszi ki, úgy 50%-os energiamegtakarítás esetén a szervizköltségek 16%-os csökkenését lehet elérni, és ez nem elhanyagolható szempont.  

Vannak persze ellentmondások is a piacon: a zöld kritériumok a kiskereskedelmi célú ingatlanok esetében nagyon erősen ütköznek a használók igényeivel. A nagy, tágas, fényes, légkondicionált tereket szeretik a vásárlók, ami önmagában ellentmond az energiatakarékosságnak. Ha pedig nagyon energiahatékonyra alakítja ki a fejlesztő az épületet, akkor viszont nem biztos, hogy ezt megfizetik a bérlők. Szállodák esetében az energiafelhasználás és az enteriőr a két hangsúlyos kérdés. Ebben a szegmensben a wellnessrészlegek energiahatékonysága jelenti az egyik legnagyobb kihívást, mivel itt lehet szinte a legtöbb megtakarítást elérni. Érdekes és újszerű lehet, ha a zöld koncepció a szálloda egészében megjelenik, ideértve a helyválasztást, az anyaghasználatot, az építészeti megoldásokat és a látványelemeket.

A meglévő lakóépületek széndioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében, valamint új építésű, energiatakarékos lakóépületek támogatására – a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretében – írt ki még idén júliusban pályázati felhívást a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A lakossági energiahatékonysági pályázatok sikerének köszönhetően az ősz folyamán új pályázat fog megjelenni, melynek alapvető célja a napenergiát hasznosító, használati melegvíz előállítását biztosító napkollektorok beszerzése és beépítése lesz.

Dr. Badacsonyi Tamás, a palyazatihirek.eu hírportál vezető szerkesztője korábban arra hívta fel az OGH Hírügynökség figyelmét, hogy várhatóan 45 százalék lesz a támogatás intenzitása. Így egy lakás esetében előreláthatólag legfeljebb 750 ezer forint támogatást lehet igényelni (azaz egy négyzetméternyi kollektor után nagyságrendileg 100 ezer forint lehet a maximum igénybe vehető támogatás). A pályázaton családi házak, ikerházak, sorházak és (legfeljebb 12 lakásig) társasházak részvételére számítanak. Várhatóan októberben már lehet benyújtani pályázatokat, amelyre a támogatás forrását – korábbi lapértesülések szerint – a Spanyolországnak eladott CO2-kvótából befolyó 3 milliárd forintból kívánja biztosítani a kormány.

Az október 19-i kísérő vitafórumon többek között terítékre kerülnek az építészek előtt álló feladatok, körüljárják, hogy az új anyagokkal megvalósítható-e új, 50-60 évre is fenntartható épületek tervezése, kivitelezése, illetve milyen komplex gondolkodásmódot igényel épületeink energiafelhasználásának csökkentése, az energiahatékonyság növelése. A témák közül nem maradhat ki a CO2-kibocsátás gépészeti megoldásokkal való csökkentése, a megújuló energiaforrások alkalmazása, a tervezési, és együttműködési kötelezettség az építésszel, a kivitelezővel, valamint az energiamegtakarítás és az energiahatékonyság növelése összehangolt tervezés által. A vitafórum Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkárának, a CEP Expo fővédnökének értékelésével és összefoglalójával zárul.

 OGH

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük