A lényeg a megelõzés!A lényeg a megelõzés! 

Immár második alkalommal gyûlnek össze a hazai szakemberek, hogy a magyar nõk leggyakoribb daganatos betegségével, az emlõrákkal foglalkozzanak. A rendezvény újszerûségét az adja, hogy a résztvevõk ezúttal egyetlen betegségre fókuszálnak, viszont minden azzal kapcsolatos kérdést igyekeznek körüljárni a legkülönfélébb szakterületrõl érkezõ orvosok.

A lényeg a megelõzés!A lényeg a megelõzés! 

Immár második alkalommal gyûlnek össze a hazai szakemberek, hogy a magyar nõk leggyakoribb daganatos betegségével, az emlõrákkal foglalkozzanak. A rendezvény újszerûségét az adja, hogy a résztvevõk ezúttal egyetlen betegségre fókuszálnak, viszont minden azzal kapcsolatos kérdést igyekeznek körüljárni a legkülönfélébb szakterületrõl érkezõ orvosok.

Miközben nagyjából minden harmadik magyarországi haláleset a különféle daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos, az emlõrák a magyar nõk leggyakrabban diagnosztizált daganatos megbetegedése. Nem véletlen tehát, hogy a témának kiemelt figyelmet szentel a szakma. Az elsõ magyarországi, több napos, kizárólag emlõrák-témájú tudományos konferenciát 2005. õszén rendezte meg a Szegedi Tudományegyetem emlõ-betegségekkel foglalkozó munkacsoportja, amit most követ a második alkalom.

A rendezvény kiscsoportos gyakorlati bemutatásokkal, a Magyarországon már megindult és tervezett szakmai együttmûködésrõl szóló beszámolókkal, illetve a napi gyakorlatból származó emlõrákos esetek megbeszélésével indul.

A második napon továbbképzõ elõadások hangzanak el, fõ témájuk az ?Egyénre szabott ellátás emlõrákban" lesz. Ahogy a tudomány egyre újabb és újabb ismereteket szerez, úgy lesz egyre árnyaltabb az emlõdaganatok megítélése is. Az már korábban is ismert volt, hogy az emlõdaganatok különfélék lehetnek, mostanra azonban az is kiderült, hogy – részben a genetikai adottságok, részben egyéb tényezõk okán – a kockázati tényezõk sem hatnak mindenkire egyformán. Sokáig általánosan elfogadott tény volt, hogy a szoptatás bizonyos fokú védelmet nyújt, mára azonban kiderült, hogy ez a kockázatcsökkentõ hatás korántsem egységes, sõt, vannak olyan esetek is, amikor a szoptatás egyenesen növeli az emlõrák kialakulásának esélyét.

 

A téma napirendre tûzésének másik oka az, hogy az emlõrák nemcsak stádiuma szerint lehet különbözõ, de vannak kedvezõbb vagy kedvezõtlenebb lefolyásúak, és a különbözõ daganatok más és más kezelésekre reagálnak. Így a legfontosabb, a kezelés megkezdése elõtt, a daganat ?megismerése", hogy a leghatékonyabb fegyvert vethessük be ellene. Ezt a stratégiát csak erõsítik azok a legújabban megjelent úgynevezett molekulárisan célzott terápiás eljárások, melyek az illetõ daganatban nagyszámban jelenlévõ molekulákat célozzák meg, és így teszik életképtelenné azt.

Az egyéni ellátás szükségessége mindazonáltal nemcsak a gyógyszeres, hanem a mûtéti és a sugárkezelésre is vonatkozik. Mindebben nélkülözhetetlen a patológusok és a mammográfusok együttmûködése a sebésszel, onkológussal, sugárterapeutával.

A téma másik aktualitását az adja, hogy a mammográfiás emlõszûrés bevezetésével az emlõrákok nagy részét még nem tapintható állapotban, korai stádiumban ismerik fel. Ezek a daganatok sokkal kevesebb és enyhébb kezeléssel gyógyíthatók, mint az évtizedeken keresztül megszokott, tapintható, elõrehaladottabb állapotú daganatok.

Egy Szegeden végzett friss vizsgálatban összesen például 607 olyan beteg adatát összesítették, akiknél 293 esetben szûréssel, 259 esetben pedig a tünet alapján fedezték fel a daganatot. Az eredménynek elemzésébõl kiderült, hogy lényegesen (szignifikánsan) gyakrabban történt emlõmegtartó mûtét, valamint szintén kifejezetten (szignifikánsan) ritkábban történt kemoterápia szûréssel felfedezett esetben. A tünet alapján (pl.: tapintással) felfedezett tumorok egyértelmûen nagyobbak voltak, és gyakrabban mutatták a betegség elõrehaladottabb állapotát.

Azt, hogy a fent bemutatott orvosi szempontok mellett milyen társadalmi hatással bír a mammográfiás emlõszûrés, svéd vendégelõadók mutatják be. Észak-Svédország négy tartományában 1990 óta folyik mammográfiás népességszûrés a 40-74 éves nõi lakosság körében, azonban két tartományában 5-, illetve 7 évvel késõbb indult a szûrõprogram, lehetõvé téve a hosszabb távú hatások vizsgálatát. Összesen 186.000 hölgy állapotát követték 11 éven keresztül, és a tanulmány eredményei kimutatták, hogy hosszú távon 26-30 százalékkal csökken az emlõrákos halálozás a mammografiás népességszûrés hatásaként. A legkifejezettebb pozitív hatást egyébként a meghívottak 40-49 éves korcsoportjában észlelték.

Fontos leszögezni, hogy a vizsgálatban csak a szûrésen megjelent nõk adatait vették figyelembe, mivel a jótékony hatáshoz nem elég a lehetõség, de szükség van az érintettek aktív ?részvételére" is.

Természetesen a svéd példa kiválasztása sem véletlen, hiszen a szimpózium díszvendége Tabár László professzor, aki Svédországban, Falunban tevékenykedve az emlõszûrés kidolgozásának egyik úttörõje. A képalkotó diagnosztika és az emlõszûrés terén végzett több évtizedes munkássága átalakította az emlõrákbetegség természetét illetõ látásmódot, és szakterületén õ volt az elsõ, aki az egyéni ellátás sürgetõ szükségességére bizonyítékokat szolgáltatott.

A téma teljes körû megközelítését jól jelzik az azonnali emlõhelyreállítással kapcsolatos tapasztalatokat és problémákat összefoglaló elõadások is. Mivel egyre gyakoribb igény az emlõmûtéten átesett betegeknél a mell helyreállítása, így a tudományos program részeként plasztikai sebészek beszélnek majd arról, hogy az onkosebészeti elveket betartva, hogyan lehet a késõbbi esetleges helyreállításnak is legjobban megfelelõ, bizonyos anatómiai struktúrákat megtartó metszésvezetést választani.

A rendezvény szervezõje az Egyetemen már mintegy 8 éve mûködõ Szegedi Tudományegyetem Emlõ Centruma. A munkacsoportot elsõsorban emlõ betegségekkel foglalkozó patológusok, emlõszûrésben is tevékenykedõ mammográfusok, sebészek, onkológusok és sugárterápeuták alkotják. Az együttmûködés alapja a modern és speciális képzettség, a nagyszámú beteg kezelésén alapuló szakmai tapasztalat, és a tudományos érdeklõdés. Az Európai Masztológiai Társaság a Centrumot teljesítménye, ambíciója és tevékenységi mutatói alapján az európai Emlõ Centrumok listáján tûntette fel, és a jövõben Európa-szerte létesítendõ emlõ centrumok munkatársainak oktatására kérte fel.

A rendezvényre összesen 270 résztvevõ jelentkezett elsõsorban hazánkból, de külföldi elõadók is érkeznek. A rendezõk célja, hogy élénk szakmai kommunikációt kezdeményezzenek a hazai emlõrákkal foglalkozó elkötelezett szakemberek között, ami hozzájárul az emlõrákos betegek magas színvonalú ellátásához.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük