Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) 2009. március 13-án beadványában a “lex tojás” alkotmányellenességének megállapítását kéri
3 perc olvasás
www.nja.hu A Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) 2009. március 13-án beadványt nyújtotta be az Alkotmánybírósághoz a tavaly ősszel elfogadott és az idén február 1-jén hatályba lépett 2008. évi LXXIX. törvény több mint tíz rendelkezésének alkotmányellenessége miatt, kérve azok megsemmisítését.
www.nja.hu A Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) 2009. március 13-án beadványt nyújtotta be az Alkotmánybírósághoz a tavaly ősszel elfogadott és az idén február 1-jén hatályba lépett 2008. évi LXXIX. törvény több mint tíz rendelkezésének alkotmányellenessége miatt, kérve azok megsemmisítését.
A lex tojás néven elhíresült – büntető törvénykönyvet és szabálysértési törvényt számon ponton szigorító, illetve új tényállásokat bevezető – törvényt azzal a nyilvánvaló céllal fogadták el, hogy a hatalomgyakorlókkal szemben ellenállók politikai szabadságjogait csorbítsák, és lehetővé tegyék velük szemben az önkényes, megtorló jellegű hatósági fellépést. A gyülekezési és vélemény-nyilvánítási szabadságot szükségtelenül és aránytalanul korlátozza többek között a közszereplők sérülés alkalmazására nem alkalmas tárggyal (pl. tojás vagy paradicsom) való megdobálásának hivatalból üldözendő bűncselekménnyé minősítése, vagy a hatóság eljárásának megzavarása és a közveszéllyel fenyegetés bűncselekmények, illetve a gyülekezési szabadság megsértése szabálysértés bevezetése. Alkotmányellenesen büntetni rendeltek számos előkészületi cselekményt is. Az alkotmányos büntetőjogból fakadó tartalmi követelmény, hogy a törvényhozó a büntetendő magatartások körének meghatározásakor nem járhat el önkényesen. Most ez történt: mindez a büntető- és szabálysértési jog aktuálpolitikai célú megerőszakolása.
Kimutatható, hogy miután – jelentős részben a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédeinek köszönhetően – rendszeresen zátonyra fut a jogkorlátozás folyamata a bíróságokon, a hatalom megpróbál egy lépéssel utána lépni és jogalkotási módszerekkel újabb eszközöket adni a rendőrség kezébe az ellenállók megzabolázása érdekében. Ez történt 2007 márciusában is: ekkor léptették hatályba a szintén alkotmányellenes passzív engedetlenség szabálysértést, ezt szintén Alkotmánybíróság előtt támadta meg a NJA, sajnálatos módon döntés még nem született. Azóta ezt a normát tucatnyi tüntetővel szemben alkalmazták, de legtöbbször a nemzeti jogvédők védői munkájának köszönhetően sikertelenül.
Az alkotmányellenes jogszabály kísérteties hasonlóságokat mutat szellemiségében és megfogalmazásaiban a szabadságharc vérbe fojtását követően Kádárék által kihirdetett, 1956. évi 30. számú törvényerejű rendelettel, amely drasztikusan korlátozta a gyülekezést és egyéves börtönnel büntetette a be nem jelentett tüntetésen való részvételt. A kormány a jogalkotási törvényben foglalt azon kötelezettségét is megszegte, hogy nem hozta a polgárok tudomására időben és kellő alapossággal azt, milyen jogkorlátozások léptek hatályba
Feltűnő, hogy ez az alapjogokat durván sértő jogalkotási folyamat és ennek talaján tapasztalható önkényes, jogállamiság elveivel ellentétes rendőrségi gyakorlat a másság védelmében olykor igen hevesen fellépő liberális jogvédő szervezetek cinkos hallgatása mellett zajlik: tudtunkkal tavaly október óta semmit nem tettek az elemi emberi és szabadságjogok ezen korlátozása ellen.
