Gaudi Nagy TamásGaudi Nagy TamásGaudi Nagy Tamás  a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének nyílt levele a 2008. szeptember 20-án a rendőrség által használt harcanygnak számító CR gáz, valamint a rendőri intézkedések – isntentisztelet oszlatási kísérlet, szabad vallásgyakorlás megakadályozása stb – ugyében. Szerkesztpőségünket felkérték az alábbi nyilt levél közlésére, melyet szokásunk szerint kommentár nálkül, teljes terjedelmében közreadunk:

Gaudi Nagy TamásGaudi Nagy TamásGaudi Nagy Tamás  a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének nyílt levele a 2008. szeptember 20-án a rendőrség által használt harcanygnak számító CR gáz, valamint a rendőri intézkedések – isntentisztelet oszlatási kísérlet, szabad vallásgyakorlás megakadályozása stb – ugyében. Szerkesztpőségünket felkérték az alábbi nyilt levél közlésére, melyet szokásunk szerint kommentár nálkül, teljes terjedelmében közreadunk:

Tisztelt Rendőr-főkapitány Úr!

2008. szeptember 20-án jogvédő szervezetünk kollégáival együtt politikai szabadságjogaikat gyakorlók terhére elkövetett jogsértések megelőzését és hatékony kezelését célzó jogvédő ügyeleti-megfigyelői szolgálatot láttunk el a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által bejelentett rendezvényen, ezt a tényt Tafferner Éva BRFK szóvivő asszony részére telefonon 15 óra körül bejelentettem, kérve együttműködését.

1. Szabadság téri bejelentett rendezvény feloszlatása és a bevetett könnygáz

Végigkísértük a menetet a Hősök terétől a Szabadság térig, ahová olyan 18.00 óra körüli időben érkeztünk a Budapest V., Bank utca felől. A téren ekkor körülbelül saját becslés szerint szétszórtan néhány ezer tüntető tartózkodott, a színpadon emlékezetem szerint éppen Budaházy György állt a mikrofonnál és éppen azt kérdezte a jelen lévőktől, hogy "Mi történik a Szabadság téri emlékműnél?" Felszólította a jelenlévőket, hogy ne menjenek oda, hanem figyeljenek a tüntetés bejelentett programjára. Ekkor ugyanis az önkényuralmi jelkép irányában füstöt lehetett észlelni, láthatóan többen futottak az emlékmű irányába, de a többség a helyén maradt. Akkor jogvédő kollégámmal együtt megközelítettük az emlékmű elé húzott kettős fémkordont, az MTV Székház felőli oldalon. A két kordonsor között egy kb 15-20 főből álló pajzsos rohamrendőr állt, ezzel egyidejűleg az emlékmű felé több cipő repülését lehetett megfigyelni. A dobott tárgyak némelyike a rendőrök pajzsán koppant, de a hang alapján nem tűntek testi épséget fenyegetőnek. Ekkor már felfigyeltünk egy magyar és Árpád-ház sávos zászlót tartó idősebb férfire, aki a kordon előtt tőlem állt, de nem láttuk, hogy bármilyen jogelleneset is tett volna. Ekkor erősítésként érkezett egy újabb, már gázálarcot viselő rendőr szakasz, amely a kordonhoz szaladt és ezt a zászlós személyt elfogták és berántották a kordonon belülre, majd a Zoltán utca irányába elvezették. Mindezt jól bemutatja az alábbi linken elérhető felvétel (2.40-2.53 percek között nagyon jól látható a zászlós ember elhurcolása): http://index.hu/video/2008/09/22/ciganyok_chartasok_radikalisok/?p=0

Ez rendkívüli módon feldühítette az embereket, mivel nem tűnt indokoltnak ez a fellépés. Ekkor a tömeg részéről fokozódott az indulatos kiabálás, pirotechnikai eszközök repültek a kordonon belülre, észlelésünk szerint a rendőröktől relatíve távol, tehát nem közvetlenül, illetve nehezebb tárgyak is repültek a rendőrök felé. Azt nem láttuk, hogy ezeket pontosan kik dobták.
Ekkor minden átmenet nélkül, hallható, előzetes háromszori felszólítás nélkül könnygáz gránátokat lőttek a tömegbe és ennek hatására a tömeg futásnak eredt a Deák tér irányába. Jogvédő kollégáimmal együtt mi is ezt tettük.
A tér minden részén – tehát a kordontól távol eső részeken is – rendkívül sűrű könnygáz felhő keletkezett, az emberek nagy számban fuldokoltak, hánytak, összeestek, többen sokkos állapotba kerültek, ideértve minket is. a könnygáz okozta megrázkódtatást, amely hányingert, komoly légzési nehézségeket és eszméletvesztés közeli helyzetet, érzést okozott, többen véreset hánytak még napokkal később is, illetve tüdő ödémára emlékeztető panaszaik voltak. A tér Deák tér felőli részén is kilőtt gránátokból füstölt a könnygáz, kollégáimmal itt kaptuk a legnagyobb dózist. A kegyetlen fájdalmat okozó tünetektől támolygó emberek többsége képtelen volt tovább menni, a „helyszínt elhagyni", tehát a tömegoszlatási céllal éppen ellenkező hatást váltott ki a bevetett, korábban alkalmazott könnygázhoz képest.

Ezúton kérjük azonnali tájékoztatását, hogy 2008. szeptember 20-án, Budapesten a Rendőrség vegyi kényszerítő eszközként (tömegoszlatás és egyéb intézkedései során) használta-e a dibenz-(b,f)-1,4-oxazephine (CR) (CAS 257-07-8) megjelölésű vegyi anyagot? [a továbbiakban CR gázt] Amennyiben igen, úgy milyen mennyiségben, és milyen csomagolt töménységben? Amennyiben nem, úgy milyen anyagot használtak és mennyit ? Esett-e csapadék a használat közben? Történt-e használat zárt térben? Mikor és kinek az engedélye alapján rendszeresítették ezt a rendfenntartási célra használt vegyi anyagot? Miért maradt el a lakosság azonnali és széles körű tájékoztatása a bevetett könnygáz hatóanyagáról, a gáz okozta, helyszínen tapasztalt és több napon áthúzódó tünetek kezeléséről, illetve arról, hogy a viselt ruházat még tisztítás nélkül még napokig okozhat tüneteket ?
(Mivel jogvédő szervezetünk több megfigyelő tagja is szenvedett még később tünetektől, ezért dr. Zacher Gábor toxikológus orvostól kértünk és kaptunk korrekt tájékoztatást a teendőkről.)

Kérem, – amennyiben CR gáz használat történt – igazolja hitelt érdemlően, hogy a Magyar Köztársaság a CR gázt megfelelően bejelentette a Hágai Vegyi Fegyver Tilalmi Szervezet Technikai Titkárságán, az 1997. évi CIV. Törvénnyel kihirdetett, a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény 3. cikk 1. bek (e) pontja alapján.

A rendőrség által jelenleg feltételezhetően használt CR gázzal kapcsolatban tájékoztatom, hogy a külföldi szaksajtó szerint ezt a vegyi kényszerítő eszközt vetette be a brit hadsereg helikopterről a Long Kesh-i börtön 300 fogvatartottja ellen a börtön focipályáján 1974 októberében. Az ír sajtó szerint mára minden ötödik volt fogvatartott rákban hunyt el.

A vegyszert a Nagy-Britanniában fejlesztették ki az 50-es években tömegoszlatás céljából. A vegyi anyagból ugyanakkor az USA nem vásárolt, mivel nem voltak ismertek a gáz karcinogén és mutagén hatásai. Továbbá a CR gázt használta a dél-afrikai fajgyűlölő apartheid rezsim 1981-től a pl. Project Coast hadműveletben, és külföldön is, amely során számos polgári személy, köztük gyermekek fulladtak meg a különös légszomjat okozó gáztól. Az egykori elkövetőket az apartheid bukását követően háborús bűntettek miatt bíróság elé állították.

A CR gáz méreg, ismereteink szerint hat-tízszer erősebb, mint az Önök által eddig használt CS gáz. Zárt térben belélegezve nagyobb mennyiségben perceken belül halált okoz. A halál oka fulladás és tüdő ödéma. Azonnali eszméletvesztést is okozhat. Az áldozatnál fulladási érzést vált ki, esetenként emiatt pánikrohamot. A nyálkahártyát, szemet irritálja, orrfolyást, nyáladzást és intenzív hányást okoz. A szemhéjak beödémásodnak, égető bőrérzést és bőrpírt okoz. Vízben nem oldódik, vízzel mosva a hatása erősödik, a bőrfelület akár 48 órán túl is fájdalmas maradhat. A szembe kerülve napokig tartó vakságot okozhat, irritáló hatása pórusos bőrfelületen esetenként 60 napig eltarthat. A vegyület ismereteink szerint hosszútávon rákkeltő.

Álláspontunk szerint az Önök által használt – jelenleg még ismeretlen összetételű – vegyi kényszerítő eszköz (azon kívül, hogy azt egyetlen magára valamit is adó, és felelősségteljes erőszakszervezet sem használná) az emberi egészséget és az életet rövid időn túl is veszélyezteti, károsítja.

Ezen felül pedig ez a gáz a rendőri intézkedés aránytalan és megkülönböztetés nélkül ható eszköze, amelyet azonnal ki kell vonni a használatból, kérjük tegye meg az ehhez szükséges intézkedéseket.

2. A Szabadság téri Hazatérés Templománál történt rendőri jogsértések

A Szabadság téri bejelentett tüntetés egészének álláspontunk szerint jogellenes feloszlatását követően számos más jelen lévő és jogvédő kollégáink a Szabadság téri Hazatérés Temploma felé haladt, ott próbáltuk kiheverni. A templom vasrácsa ekkor kinyitott állapotban volt és nagy számban érkeztek ide a térről az emberek. A tér ezen részén sem ekkor és sem később nem észleltünk a civilek részéről semmilyen erőszakos, közösségellenes, vagy bármilyen jogellenes cselekményt.

Mivel jogvédő ügyeleti szolgálatot láttunk el, ezért szerettük volna a Nádor utca felől felálló rendőr sorfal parancsnokát megkérni arra, hogy nyújthassunk jogi segítséget az előállított zászlós embernek, ennek érdekében odamentem a Nádor utca – Szabadság tér sarkánál felállt pajzsos kordonos rendőrökhöz és felmutatva a nyakamban lógó nemzeti szalagos, fényképes kitűzőmet, megmondva a nevemet és jelenlétem minőségét, kértem, hogy hívják ide a felelős rendőri vezetőt, erre válaszul csupán annyit kaptam, hogy hagyjam el a helyszínt az Arany János utca irányába, nem voltak hajlandók semmilyen további együttműködésre, kérésem többszöri megismétlése ellenére sem. Majd egy kiadott parancsszóra minden elfogadható indok nélkül a pajzsos rendőrkordon elkezdett tolni, kiszorítani az Arany János utcai metró irányába, többen is álltak ott velem és egy civil személy által kezelt kamera is rögzítette az eseményeket. Részemről és a körülöttem állók részéről semmilyen támadással fenyegető, vagy bármilyen módon jogellenesnek minősíthető cselekmény nem merült fel.

A kiszorítás néhány tíz méter után megállt, egyre közelebb tolva minket a templom lépcsőjéhez, ekkor ismét megkértem a kordon mögött kamerával dolgozó rendőr hölgyet, hogy hívja ide a parancsnokot és állítsák le ezt a félelmet keltő és indokolatlan kiszorítást, erre szintén nem történt semmi és ezt követően a kiszorító rendőr sorfal tovább nyomott minket a templom lépcsője felé, ahová többedmagammal együtt szinte szó szerint bemenekültünk a rendőrök elől. A tömeg szélén állókat a rendőrök agresszíven lökdösték pajzsukkal, beszorítva őket az egyébként már igen zsúfolt templomi lépcsősorra. Ekkor kisebb huzakodás kezdődött, mivel a megrettent és felháborodott emberek némelyike megpróbálta lassítani a pajzsok toló mozgását a kezével.
Azonban dobálást, vagy a rendőrök testi épségét fenyegető más cselekményt a beszorított civilek részéről nem észleltünk. Ennek ellenére könnygáz palackból több fújást észleltünk, rendkívül erős paprika spray-re emlékeztető gáz árasztotta el a lépcsőn összezsúfolódott 200-300 embert. Ennek hatására pánik tört ki a lépcsőn állók között és nagy számban betódultak a templom belsejébe, ahol éppen emelkedett hangulatú istentisztelet zajlott. A kifújt könnygáz beáramlott a templom belsejébe is, ott is többet köhögni, fuldokolni kezdtek, az embereken rémület vett erőt, azonban az istentisztelet folytatódott, de hát a megdöbbenés és félelem légköre érezhető volt. A bentieket tájékoztattam a kinti történésekről, köztük dr. Morvái Krisztinát is. Úgy gondoltuk, hogy ebben a helyzetben mindenképpen tennünk kell valamit a megalázott és megfélemlített emberek kiszabadítása érdekében. Hiszen a rendőrség példátlan módon, mintegy vesztegzár alá vonta a templomot. Megpróbáltam elérni Tafferner Évát, a BRFK szóvivőjét annak érdekében, hogy jelezzem a helyzetet és kérjem mielőbbi intézkedését a rendőri zárás megszüntetése érdekében. Sajnos ő foglalt volt, illetve többször nem vette fel.
Ekkor Varga Attila alezredes urat hívtam fel, hogy tájékoztassam a rendkívüli helyzetről és kérjem együttműködését a jogellenes helyzet megszüntetése érdekében. Ő ígéretet tett, hogy utána néz a dolognak.

Az utolsó aktus az oszlatásra való felszólítás volt, 18.30 és 18.40 óra között. Ekkor az élő soros rendőrkordon továbbra is ott állt a templom bejárata előtt kb 10 méterre és egy rendőrségi terepjáró, hangágyús terepjáró állt fel mögöttük A hangos bemondón elég nehezen érthetően többször elakadva, megakadva valami olyasmi hangzott el, hogy felszólítják a jogellenesen összegyűlt tömeget, hogy hagyják el a helyszínt az Arany János utcai metró megálló irányában.

Ez a felszólítás nyilvánvalóan jogellenes volt megítélésünk szerint, mivel a templom lépcsőn álló emberek nem tüntettek, nem követtek el semmi jogelleneset, ráadásul nem is közterületen álltak, hanem egyházi tulajdonban lévő ingatlan területén, mindeközben pedig istentisztelet zajlott, amiről a rendőrségnek is tudnia kellett. Szerettem volna a helyzet, normalizálása érdekében és ezen nyilvánvalóan jogellenes rendőri intézkedés megszüntetése érdekében ismét felvenni a kapcsolatot az állományilletékes parancsnokkal. Ezért oda mentem néhányad magammal békésen a kordonhoz és kértem a kordon mögött álló középkorú rendőrtisztet, hogy legyen kedves szólni a hangágyún át oszlásra való felhívást bemondó rendőrtisztnek, és jelezze neki, hogy szeretnék beszélni vele. Erre a válasz az volt, hogy itt senki nem mehet át és hagyja el mindenki a területet az Arany János utcai metró irányába. Elmondtam neki, hogy bent istentisztelet zajlik, a lépcsőre beszorított emberek békések, ezért nem érthető, hogy miért kellene bárkinek is elhagynia a helyszínt. Azaz jól értem-e azt, hogy mindenkinek el kell mennie a templomból és a lépcsőről. Emlékezetem szerint a válasz lényege az volt, hogy igen, el kell hagynia a helyszínt mindenkinek. Ekkor visszamentem a templom lépcsőjéhez és mindezt elmondtam az ott állóknak, akik ezt megdöbbenéssel hallgatták, az emberek annyira meg voltak rémülve, annyira fenyegető volt a rendőri erők jelenléte, a magatartásuk és a rendőrök nagy száma miatt, hogy velem együtt nem merték elhagyni a templom vasrácsával védett helyüket. Ekkor ismét bementem a templomba, tájékoztattam a jelen lévőket a helyzetről, majd néhány perc múlva ismét kimentünk, ekkor már azt tapasztaltam az élő soros rendőrkordont a Nádor utca magasságába visszavonták. Ekkor érkezett a helyszínre 19.00 óra körül Balogh Zoltán az Országgyűlés Emberjogi Bizottságának elnöke, akit Morvái Krisztina hívott a helyszínre, hogy segítsen a reménytelen helyzetbe került embereknek. Ő arról tájékoztatott, hogy beszélt az ORFK egyik vezetőjével és azt jelezték neki, hogy nem kell elhagyni a templom területét, az istentisztelet mégiscsak folytatódhat, aki pedig el akarja hagyni a helyszínt, az bántatlanul elmehet az Arany János utcai metró irányába.

Mivel tartottunk attól, hogy az elvonuló, beszorult embereket utóbb mégis csak rendőri intézkedés alá vonják, ezért 19.30 óra körül Morvái Krisztinával elkísértük a helyszínről eltávozó még mindig megdöbbent és megijedt embereket. Ez a csoport kíséretünkkel minden gond és atrocitás nélkül eljutott a Deák térig, ahol mindenki békésen elvonult.

3. A rendőri intézkedések jogi minősítése

Észlelésünk, a helyszínen tartózkodók elmondása és a rendelkezésre álló felvételek alapján megkérdőjelezhető a tömegoszlatás jogszerűsége és szakszerűsége. Álláspontunk szerint a helyszínen tevékenykedő rendőri erők több alkalommal megszegték a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet (Szolgálati Szabályzat) 57. §, 58. § és 74. § szakaszaitól, és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 59. §-ától, továbbá a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról 15/1990. (V. 14.) BM rendelet 15. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaktól.
Rendőrségi törvény:
59. § (1) Ha a jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, a Rendőrség az e fejezetben szabályozott kényszerítő eszközök alkalmazása mellett a tömeggel szemben a következő eszközt, illetőleg intézkedést alkalmazhatja:
c) ingerlőgázt,
(2) Az (1) bekezdésben említett eszköz alkalmazására a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell.
(3) Tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásban.

Szolgálati Szabályzat:
57. § (1) A rendőr szolgálata jogszerű teljesítésekor köteles intézkedéseinek érvényt szerezni, ennek érdekében előzetes figyelmeztetés után, az arányosság elvének figyelembevételével kényszerítő eszközt alkalmazhat. Ha a figyelmeztetés a rendőri intézkedés eredményességét veszélyezteti, a kényszerítő eszköz előzetes figyelmeztetés nélkül is alkalmazható.
58. § (1) A kényszerítő eszközök Rtv. szerinti meghatározásának sorrendje fokozatosságot is jelent, súlyosabb kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha az enyhébb kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre, vagy sikere eleve kilátástalan.
(3) A kényszerítő eszköz alkalmazását jól hallható, közérthető és határozott módon előzze meg:
a) a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólítás, „a törvény nevében" szavak előrebocsátásával,
b) figyelmeztetés, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik.
74. § (1) Ha jogszabály a tömeg feloszlatását a Rendőrség számára kötelezővé teszi (gyülekezési törvény 14. §), vagy tömeg jogellenes magatartást tanúsít, a csapaterő kirendelésére jogosult rendőri vezető intézkedik a tömegoszlatásra.
(3) A feloszlatásra irányuló rendőri felszólítást hangosító eszköz alkalmazásával legalább kétszer meg kell ismételni. Az utolsó felszólítás során a kényszerítő eszközök alkalmazását kilátásba kell helyezni.
(4) A felszólításban közölni kell a helyszínről való eltávozás irányát, és arra a szükséges időt biztosítani kell. A felszólítást a rendőri fellépés megkezdésével egyidejűleg kell foganatosítani, ha a csapaterőt a tömeg részéről közvetlen támadás éri.

15/1990. (V. 14.) BM rendelet
15. § (3) A rendőrség a rendezvény feloszlatásakor jól hallható módon – hangosbeszélőn – figyelmezteti a résztvevőket, hogy ha nem hagynak fel a törvénysértő magatartásukkal, illetőleg a helyszínről önként nem távoznak el, akkor a rendőrség – akár kényszerítő eszköz igénybevételével is – szétoszlatja a rendezvényt. A rendőrség azt is közli, hogy a rendezvény helyszínét milyen irányban hagyják el. Ha a figyelmeztetés nem vezet eredményre, azt kétszer meg kell ismételni.
(4) A tömeg oszlatására – a rendőri kényszerítő eszközök alkalmazására – akkor kerülhet sor, ha a felszólítás és a további két alkalommal megismételt figyelmeztetés ellenére a tömeg nem oszlik szét.

Álláspontunk szerint teljesen értelmetlen volt a Szabadság téri önkényuralmi emlékmű köré húzott kettős kordon közé – kvázi célpontként – rendőrsorfalat állítani, és ezzel megakadályozni a tüntetés előre deklarált célját, vagyis hogy lábbeliket helyezzenek a kommunista obeliszk köré a magyargyűlölet áldozataira emlékezve. A tömegoszlatás megkezdése előtt nem lehetett hallani semmilyen rendőri felszólítást, a hatóság meg sem próbálta elkülöníteni a pár tucat dobálózót a békés tömegtől, ezzel lehetetlenné tették a tüntetés folytatását, ráadásul nem biztosítottak elvonulási útvonalat a távozni akaróknak. Kirívóan jogellenes, hogy a békés tüntetők közé is könnygázgránátokat lőttek, amelyek egyébként olyan kegyetlen fejfájást, légzési nehézséget és hányingert okoztak, hogy többen véreset hánytak, elájultak és még tegnap (tehát két nappal a belégzése után) is sokan rosszul voltak miatta. Elfogadhatatlan, hogy békés embereket szorítottak be a Szabadság téri református templomba, az épület lépcsőjén zsúfolódókat pedig paprika spray-vel fújták le
Megítélésünk szerint a Szabadság téren történt könnygáz gránátos tömegoszlatás nem volt jogszerű és egyúttal lehetetlenné tette azt, hogy a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom megtartsa az ide bejelentett rendezvényét. A felállított színpad és a szovjet emlékmű közötti távolság szerintem nem indokolta azt, hogy a tér azon része is kiürítésre és feloszlatásra kerüljön, ahol olyan emberek álltak, kik nem vettek részt semmilyen módon a szovjet emlékműnél elkövetett cselekményekben.
A Strasbourgi Emberjogi Bíróság állandó gyakorlata szerint: ha egy tüntetés résztvevői közül egy kisebb csoport jogellenes magatartást tanúsít, ez még nem ok arra, hogy a tüntetés többségét alkotók feloszlatásra, vagy szétoszlatásra kerüljenek, tehát ilyen esetben is meg kell védeni a gyülekezési jogukat békésen gyakorlókat. Az Emberi Jogok Európai Bírósága az Ezelin v. France ügyben ([1991] ECHR 29; 11800/85;), kimondta: „a magánszemély az elszórtan előforduló, a tüntetésben részt vevő más személyek által elkövetett erőszak vagy más büntetendő cselekmények eredményeképpen sem szűnik meg élvezni a békés célú gyülekezéshez való jogot, amennyiben szándékai vagy magatartása békés marad."

Néhány nem kellően békés résztvevő miatt nem válhat az egész gyülekezés és annak minden résztvevője oszlathatóvá: a tüntető többség békéssége megalapozza a feloszlathatatlanságot, az elenyésző kisebbség nem teremt jogalapot az oszlatásra – sem számaránya, jelentősége, sem gyakorlatilag provokációs veszélyessége miatt. A legdurvább hatalommal való visszaélés, ha maga a rendőrség alkalmazna provokátorokat a békés jelleg megszüntetésére ürügyet, jogcímet teremteni, törekedve a oszlathatóságra. Felhívjuk a figyelmet, hogy a bűncselekményre rábírni igyekvő, „szándékkiváltó" provokáló ügynök büntetőjogilag felbujtónak minősül és felelősségre vonandó.
A fentek miatt a Szabadság téri tömegoszlatás megvalósíthatta az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése bűntette, Btk-ban szabályozott tényállását. (Btk. 228/A. § (1): Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A templomnál zajlott események pedig a rendőrség részéről alkalmasak voltak megítélésünk szerint a lelkiismereti- és vallásszabadság megsértése bűntette Btk-ban szabályozott tényállásának megvalósítására. (Btk. 174/A. § b) pont: Aki mást a vallásának szabad gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

Egyéb bűncselekmény megvalósulása híján az emberek erővel történő bent tartása a templom területén minimum fél órán át megvalósíthatta a személyi szabadság megsértése Btk-ban szabályozott tényállását is. (Btk. 175. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)
Sajnálatosnak tartjuk, hogy a templom körüli rendőri intézkedésekért felelős parancsnok, vagy parancsnokok nem érezték szükségét annak, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tárgyalási és együttműködési szándékot kifejező, illetve a helyzet konszolidálását elősegíteni kívánó képviselőjével egyeztessenek. Meggyőződésem, ha ez megtörténik, nem fajultak volna idáig az események. Ezt az alábbi linken elérhető felvétel jól bemutatja: http://szentkoronaradio.com/belfold/2008_09_19_szeptember-20-percrol-per…
Kérem szíves intézkedését az ilyen esetek jövőbeli elkerülése érdekében.

Észlelésünk és a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint nem történt meg: a felszólítás legalább kétszeri megismétlése az oszlatás megkezdése előtt, a fokozatosság elvének betartása, az elvonulási utak biztosítása. Hibásnak ítéljük a kiemelések ötletszerű voltát is. Mindegyik alkalmazást a rendőrség szolgálati szabályzata, és az ide vonatkozó kormányrendeletek szabályozzák. Az eset kapcsán ezen alkalmazások kihagyását a következők miatt tartjuk kritikus hibának:

A felszólítás elmaradása, vagy technikai szempontból rossz kivitelezése (nem hallható) magában rejti a veszélyt, hogy a jelenlévő tömeg nagy részét képviselő passzív (ténylegesen demonstráló, vagy egyszerűen kíváncsi) résztvevők nem kerülnek további egyéni magatartásukat illetően döntési pozícióba. Nem adnak nekik lehetőséget a helyzetük mérlegelésére. Esélyük sincs megfelelni a törvényi előírásoknak.

A fokozatosság elve betartásának hiánya: Ezt a technika a tömeg pszichológián alapul. Ezzel a módszerrel lehet elérni, hogy a tömeg esetlegesen kevésbé agresszív része felhagyjon tevékenységével, és a távozást válassza. Észlelésünk, a képek és beszámolók tanulsága szerint az oszlatás első lépéseként a rendőrség azonnal a könnygázt vetette be.

Ez a területre ható rendfenntartó eszköz, az egyébként többségben lévő békésen demonstrálók, és szép számmal jelenlévő kíváncsiskodók körében pánikot, és felesleges indulatot okozott.
Továbbá ezzel az eljárással egyben tartották a tüntetőket, ami pozitív megerősítésként hathatott az esetleges a garázdákra. Úgy érezhették: élvezik a tömeg bátorítását, és elvegyülési lehetőséget kaptak.

A tömegből való kiemelés tankönyvi lényege, hogy a hangadó elemeket távolítsák el. Hibaként értékelendő ezért a nem hangadók elleni fellépés, mert ezt a tömeg provokációként éli meg (tipikusan ilyenek például a sajtó munkatársai). Mint az mára közismert, a 2006. évi TV székház ostroma napján, Kisberk Szabolcs újságíró elleni támadás nagy számban billentette át a jelenlévő egyébként passzív demonstrálókat aktív agresszióba. Ilyen személyek még az időskorúak, gyermekek, és nők. E személyek kiemelése azért nem célszerű mert (mint védekezésre képteleneké) a tömeg szimpátiával viseltetik irányukba.

Az elvonulási utak biztosítása szintén az eljárás elengedhetetlen része. Az oszlatás során mindvégig biztosítani kell, a szabad elvonulás lehetőségét. Ez egy rendkívül lényeges elem, ugyanis az óhatatlanul feszült érzelmi és beszűkült tudatállapotban lévő személyeknél a"sarokba szorítás" pánikot okoz. A felelem hatása alatt még egy egyébként békés ember is kontroll nélküli őrjöngésre képes. Ezért tartjuk kritikus hibának a templom bejáratának „elállását".

Álláspontunk szerint a jogszerű eljárás az lett volna, ha a helyszín adottságainak figyelembe vételével a rendőri erők annyira eltávolodnak a bejárattól, és kivezető utaktól, hogy a bent lévők biztosak lehessenek abban, hogy nem veszik őket őrizetbe a templom elhagyása közben.

A fenti tényállás alapján ezúton panaszt jelentek be a részletes körülírt rendőri intézkedések miatt, továbbá bejelentem, hogy 2008. szeptember 21-én a BRFK Bűnügyi Főosztályán 01331-5000596/2008 id. számon feljelentést tettem a Btk. 174/A. § b) pont szerinti lelkiismereti és vallásszabadság megsértése bűntette, továbbá a Btk szerinti egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése miatt, illetve ezúton kiegészítve a feljelentést hivatali visszaélés miatt ismeretlen elkövetővel szemben. Ezzel egyidejűleg tett feljelentést dr. Morvai Krisztina jogvédő a templomnál történtek miatt Btk. Btk. 228/A. § (1) szerinti lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, továbbá a könnygázhasználat miatt bántalmazás hivatalos eljárásban vétsége miatt.

Kérem, hogy ezen feljelentéseket tartalmazó iratokat és jelen iratot rövid úton továbbítsa a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnak és egyúttal tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a hasonló esetek a jövőben ne forduljanak elő és a felelősök felelősségre vonására mielőbb sor kerüljön, ennek érdekében maximálisan működjön együtt, illetve szorítsa erre az alárendelt rendőri szervek (így különösen az intézkedésekben nagy valószínűséggel részt vevő Készenléti Rendőrség és Budapesti Rendőr-főkapitányság) állományilletékes parancsnokait.

Tájékoztatom továbbá, hogy közigazgatási pert indítunk annak megállapítására, hogy a tüntetést jogellenesen oszlatták föl.

Kérem, hogy válaszát és intézkedéseiről szóló tájékoztatását az ügy súlyára tekintettel részünkre mielőbb megadni szíveskedjen. Készek vagyunk minden segítséget megadni a kért intézkedések és felelősök felelősségre vonása érdekében, amennyiben ezt igényli.

Tájékoztatom, hogy jelen levelet és a válaszát is nyilvánosságra hozzuk.

Tisztelettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető
Nemzeti Jogvédő Szolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük