2024.április.18. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Nincs „fehér folt” az ingatlantérképen -Milyen ingatlanokat keresünk a neten?

6 perc olvasás
 <span class="inline left"><a href="/node/7911"><img class="image thumbnail" src="/files/images/Image1.thumbnail_12.jpg" border="0" alt="1.Keresések magyék szerint" title="1.Keresések magyék szerint" width="100" height="56" /></a><span style="width: 98px" class="caption"><strong>1.Keresések magyék szerint</strong></span></span> <p>Az ingatlanos gyűjtőportálok nagy előnye, a közvetítői funkción túl, hogy pontos képet tudnak adni a piaci keresletről és kínálatról. Az ingatlan.net keresési adatbázisát felhasználva most a vevőket és preferenciáikat vesszük górcső alá. Elemzésünkben megvizsgáltuk, hogy milyen keresési feltételeket állítottak be az ingatlant vásárolni szándékozók, azaz hogyan alakult az ingatlanpiaci kereslet - az elmúlt fél évben.</p><p>

 1.keresések magyék szerint1.Keresések magyék szerint

Az ingatlanos gyűjtőportálok nagy előnye, a közvetítői funkción túl, hogy pontos képet tudnak adni a piaci keresletről és kínálatról. Az ingatlan.net keresési adatbázisát felhasználva most a vevőket és preferenciáikat vesszük górcső alá. Elemzésünkben megvizsgáltuk, hogy milyen keresési feltételeket állítottak be az ingatlant vásárolni szándékozók, azaz hogyan alakult az ingatlanpiaci kereslet – az elmúlt fél évben.

 1.keresések magyék szerint1.Keresések magyék szerint

Az ingatlanos gyűjtőportálok nagy előnye, a közvetítői funkción túl, hogy pontos képet tudnak adni a piaci keresletről és kínálatról. Az ingatlan.net keresési adatbázisát felhasználva most a vevőket és preferenciáikat vesszük górcső alá. Elemzésünkben megvizsgáltuk, hogy milyen keresési feltételeket állítottak be az ingatlant vásárolni szándékozók, azaz hogyan alakult az ingatlanpiaci kereslet – az elmúlt fél évben.

Az ingatlanpiacon a kereslet és kínálat közül az előbbi felmérése nehezebb feladat. Egy korábbi elemzésünkben, 2007. első negyedévében a legnézettebb hirdetésekből, kiindulva jellemeztük a keresletet, jelen esetben más utat választottunk a kereslet feltérképezéséhez. Kiindulópontként – az ingatlan.net adatbázisa által tárolt -, az elmúlt félév  keresési paramétereinek információit vettük alapul, mely majd 2 millió keresés adatait jelenti. Ebből kiindulva vizsgálható, hogy mekkora méretben, árban és milyen területen keresnek ingatlanokat a felhasználók.

2.keresések települések szerint2.Keresések települések szerint2007. június 1-től 2007. november 6-ig csaknem 2 millió keresést regisztrált az ingatlan.net rendszere. Ezt a nagy mintát – amely az ország teljes területére kiterjed – vettük alapul elemzésünkben. A három elemzési szempont az ár a méret és a földrajzi elhelyezkedés volt.

Földrajzi elhelyezkedés

3. keresések budapesti kerületek szerint3. Keresések budapesti kerületek szerintElsőként a megyék sorrendjét állapítottuk meg. A keresők legtöbbször Budapesten, illetve Pest megyében kerestek ingatlant. A harmadik helyen Fejér megye áll. Azt követi Baranya, Veszprém, majd Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A nyugati határszélen lévő megyék csak a közép mezőnyben találhatók. A lista legvégén Békés megye található, itt regisztrálta a legkevesebb keresést az ingatlan.net rendszere. Ha a keresések eloszlását település szinten vizsgáljuk, némileg árnyaltabb képet kapunk. Jól látható, hogy Budapest és vonzáskörzete nagy népszerűségnek örvend. Kiemelendő még a Balaton-parti települések népszerűsége, főleg a déli part mentén található ingatlanok keresettek. Ezenkívül megyeszékhelyek, nagyobb városok szerepelnek a népszerűségi lista elején. A település szintű adatok vizsgálatában két dolog mindenképpen szembeötlő.

4.keresett lakás méretsávok4.Keresett lakás méretsávok

Egyrészt az ország csaknem minden településén regisztráltunk keresést az elmúlt félévben, ami azt jelenti, hogy nincs „fehér folt" ingatlanpiaci szempontból Magyarországon. Másrészt a Budapest centrikusság mellett nem figyelhető meg jelentős különbség az ország egyes területei között, nem fedezhető fel kelet-nyugat ellentét. Természetesen itt a keresési intenzitásról, a piac élénkségéről van szó, árszínvonalbeli különbség felderítésére ezen elemzésben nem kerül sor.

Az országos szintű elemzés után térjünk át a fővárosi kerületek vizsgálatára.

5. keresések ársávok szerint5. Keresések ársávok szerintA legnépszerűbb kerület az ingatlan.net-en kereső felhasználók körében a XI. A második a sorban a III. kerület, a harmadik helyen pedig kevéssel lemaradva a II. kerület áll. Az egy kerületre jutó keresések alapján a budai oldal keresettebb, mint a pesti. A pesti belvárosban a VIII. kerület esetén figyelhető meg a legkevesebb keresés, a legtöbb pedig a VI. és IX. kerületekben. Érdekes megfigyelni, hogy a főváros észak-nyugati fele jóval előkelőbb helyen áll a népszerűségi listában, mint a déli kerületek. A KSH adatbázisára támaszkodva az egy lakásra jutó keresések számát is megvizsgáltuk. A kép így sem változott sokat, a budai kerületek vezetnek a népszerűségi listán, illetve az V. és VI. kerület is az első hat kerület között található.

Lakásméretek

6. keresések ársávok szerint vidéken6. Keresések ársávok szerint vidékenAz elemzés következő szempontja a lakások mérete.* Az adatokat budapesti és vidéki bontásban vizsgáltuk. A fővárosban az 50 és 60 m2-es sávba eső ingatlanok a legkeresettebbek. A keresések nagy része a 30 és 79 m2 közötti intervallumban található, a nagyobb alapterületű, 250 m2-t is meghaladó ingatlanok már nagyon kevés keresésben szerepelnek. Vidéken jóval kisebbek az eltérések az egyes méretsávok között. Leggyakrabban szintén az 50 és 60 m2-es sávba eső ingatlanok szerepelnek a keresésekben, de a népszerűsége alig kevesebb a kisebb, akár 10-20-30 m2-es, illetve a nagyobb 90-100 m2-es ingatlanoknak. Annak hátterében, hogy vidéken jóval szélesebb méret tartományban oszlik el a keresések nagy része két dolog is állhat. Egyrészt a vidéki ingatlanpiac jóval heterogénebb, mint a budapesti, azaz jóval több fajta, jóval több különböző méretű ingatlan található. Másrészt – ami a vidéki piac heterogenitásából is következik – az ingatlankeresők piacismerete nem olyan mélyreható, ezért több „irreális paraméterű" keresés is születhet.

*(Az ingatlanok alapterületét 10 m2-es sávokban vizsgáltuk. Ez azt jelenti, hogy például a 20 m2-es sávba az összes 20 és 29 m2 közötti ingatlan beleesik. A sávok gyakoriságát a keresésekből származtattuk: amennyiben egy ügyfél 30 m2és 60 m2 között keres, akkor keresést a 30 m2-es, 40 m2-es és 50 m2-es méretsáv esetén is figyelembe vettük.)

Árak

Az ingatlanok árait az alapterületekhez hasonlóan szintén sávokban kezeljük, illetve a gyakoriság számítása is azonos elven történt, de a sávok hossza eltér, általában 2 M Ft. Így a 10 M Ft-os sávba minden 10 M és 11,9 M Ft közötti ingatlan bele tartozik. A fővárosban a leggyakrabban keresett ársáv a 10 milliós. Bár az eloszlás itt nem olyan csúcsos, mint az alapterületek esetén a keresések nagy része a 6 és 14,9 M Ft közé eső ingatlanokat érinti. A keresések gyakorisága a 40 M Ft-os ársávban esik vissza, az ezt meghaladó árú ingatlanok már kevésbé keresettek. Vidéken a 8 M ft-os ársáv ingatlanjai a legkeresettebbek, de népszerűségben alig maradnak el a 6 és 7,9 M Ft, illetve a 10 és 11,9 M Ft közé eső ingatlanok. Akárcsak az alapterületek esetében az egyes ársávok esetén sem szignifikáns a különbség a vidéki keresletben.

„Az eredmények értékelésekor mindenképpen figyelembe kell venni, hogy nemcsak fizető képes keresletről van szó. – fogalja össze Déry Attila az ingatlan.net elemzője a felmérés eredményeit. – A felmérés ebben az esetben közvetlenül a keresőknél történik, azaz a vevő nem felkínált ingatlanok közül válogat, hanem saját elképzeléseit, feltételeit rögzítjük. Az irreális elképzelések torzíthatják az eredményeket, de a minta kellő nagysága ezt kompenzálja. A felmérés „reális" voltát a piaci tendenciák is igazolják."

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.