A görögországi fejlemények miatt a piacokat végletesen a befektetői hangulat vezérli. A likviditás központi kérdés marad, jóllehet a kelet-közép-európai nyolcak tőzsdei forgalma 9 százalékos bővülést mutat, miközben Európa gazdasági növekedése nem sérült, de lassul. 

 

A görögországi fejlemények miatt a piacokat végletesen a befektetői hangulat vezérli. A likviditás központi kérdés marad, jóllehet a kelet-közép-európai nyolcak tőzsdei forgalma 9 százalékos bővülést mutat, miközben Európa gazdasági növekedése nem sérült, de lassul. 

 

  Az Erste Group elemzői a kelet-közép-európai részvénypiacokról szóló, félévente megjelenő körképükben úgy látják, hogy a piacok rendkívüli mértékben a befektetői hangulatra támaszkodnak a Görögországban tapasztalható gazdasági-politikai forrongás következtében. Ezzel párhuzamosan a likviditás komoly kérdés marad, különösen a globális pénzáramlást és az aktív allokációkat tekintve.

  Ugyanakkor a legfrissebb ZEW-Erste hangulatindex a válaszadók optimizmusáról tanúskodik a likviditással kapcsolatban. A kelet-közép-európai régió likviditási kilátásait firtató felmérésben a válaszadók 62 százaléka növekvő likviditásra számít a regionális tőkepiacokon. Sőt, több mint nyolcvan százalék véli úgy, hogy az euró övezet részvénypiacaival összehasonlítva a regionális piacok nagyobb fokú likviditást vonzanak. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezek az indikátorok inkább hosszabb távra szólnak és a többség némileg megfogyatkozik, amikor a térség a világ vezető tőkepiacaival kerül összehasonlításra.

  „A részvénypiacokra nehezedő másik aggodalmat a növekedési kilátásokra vonatkozó hangulat jelenti. Az OECD CLI index és a hasonló mutatók 12 havi teljesítménye közti eltérésre vonatkozó véleményünk is aláhúzza, a részvénypiacok messze állnak attól, hogy bármiféle kilátást is eufórikusan beárazzanak, inkább csökkenő növekedési ütemről szóló várakozásokról tanúskodnak. Így a lendület hiánya marad a tőzsdék legnagyobb problémája" – vázolja Henning Esskuchen, az Erste Group Kelet-közép-európai elemzések osztályának vezetője.

  A fundamentumokat tekintve a konszenzus még mindig kedvező véleménnyel van a régióról. Még ha a növekedési várakozások csúsztak is lefelé, az árazás is velük tartott, így a piacok vonzóak maradtak.

  „A harmadik negyedévre vonatkozó kilátásokból leszűrhető legfontosabb következtetés, hogy a piacokra nyomást kifejtő kérdések, többek között Görögország adósságproblémája, és az ezekkel kapcsolatban a közlemúltban felröppenő, többnyire pozitív hírek rövidtávon lendületet adhatnak a részvénypiacoknak. Ezt vélhetően az is alátámasztja, hogy a piacok a második negyedév során már meglehetősen mély szintekre jutottak le, ez pedig ugródeszkát jelenthet egy kisebb ralihoz. Azonban, ha hozzávesszük a még mindig kiszáradt pénzfolyamokat és a kilátásokra vonatkozó konszenzust, ami csökkenő növekedési várakozásokat vetít előre a negatívvá váló, illetve negatív szinteken maradó hozam-felülvizsgálatok nyomán, nem nagyon számítunk csodákra a harmadik negyedévben" – tette hozzá Henning Esskuchen.

  Országok szerinti allokáció  

A méretnagyság a legjelentősebb tényező, ami befolyásolja a technikai modellből leszűrhető ajánlásokat, és a pénzáramlást elnézve ez nem is okoz igazából meglepetést. Ugyanakkor az árazás a legtöbb piac esetében nagy súllyal esik a latba. „Az árazás addig nem válhat jelentős tényezővé, amíg a likviditás be nem segít abba, hogy ezek a kincsek emelkedni kezdjenek. Általánosságban véve nem számolunk azzal, hogy a harmadik negyedévben nagy áttörés történik a tőzsdéken. Amellett, hogy pozitív hírek érkezhetnek Görögországból és az Egyesült Államokból, a legjobb esetben is csak a második negyedév során elért nyomott szintekről történő visszatérést valószínűsítjük" – jósolja az elemző.  

  • Ausztria – határozottan semleges. Az év során a Bécsi Értéktőzsdén tapasztalt jelentős forgalomcsökkenést tekintve (az Európai Értéktőzsdék Szövetsége, a FESE adatai szerint éves összehasonlításban az összesítettet volumen 23 százalékos visszaesésről tanúskodik) a piac mérete jelenti a legnagyobb hátulütőt, már ami a technikai modell egyes elemeit illeti. Fennáll a remény, hogy az árfolyamnyereség-adó terén mozgás történik, valamint hogy a likviditás várt bővülése (ld: a ZEW-felmérés 31. oldala) pozitív hatást fejt ki az osztrák piacon. A bécsi tőzsdét a pénzügyi részvények domináns helyzete fogja vissza egy ideje, és ez a hatás folytatódhat a legutóbbi görögországi fejlemények miatt, és azért, mert a blue chipnek számító OMV (egyik kedvencünk) nem nyújtott éppen csúcsteljesítményt az elmúlt időszakban. A Görögországból érkező legutóbbi hírek azonban lendületet kölcsönözhetnek a pénzügyi részvényeknek, és ez a lendület ki is tarthat egy ideig. Amint a likviditás pozitív irányba billen, várakozásaink szerint emelkedésnek indulnak az osztrák piac alacsony értékeltségi szinteken tartózkodó részvényei. Erre számítva kényelmesen semleges, illetve felülsúlyozásos kategóriába tesszük az osztrák részvényeket.
  • Csehország – semleges/alulsúlyozás. A méret szól leginkább a cseh piac ellen, a második negatívum pedig az árazás. Ez utóbbi általánosan elfogadott vélekedéssel nem értünk teljesen egyet, ha az előremutató P/E-t és az implikált értékeltségeket nézzük, ezért Csehországot más piacokhoz viszonyítva semleges és alulsúlyozás közti kategóriába soroljuk, ami valamivel jobb eredmény, mint amit szigorú mennyiségi modellünk javasol.
  • Magyarország – semleges. A magyar tőzsde 8,9-es előremutató P/E értéke világos jelzést jelent, már ami az értékeltséget illeti. A korrekciós ráták meglehetősen szolidak, a növekedési ütemre vonatkozó konszenzus pedig elég ésszerűnek tűnik a maga 13-15 százalékával (euróban számolva). Ennek nyomán megvétózzuk a kvantitatív modell eredményét, miszerint Magyarország a méret (negatívum) és a nyereségesség (pozitívum) között többé-kevésbé kiegyensúlyozott, és semleges piacnak kiáltjuk ki a budapesti börzét. Továbbra is a kormányzati intézkedésekben és a likviditásban látjuk a legnagyobb kockázatokat.
  • Délkelet-Európa – semleges/felülsúlyozás. Délkelet-Európa azon kevés piacok egyike, amelyeket a modell pozitívan értékelt. Az értékeltség a fő vonzerő itt is, az összesített kép pedig – a növekedési ütemhez viszonyítva – valóban kedvezőnek tűnik, leginkább Románia esetében. Horvátországban is lejjebb csúsztak az árazási szintek, de még mindig a legmagasabbak közt tartják számon őket a régióban, igaz, a növekedési kilátásokat is. Mindezek ellenére a likviditás továbbra is a legjelentősebb kérdés e piacok számára, s ugyanez ad okot az óvatosságra. Hangsúlyos spekulációs jelleg mellett semleges és felülsúlyozás között értékeljük ezeket a piacokat, mintegy megerősítve a modell eredményét.
  • Lengyelország – semleges/felülsúlyozás. Modellünk meglehetősen határozatlan Lengyelországgal kapcsolatban, ugyanis az eredményben a legnagyobb szerepet az értékeltség játssza (negatív). Mivel a lengyel piac magasabbra értékelt, mint az osztrák vagy a cseh, rendelkezik azzal az előnnyel, hogy likviditás és új kibocsátások érkezhetnek a piacra.
  • Oroszország – szerény felülsúlyozás. Mindig úgy tűnt, hogy az orosz piac nem nagyon reagál az értékeltségre, hiszen a teljesítmény inkább az olaj árfolyamának alakulását tükrözi. Mivel a fekete arany ismét pozitív lendületet kapott mostanában, és kezdi behozni a stratégiai tartalékokból végrehajtott intervenció miatt elszenvedett visszaesést, ez pozitív kilátásokat eredményezhet az orosz piac számára. Az Egyesült Államokból származó legújabb, óvatosan optimista hírek szintén támaszt nyújthatnak a világgazdaság növekedésén keresztül. A fejleményeket gondosan nyomon követve enyhe felülsúlyozásra javasoltjuk az orosz piacot, de talán nem annyira látjuk pozitívnak, mint a kvantitatív modell.
  • Törökország – szerény felülsúlyozás. Törökország továbbra is kényes eset. A modell ugyan pozitívnak láttatja, de a gazdasági növekedésért nagy árat kellett fizetni a folyó fizetési mérleghiány képében. A gazdasági várakozásokkal, az inflációval és az alapkamat szintjével kapcsolatos aggodalmak jól tükröződnek a ZEW legfrissebb hangulatindexén is. Ennek megfelelően a részvénypiac teljesítményével kapcsolatos várakozások a legalacsonyabbak között szerepelnek az elemzésben.
  • Szlovénia – alulsúlyozás. Szlovénia esetében megerősítjük a modell eredményeit, és egyben fenntartjuk meglehetősen óvatos ajánlásunkat. Az értékeltség jelenti a piac fő vonzerejét, míg a mérte a legfontosabb hátulütőjét. A jelenlegi környezetben ez utóbbit inkább magasabbra értékelnénk a szlovén piac vonatkozásában.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük