Óvatos derűlátás, növekedési hitelcélok a kisvállalatok terveiben
6 perc olvasás
A PSZÁF adatai szerint az idei első negyedévben tovább csökkent a kisvállalatokhoz kihelyezett éven túli hitelek összege, míg az éven belüli hitelek állománya egy év alatt 148 milliárd forintról 201,7 milliárdra nőtt – vagyis még mindig a rövid távra igényelhető forrásokra van leginkább kereslet. Az UniCredit Bank friss, a kisvállalati ügyfelei körében végzett felmérése izgalmas képet fest a finanszírozási igények és hitelcélok alakulásáról.
A PSZÁF adatai szerint az idei első negyedévben tovább csökkent a kisvállalatokhoz kihelyezett éven túli hitelek összege, míg az éven belüli hitelek állománya egy év alatt 148 milliárd forintról 201,7 milliárdra nőtt – vagyis még mindig a rövid távra igényelhető forrásokra van leginkább kereslet. Az UniCredit Bank friss, a kisvállalati ügyfelei körében végzett felmérése izgalmas képet fest a finanszírozási igények és hitelcélok alakulásáról.
A hétszáz hazai kisvállalati vezető megkérdezésével készült kutatás szerint az elmúlt időszakban a megkérdezett kisvállalkozások közel kétharmadának nőtt a finanszírozási igénye. Továbbra is kihívást jelent működési feltételeik folyamatos biztosítása, ezért az új hitelkihelyezések több mint fele rövid lejáratú célokat szolgál. Új jelenség, hogy a mezőgazdasági vállalkozások beruházási hajlandósága nőtt, ami fokozta a szektor érdeklődését a hosszú lejáratú hitelek iránt. Területi különbségek is tetten érhetők. Az átlag felett nőtt a rövid lejáratú hitelek iránti igény a nyugati megyék egy részében (Vas, Zala, Komárom) és Pest megyében, ami az exporttevékenység jelenlétére utal, ugyanakkor azt is jól mutatja, hogy az exportőrök kiszolgáltatottabbak a hosszabb fizetési ciklusokból adódó finanszírozási kihívásoknak.
A válaszadók közel egyharmada valamilyen pozitív kilátás, fejlesztési szándék miatt folyamodik hitelhez. A jól működő kisvállalkozások még a hátrányosabb térségekben is keresik és szerencsére sokszor meg is találják a kitörési pontokat. Így például a kelet-magyarországi régióban a cégek többségében növekedési hitelcélokkal indokolták hiteligényeiket, új üzleti lehetőségek megragadására vagy a megrendelések teljesítésének előfinanszírozására hivatkozva. Ugyancsak üzenet értékű, hogy átlagosan a megkérdezettek hatoda tudatosan tervezett biztonsági tartalékként kívánja növelni hiteleinek mértékét.
Az általános piaci pesszimizmusnak némileg ellentmondó és talán meglepő tapasztalat az is, hogy a megkérdezett kisvállalkozások számottevő beruházási szándékról nyilatkoztak. Kétharmaduk tervez beruházást a közeljövőben, és minden második kíván ehhez banki segítséget igénybe venni.
„A pozitív várakozások relatíve magas aránya komoly visszajelzés nekünk egyrészt ügyfeleink gazdálkodásának jó minőségéről, másrészt konkrét terveikről – mondta Ihász Csilla, az UniCredit Bank Lakossági és kisvállalati divíziójának vezetője. – Jól látható, hogy ha nem egyszerűen hitelt adunk, hanem hosszú távon felelős pénzügyi tanácsadóként is számíthatnak ránk ügyfeleink, akkor ezzel a stabil háttérrel nem pusztán a túlélésre tudnak összpontosítani, hanem a fejlesztési lehetőségekkel is számolnak."
Ami a részleteket illeti: a beruházási tervek között legnagyobb arányban (41%) tárgyi eszköz, berendezés, gép vásárlása vagy korszerűsítése szerepel. Tízből három válaszadó ingatlanhoz kapcsolódó beruházásban gondolkodik, legyen az építés, vásárlás vagy korszerűsítés. A járműpiac eddigi tendenciáit figyelembe véve a járművásárlási szándék 16 százalékos mutatója is várakozáson felüli, a válaszadók 14 százaléka szerint pedig az informatikai-távközlési infrastruktúra fejlesztése az időszerű vállalkozása számára. Ez utóbbi fejlesztési cél aránya különösen magas, a négyötödöt is meghaladó Békés megyében, ami azt mutatja, hogy a vállalkozások a kevésbé jó mutatókkal rendelkező térségekben is felismerték a felzárkózás előfeltételeit, és előnyös finanszírozási feltételek mellett van igény a beruházási hitelekre.
A kisvállalatok számára a létfontosságú fenti fejlesztéseket, a gazdasági növekedést jelentősen erősíthetnék az európai uniós forrásokból származó vissza nem térítendő támogatások, ám a 2013-ig még Magyarország rendelkezésére álló 8000 milliárd forintból eddig kevesebb mint 2600 milliárd forintot hívtak le. Az UniCredit felmérése ennek kapcsán azt vizsgálta, milyen konkrét okok miatt maradnak távol az uniós pályázatoktól a hazai kisvállalatok, és milyen segítséggel lehetnének sikeresebbek ezen a téren.
A megkérdezett kisvállalkozások valamivel több mint fele még soha nem fontolta meg komolyan a lehetőséget, hogy EU-pályázatot nyújtson be. Csupán 15 százalékuk pályázott eddig uniós támogatásra, és 13 százalékuk rögtön sikerrel is járt. Rendkívül sikeres például Csongrád megye, ahol az országos átlagnál jóval mutatósabbak az arányok. Itt a megkérdezett vállalkozások 60 százaléka korábban már sikeresen pályázott, és 40 százalék tervezi a jövőben is, hogy uniós forráshoz jut.
Az uniós pályázatoktól való távolmaradás egyik legfőbb okaként a nehezen teljesíthető adminisztrációs követelményeket említették a cégek. Ugyanakkor feltűnő, hogy az adminisztráció problémáira éppen a nem pályázó vállalkozások hivatkoztak. Akik viszont hozzájutottak már uniós támogatáshoz, vagyis valós pályázati tapasztalatuk van, azok inkább a kötelező minimális önerő finanszírozását jelölték meg az egyik legfőbb problémaként. A vállalkozások számára komoly segítség, hogy az UniCredit Banknál már tavasz óta elérhető az államilag is támogatott Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel, amellyel kedvező kamatfeltételek mellett biztosítható a saját erő egy jelentős része a beruházás megkezdéséhez.
Ugyancsak jelentős probléma az elnyert összegek kifizetésének elhúzódása: a válaszadók jelentős többsége, több mint háromnegyede véli úgy, hogy a cégek nagyobb kedvvel pályáznának, ha nem csupán a beruházás befejezését követően jutnának hozzá az elnyert támogatáshoz. A Támogatást Megelőlegező Hitel, amit a Széchenyi Kártya Program nyújt, és megoldást adhat a problémára, egyelőre még szintén csak az UniCreditnél érhető el.
„Egy vállalkozás versenyképességét döntően három tényező határozza meg: a tudás, a kreativitás és a pénz. Ugyanakkor láttuk a kisvállalati ügyfeleink válaszaiból, hogy a támogatási lehetőségek kihasználása a hasonló adottságú régiókban is egyenetlen – mondta Bunna Gyula. – Az életképes, sikeresen pályázó vállalkozások példája jól mutatja, hogy a finanszírozási szakadékok szakértő segítséggel, jól végiggondolt tervezéssel sok esetben áthidalhatók. Ráadásul éppen a legkevésbé fejlett régiók kaphatják a legtöbb segítséget."
