Hans-Gert Pöttering EP-elnök is felszólal az uniós állam- és kormányfők decemberi csúcstalálkozóján Brüsszelben. Az európai tanácsi ülés fő témái a pénzügyi válság, az éghajlatváltozás és az energiapolitika lesznek.

 Hans-Gert Pöttering EP-elnök is felszólal az uniós állam- és kormányfők decemberi csúcstalálkozóján Brüsszelben. Az európai tanácsi ülés fő témái a pénzügyi válság, az éghajlatváltozás és az energiapolitika lesznek.

Az EP december 3-án délután vitázik.

További információ a francia elnökség honlapján

http://ue2008.fr/PFUE/lang/en/accueil/PFUE-12_2008/PFUE-11.12.2008/Conseil_europeen_1112

A dalai láma az Európai Parlamentben

A dalai láma a kultúrák közötti párbeszéd éve keretében, december 4-én, csütörtök délelőtt szólal fel az Európai Parlamentben.

December 4-én, 11.30-kor, az Európai Parlament ünnepélyes brüsszeli ülésén szól az EP-képviselőkhöz a dalai láma, ezt követően, 12.00-kor pedig Hans-Gert Pötteringgel együtt sajtótájékoztatón vesz részt.

Az Európai Parlament és a kultúrák közi párbeszéd éve 

http://www.europarl.europa.eu/news/public/focus_page/037-20989-042-02-07-906-20080211FCS20948-11-02-2008-2008/default_hu.htm

Az EU válságkezelő tervéről vitázik az EP

December 3-án vitatják meg az uniós intézmények képviselői az Európai Bizottság által november 26-án előterjesztett válságkezelő tervet.

Az EP Gazdasági és Monetáris Bizottsága nevében Pervenche Berès (szocialista, francia) vitainditó szóbeli kérdést tesz fel.

A képviselő többek között azt kérdezi az Európai Bizottságtól és a Tanácstól, támogatják-e, „hogy az EU valamennyi releváns nemzetközi fórumon egységes hangon szólaljon meg"?

A benyújtott szöveg szerint „a Bizottság legutolsó gazdasági előrejelzése szerint a reálgazdaság komolyan megszenvedi majd a pénzügyi válságot". „Milyen előrelépést sikerült elérni az Ecofin által kért európai gazdasági felépülési terv részére összeállított menetrenden? Szerepet kíván-e vállalni a Bizottság a tagállamok gazdasági kisegítéséről szóló csomagok kidolgozásában, koordinálásában és végrehajtásuk figyelemmel kísérésében? Milyen mértékű rugalmasságot engedélyeznek a stabilitási és növekedési paktum részére?" – kérdezi Pervenche Berès.

Szóbeli kérdés: A pénzügyi piacok globális felállása a jövőben és egy uniós gazdasági felépülési terv

Dokumentum: (O-0125/2008)

Előadó: Pervenche Berès (PES, FR)

Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében a Bizottsághoz

A szóbeli kérdés szövege

Pervenche Berès

Éghajlatváltozás és megújuló energiaforrások: merészebb célkitűzésekről szavaz az EP

2020-ra megszüntetné az EP környezetvédelmi szakbizottsága a széndioxid-kibocsátási kvóták kereskedelmét. A képviselők támogatják a széndioxid földalatti tárolását, 2012 után pedig minden autógyártót büntetnének a kilométerenként 120 grammnál több széndioxid-kibocsátásért. Az Európai Bizottság éghajlatváltozással és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos jogszabálycsomag-javaslatát csütörtöki brüsszeli plenáris ülésén tárgyalja az EP. A szavazás a két héttel későbbi plenáris ülésen lesz.

Az Európai Tanács 2007. márciusi ülésén a tagállamok állam- és kormányfői megállapodtak abban, hogy 2020-ra legalább 20 százalékkal csökkentik az EU által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét, illetve 20 százalékkal növelik a megújuló energiaforrások részarányát a közösségi energiafogyasztásban. A klímaváltozás elleni küzdelem célkitűzéseinek eléréséhez szükséges konkrét jogszabályokról csütörtöki brüsszeli plenáris ülésén szavaz az EP együttdöntési eljárásban, első olvasatban.

2020-ra szűnjön meg a kvótakereskedelem

Az EP környezetvédelmi szakbizottsága támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amely az uniós széndioxid-kibocsátást 2020-ra a 2005-ös szinthez képest 21 százalékkal csökkentené. Egyetért azzal is, hogy az EU ezt a 21 százalékot 30 százalékra növelje abban az esetben, ha „más ipari országok is hasonló erőfeszítésekre vállalnak kötelezettséget egy globális éghajlatváltozási-egyezmény keretében".

Az Avril Doyle (néppárti, ír) által készített jelentés azt is helyesli, hogy az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer (EKR) harmadik szakaszában (2013-2020 között) a jelenlegi tagállami plafonértékek helyett egy egységes és harmonizált uniós plafonértéket állapítsanak meg. A kibocsátási kvótákat évente fokozatosan csökkenteni kell, és 2020-ra meg kellene szüntetni – írja a képviselő.

Az energiaágazatban 2013-ra száz százalékos árverésre bocsátási arányt kell elérni, „mivel az ágazat szükség esetén átháríthatja a költségeket a fogyasztókra" – vélik a képviselők. Emellett 2020-ig az összes ágazatnak meg kellene valósítania a teljes árverezési arányt, mivel a kibocsátási egységek elosztásának ez a leghatékonyabb és leginkább átlátható módja – olvasható a szövegben. A képviselők az árverésből származó bevételeket, amely becslések szerint évente 50 milliárd euró is lehet, a klímaváltozás elleni küzdelemre akarják felhasználni, különösen „az erdőpusztulás megakadályozására, a fenntartható erdősítés támogatására, illetve az erdők újratelepítésére szolgáló alapok finanszírozására".

A nagy energiaigényű ágazatok ugyanakkor a szakbizottság szerint továbbra is ingyenes kvótakiosztásban részesülnének, kivéve, ha a kibocsátási egység olyan villamosenergiára szólna, amelyet harmadik félnek történő eladás számára termelnek. A feldolgozóipar esetében 2013-ig a kvóták 85 százalékát kellene ingyenesen kiosztani (ellentétben az Európai Bizottság által javasolt 80 százalékkal), 2020-ra azonban ezt is nullára kell csökkenteni – vélik a képviselők.

A környezetvédelmi szakbizottság szerint emellett azok az ágazatok, amelyeket a széndioxid-szivárgás fokozottabban veszélyeztet, 2020-ig a kibocsátási egységek akár 100 százalékát is ingyen kaphatnák meg. Doyle szerint azonban az ágazatok kifejezett megemlítése a javaslatban hátráltatná a nemzetközi éghajlatváltozási egyezményről szóló tárgyalások előrehaladását, valamint a globális környezetvédelem támogatása érdekében szűkíteni kell a „széndioxid-szivárgás" fogalmát is.

A jelentés szerint emellett a hajózásnak is be kell kerülnie a közösségi kibocsátáskereskedelmi rendszerbe 2013-ra.

Megbírságolt tagállamok a kibocsátás-kereskedelmi rendszeren kívül is

2013 és 2020 között minden tagállamnak csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását azokon a területeken is, amelyek nem tartoznak az EKR alá. Ilyen például a közúti és tengeri szállítás, az építőipar, a szolgáltatások, a kisebb ipari létesítmények, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás. (Ez jelenleg az uniós összkibocsátás 60 százalékát teszi ki.) Az EP környezetvédelmi szakbizottsága támogatja az Európai Bizottság által javasolt nemzeti kibocsátás-csökkentési célértékeket, amelyek uniós szinten 10 százalékos csökkentést jelentenek 2020-ra.

A 2020 utáni időszakra azonban a Satu Hassi (zöldek, finn) által készített jelentés új célokat is javasol: a kibocsátás legalább 50 százalékos csökkentését 2035-re, és 60-80 százalék közötti csökkentést 2050-re (az 1990-es szinthez képest). Ehhez a szakbizottság szerint arra is szükség van, hogy „a tagállamok hosszú távú politikát dolgozzanak ki több ágazatban, így például a lakásépítés, a földhasználat és a közlekedés területén, hogy elkerüljék az olyan infrastruktúrákba való további befektetéseket, amelyek nem egyeztethetők össze az éghajlat védelmére irányuló célokkal".

Azoknak a tagállamoknak, amelyek nem csökkentik a kereskedelmi rendszeren kívüli kibocsátásukat a számukra előírt mértékben, szigorú bírsággal kellene számolniuk – ha elfogadják az EP-képviselők javaslatát. A képviselők a kereskedelmi rendszerre már alkalmazott büntetési összeget alkalmaznák, azaz minden 100 tonnányi, a megengedetten felül kibocsátott széndioxid után 100 eurót kellene a tagállamoknak fizetniük. Amennyiben a fizetést elmulasztják, a kibocsátott mennyiséget az árverésre bocsátható széndioxid mennyiségéből vonnák le. Ezen felül a mulasztást követő évben kötelezően a kibocsátott mennyiség 1,3-szorosánál még kevesebbel kellene csökkenteniük a kibocsátásukat – írja a jelentés.

A szakbizottsági képviselők azt is javasolják, hogy azok a tagállamok, amelyek kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint amennyit lehetne, átutalhassák, eladhassák, vagy éppen kölcsönadhassák szabadon maradt egységeiket más tagállamoknak a célértékek elérése érdekében. Az így keletkező bevételeket az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások, illetve a környezetbarát közlekedés területére kellene fordítani – olvasható a jelentésben. Emellett fontos, hogy a „nemzetközi tengeri szállításból származó kibocsátás is tartozzon a határozat hatálya alá, amíg nem kerül a kibocsátáskereskedelmi rendszer vagy más közösségi jogi eszköz hatálya alá" – így a képviselők.

A szakbizottság szerint az Európai Bizottsági javaslat „nagyvonalúan szabja meg a hazai csökkentési célok EU-n kívüli kibocsátás-csökkentéssel való kompenzálásának szintjét". Hassi a kompenzáció mértékét a javasolt 3 százalékról 1 százalékra csökkentené a kibocsátás-kereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokban (a 2005-ös kibocsátáshoz viszonyítva).

A szakbizottság emellett 2020-ra legalább 10 millió euróra növelné (a 2013-as 5 millió eurós szintről) a fejlődő országok számára nyújtott pénzügyi támogatást a klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodás céljára.

Széndioxid a föld alatt

Az Európai Unió azt szorgalmazza, hogy 2050-re valamennyi európai erőmű szén-dioxid-kibocsátása kerüljön a föld alá az úgynevezett széncsapdás tárolási technológia alkalmazásával. A környezetvédelmi szakbizottság támogatja a technológia alkalmazását, a Chris Davies (liberális, brit) által készített jelentés szerint ugyanis „a technológia teljes kapacitásának kihasználása 2050-re akár 50 százalékkal is csökkentheti az uniós széndioxid-kibocsátást".

A szakbizottság ugyanakkor azt szeretné, ha 2015 után már csak olyan erőművek épülhetnének, amelyek fel vannak szerelve a tárolási technológiával. A képviselők emellett 60 millió kibocsátási egységet különítenének el annak az első 12 létesítménynek a számára, amelyek nagyszabású, széndioxid-kivonást és -tárolást végző kísérleti létesítményekként épülnének vagy az EU-ban vagy harmadik országokban legkésőbb 2015-re, az Európai Bizottság döntése után és az Európai Tanács külön támogatásával.

A környezetvédelmi szakbizottság elfogadott egy olyan módosítást is, amely szerint a több mint 300 megawatt teljesítményű új erőművek számára a kibocsátási teljesítményükre vonatkozó értékmérőt határoznának meg. A képviselők szerint a bezárt tárolóhelyek működtetőinek legalább 50 évre kellene felelősséget vállalniuk a telepért. Emellett a bezárt telepek ellenőrzését és kezelését finanszírozó alapra is szükség van – olvasható a jelentésben.

Szennyezés a kipufogóból

Az EP környezetvédelmi szakbizottsága támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint 2012-re az autóiparnak egységesen átlagosan 120 grammra kell csökkentenie a jelenlegi 160 grammról az autók által kilométerenként kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. 30 grammnyi csökkentést a gépjárműmotor technológiájának fejlesztésével, míg a fennmaradó 10 grammnyit egyéb fejlesztésekkel kellene elérni, mint például a jobb gumik vagy a bioüzemanyagok használata – írja Guido Sacconi (szocialista, olasz) jelentése.

A szakbizottsági képviselők ugyanakkor elutasították azt a javaslatot, hogy 2015-ig átmeneti mentességeket kapjon az autóipar. 2012 után az autógyártóknak bírságot kell fizetniük minden, a megengedett kibocsátási határon felüli grammért – írja a jelentés. Emellett a szakbizottság hosszú távú célkitűzésként elfogadta, hogy 2020-tól kezdve a kilométerenkénti széndioxid-kibocsátás ne léphesse túl a 95 grammot.

A szakbizottság ugyanakkor egyetértett a Bizottsággal abban, hogy az évente kevesebb, mint tízezer gépjárművet gyártókra ne vonatkozzon a kibocsátás korlátozása. A tízezer és háromszázezer gépjárművet gyártóknak pedig lehetősége lenne arra, hogy – a 2006-os szinthez képest – a járművek széndioxid-kibocsátását csak 25 százalékkal csökkentsék.

Több megújuló energiaforrást az üzemanyagokban

Az EP ipari, kutatási és energiaügyi szakbizottsága támogatta azt a célkitűzést, hogy 2020-ra az EU összes energiafogyasztásának legalább 20 százaléka megújuló energiaforrásokat használjon fel. A képviselők szerint a túlteljesítő tagállamok pénzjutalmat, az alulteljesítők pedig pénzbüntetést is kaphatnának.

A szakbizottság emellett támogatja az Európai Bizottságnak azt a javaslatát is, hogy 2020-ra a közúti közlekedésben felhasznált üzemanyagoknak legalább 10 százaléka származzon megújuló energiaforrásokból. Ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy ennek a 10 százaléknak a 40 százaléka (tehát az összes uniós üzemanyag-fogyasztás 4 százaléka) a bioüzemanyagoknál fenntarthatóbb forrásból származzon, ami lehetne hidrogén, elektromos áram, valamint második generációs – hulladékból vagy algákból előállított – bioüzemanyag. A szakbizottsági képviselők egy köztes célkitűzést is megfogalmaztak: 2015-re már a felhasznált üzemanyagok legalább 5 százaléka kell, hogy megújuló forrásokat használjon, ennek legalább egyötödének pedig alternatív, az élelmiszertermeléssel nem versengő forrásokból kell érkeznie.

Claude Turmes (zöldek, luxemburgi) jelentése szerint azonban „az úgynevezett eredetigazolások és a bioüzemanyagok területén az Európai Bizottság javaslata gyenge". Turmes szerint az eredetigazolás három funkcióját szét kell választani. Elsőként, az eredetigazolásnak el kell látnia valódi tájékoztató funkcióját, és el kellene kerülni a kétszeres felhasználást – írja a jelentés. „Véget kell vetni a fogyasztók oly módon történő félretájékoztatásának, hogy a meglévő vízierőművekből származó olcsó elektromos áramot magasabb árért hozzáadott értékkel bíró környezetbarát elektromos áramként árusítsák" – így a képviselő. Emellett a végfelhasználást nem az eredetigazolások, hanem az Eurostat adatai alapján kellene elszámolni, és azokban az országokban, amelyek a társaságok és a közös projektek közötti átruházásokon keresztül kívánnak rugalmas környezetet biztosítani, átruházási igazolásokat kell bevezetni – olvasható a jelentésben.

A szakbizottság úgy véli, el kell vetni a megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyag 10 százalékos részarányára vonatkozó kötelező célkitűzést. „A biomassza felhasználásának a nem vitatott területekre, az úgynevezett »megengedett« kategóriákra és az olyan konverziós technológiákra kell irányulnia, mint a hő- és villamos energia termeléséhez használt biogáz és biomassza, amelyek nagyobb hatékonyságot érnek el, mint a biomasszából előállított első és második generációs tüzelőanyagok – érvel a jelentés.

A benzin minősége

A szakbizottság egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy „méréseket kell végezni az üzemanyagok általi üvegházhatású gázkibocsátás terén az üzemanyag teljes életciklusán keresztül". A képviselők támogatják azt is, hogy az üzemanyaggyártókat kötelezzék a kibocsátás 10 százalékkal történő csökkentésére 2020-ra. Így mintegy 500 millió tonna széndioxid levegőbe jutását lehetne megakadályozni – írja a Dorette Corbey (szocialista, holland) által készített jelentés. Corbey szerint azonban a rugalmasság biztosítása érdekében 2012 és 2020 között kétévente 2 százalékkal kellene csökkenteni a széndioxid-kibocsátást, ellentétben az Európai Bizottság által javasolt egy százalékkal. A képviselők ráadásul már 2011-től csökkentenének.

Annak érdekében, hogy a széndioxid-kibocsátás csökkentésének kötelezettsége ne vezessen a bioüzemanyagok fenntarthatatlan termeléséhez, a szakbizottság módosítást javasol, amely garantálná, hogy csak a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő bioüzemanyagokat lehessen felhasználni.

A képviselők azt javasolják, hogy a dízelolaj 2009-től kezdve kilogrammonként legfeljebb 10 mg ként tartalmazhasson. Emellett 2009 végére (két évvel korábban, mint az Európai Bizottság) a nem közúton használt járművek és belföldi vízi közlekedésben használt hajók esetében is ugyanezt a kéntartalmat szeretnék elérni. A dízelolajokban megtalálható rendkívül káros policiklikus aromás szénhidrogéntartalmat pedig hat százalékra kellene leszorítani, a Bizottsági 8 százalékos javaslattal ellentétben – vélik a képviselők.

Jelentéstevő: Avril Doyle (EPP-ED, IE)

Jelentés: (A 6-0406/2008) – Az üvegházhatású gázok kibocsátási kvótáinak kereskedelme

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008. december 3., szerda

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Avril Doyle

Jelentéstevő:  Satu Hassi (Greens/EFA, FI)

Jelentés: (A6-0411/2008) – Az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésére irányuló közös törekvések

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Satu Hassi

Jelentéstevő: Chris Davies (ALDE, UK)

 Jelentés: (A6-0414/2008) – A szén-dioxid geológiai tárolása

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Chris Davies

Jelentéstevő: Guido Sacconi (PES, IT)

Jelentés: (A 6-0419/2008) – Új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Guido Sacconi

Jelentéstevő: Claude Turmes (Greens/EFA, LUX)

Jelentés: (A 6-0369/2008) – Megújuló energiaforrásokból termelt energia

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Claude Turmes

Európai romastratégia – Vita az EP-ben

A Tanács (a francia elnökség) és az Európai Bizottság képviselőinek részvételével vitázik az Európai Parlament a romák helyzetének javítását célzó uniós intézkedésekről.

A plenáris vitát december 3-án este tartják.

Kapcsolódó korábbi anyagok

Uniós romastratégiát akar az EP

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IM-PRESS+20080129BRI19892+ITEM-002-HU+DOC+XML+V0//HU&language=HU

A polgárok szabad mozgásáról az olaszországi romák kapcsán

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IM-PRESS+20071113IPR12923+0+DOC+XML+V0//HU&language=HU

Járóka Lívia jelentése: a roma nők helyzete az EU-ban

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IM-PRESS+20060531IPR08614+0+DOC+XML+V0//HU&language=HU

Az Európai Bizottság romákkal foglalkozó weboldala

http://ec.europa.eu/employment_social/fundamental_rights/roma/index_en.htm

„Európai Roma Csúcs", 2008. szeptember 16.

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=88&langId=en&eventsId=105

Gurmai Zita jelentése: kiszolgáltatott helyzetben a balkáni nők

Magasabb részvételt kell biztosítani a Balkánon élő nők számára a politikai és gazdasági életben, emellett valódi esélyegyenlőségre, illetve a férfiakéval egyenlő munkabérekre van szükség. Gurmai Zita jelentéstervezete szerint fel kell lépni a még mindig létező családon belüli erőszak és a nőket különösen sújtó emberkereskedelem és prostitúció ellen is.

December 4-én szavaz az EP Gurmai Zita (szocialista) jelentéséről, amely a már tagjelölt balkáni országokban – Horvátország és Macedónia -, illetve a jövőben esetlegesen tagjelöltté válókban – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Koszovó – élő nők helyzetét elemzi.

Nők a politikában

A jelentés szerint kvóták segítségével kell biztosítani a nők egyenlő részvételét és képviseletét a politikai pártokban, a nemzetgyűlésekben és kormányokban. A magánszférában a kvóták alkalmazása valószínűleg nem megoldható, azonban több nőnek kellene vezető beosztást elfoglalnia – áll a szövegben.

Hátrányban a munkaerőpiacon

„A munkaerőpiacon a nők általában véve alulképviseltek, néhány – hagyományosan »női« – szakmában azonban éppen túlképviseltek", ezeket a munkákat viszont „általában kevésbé díjazzák és kevésbé biztonságosak, különösen a vidéki területeken" – olvasható a jelentésben. A képviselőnő szerint ezért meg kell akadályozni az alulfizetett ágazatok elnőiesedését. Emellett a szakbizottság felszólítja a balkáni országok kormányait, „hozzanak létre jogi keretet a nemek egyenlő díjazása érdekében", megfelelő gyermek- és idősgondozási lehetőségekkel „segítsék a nőket magán- és szakmai életük összehangolásában", valamint „szüntessék meg a nők vállalkozását akadályozó tényezőket".

Esélyegyenlőség, különösen a roma nők számára

A nőjogi szakbizottság üdvözli, hogy az elmúlt években – Szerbia és Koszovó kivételével – minden országban jogszabály született a nők esélyegyenlőségéről. Ugyanakkor „rendkívül nehéz a nemek közötti esélyegyenlőséget értékelni ezekben az országokban, mivel nem állnak rendelkezésre megbízható és naprakész adatok", valamint „a nemek közötti egyenlőségre irányuló jogszabályokat és gyakorlatokat nem alkalmazzák meg teljes mértékben" – mutat rá a jelentés.

A szakbizottság ezért felhívja az országokat, hogy a társadalmi és politikai élet minden szintjén és területén valósítsák meg a férfiak és nők közötti esélyegyenlőséget. Különösen a romákat érő megkülönböztetést és előítéletet kell megszüntetni, hiszen ők többszörös – faji, etnikai, nemi – megkülönböztetés áldozatai és a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztés szempontjából is kiszolgáltatottabbak – érvelnek a képviselők.

A szakbizottság az Európai Bizottságtól azt kéri, „biztosítson előcsatlakozási támogatásokat a nők jogainak megerősítése érdekében a Balkánon".

Ingyenes rákszűrés

A jelentés felszólítja az országokat, hogy a nők számára biztosítsák a rendszeres méhnyak- és mellrák-, illetve HIV/AIDS-szűrés lehetőségét, amelyekhez jelenleg nincs megfelelő állami támogatás. Pozitív példaként említi viszont a szöveg Horvátországot, ahol a méhnyakrák elleni oltáshoz ingyenesen lehet hozzáférni. „Külön figyelmet kellene fordítani azon nők pszichológiai és fizikai rehabilitációjára, akik a háborúk, etnikai konfliktusok során szexuális erőszak, illetve kizsákmányolás áldozataivá váltak" – vélik a képviselők.

A családon belüli erőszak ellen

A családon belüli erőszak a Balkán legtöbb országában a meglévő jogszabályok ellenére is jelen van, ezért a szakbizottsági képviselők azt várják, hogy az érintett országok hozzanak létre menedékotthonokat az áldozatok számára. „A jogszabályokat megfelelően kellene végrehajtani, a tudatosságot növelő kampányokat kellene szervezni, illetve képzéseket kellene nyújtani a köztisztviselők és rendőrök számára, hogy jobban tudják kezelni a nők elleni és a családon belüli erőszakot" – javasolja a nőjogi szakbizottság.

Emberkereskedelem és prostitúció

A jelentés szerint „a Balkán országai tranzitországok az emberkereskedelem szempontjából, és e kereskedelem áldozatai általában nők és gyermekek". A szakbizottsági képviselők ezért felszólítják a balkáni országokat, „sürgősen intézkedjenek a prostitúció, főleg a gyermekprostitúció, illetve a gyermekpornográfia megelőzése érdekében", és szigorítsák a büntetést a prostitúcióra való kényszerítés, illetve ösztönzés, a pornográf anyagok elkészítésében való részvétel és az internetes gyermekpornográfia esetében.

Jelentés: Gurmai Zita (A6-0435/2008) – A nők helyzete a Balkánon

A nők helyzete a Balkánon

[2008/2119(INI)]

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&reference=A6-2008-0435&language=HU&mode=XML

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2008/2119

Herczog Edit kérdése az európai kisvállalkozások uniós támogatásáról

A szocialista frakció nevében Herczog Edit, a néppártiéban pedig Nicole Fontaine (francia) jegyzi az európai kisvállalkozások üzleti környezetének javításáról érdeklődő szóbeli kérdést. A képviselők állásfoglalásról is szavaznak a témában.

„Az európai kisvállalkozások környezetének fejlesztése érdekében tett lépések – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA)" – ez a címe a Tanácshoz benyújtott, december 3-án tárgyalandó szóbeli kérdésnek.

A szöveg szerint a kis és közepes vállalkozások (kkv) „jelentős szerepet töltenek be az európai gazdaságban, és hozzájárulnak az uniós versenyképességhez és foglalkoztatáshoz azáltal, hogy több mint százmillió munkahelyet biztosítanak, elősegítik a gazdasági növekedést, az innováció jelentős forrásai, valamint előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget és a regionális fejlődést".

A kérdések a következők:

  • Meg tudja erősíteni a Tanács az Európai Parlamentnek, hogy szándékában áll hivatalosan jóváhagyni az SBA-t az Európai Tanácson annak érdekében, hogy biztosítsa a szükséges nagyobb láthatóságot és a tagállamok kötelező erejű kötelezettségvállalását az SBA elvei mellett?
  • Meg tudja erősíteni a Tanács, hogy szándékában áll az SBA jelentéseket új, önálló fejezetként integrálni az éves lisszaboni reformprogram jelentésbe?
  • Milyen konkrét lépéseket szándékozik tenni a Tanács annak biztosítására, hogy a „gondolkozz először kicsiben" elv üzleti környezetre gyakorolt pozitív hatása valódi változást eredményezzen nemzeti, regionális és helyi szinten?
  • A pénzügyi piac jelenlegi válságának idején a kkv-k fontos szerepet játszanak az uniós gazdaság versenyképességének biztosításában. Milyen intézkedéseket szándékozik tenni a Tanács, hogy lehetővé tegye a finanszírozáshoz való fenntartható hozzáférést a kkv-k számára?

Szóbeli kérdés: Az európai kisvállalkozások környezetének fejlesztése érdekében tett lépések – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA)

Dokumentum: (O-0113/2008 – B6-0485/2008)

Vita: 2008. december 3., szerda

A szóbeli kérdés szövege

Herczog Edit

Nicole Fontaine

Áfacsalás ellen adatgyűjtés és adatcsere

Az Európai Bizottság javaslata felgyorsítaná az unión belüli tranzakciók adatainak gyűjtését és cseréjét. A cégeknek negyed helyett félévenként, elektronikusan kellene adatokat szolgáltatniuk, a tagállamoknak pedig ezeket egy hónapon belül kellene megosztaniuk.

A hozzáadottértékadó-csalások elleni irányelvről szavaz az EP. A parlamenti témafelelős José-Manuel Garcia Margallo (néppárti, spanyol), akinek két jelentését tárgyalják a képviselők. Az EP gazdasági és monetáris szakbizottsága támogatta az Európai Bizottság kezdeményezéseit, azonban bizonyos pontokon változtatna a követendő eljáráson. A képviselők azt is biztosítani akarják, hogy a tagállamok megosszák egymással tapasztalataikat.

A jelentések szerint a Bizottságnak két év elteltével felül kellene vizsgálnia az előírt adminisztratív kötelezettségeket.

Az adózás területén az Európai Parlament konzultációs joggal rendelkezik, a végső döntést a tagállami kormányokat képviselő Tanács hozza.

Jelentéstevő:  José Manuel García-Margallo y Marfil (PES, ES)

Jelentés: (A 6- /2008) – A Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelem

Javaslat: a Tanács irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelvnek a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelem érdekében történő módosításáról

Gazdasági és Monetáris Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2008. december 4., csütörtök

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

José Manuel García-Margallo y Marfil

Közigazgatási együttműködés az áfacsalás ellen

Akár az EU teljes költségvetését is meghaladhatja az az összeg, amelyet az áfacsalások miatt veszítenek el az uniós országok. A képviselők felgyorsítanák és megbízhatóbbá tennék a tagállami adatszolgáltatást, és az Európai Bizottság fokozottabb szerepvállalását sürgetik.

A hozzáadottértékadó(HÉA)-csalások elleni irányelv mellett egy véleményadó jelentésről is szavaz az EP a brüsszeli plenáris ülésen. A jelentéstevő Bart Staes (zöldpárti, belga).

Az Európai Számvevőszék korábban jelentést fogadott el a HÉA-val kapcsolatos közigazgatási együttműködésről. Ennek megállapításaira reagál most az Európai Parlament.

Sokmilliárd eurót csalnak el

A képviselők felhívják a figyelmet arra, hogy a HÉA-elkerülés és -csalás nemcsak a tagállamok költségvetésének finanszírozását, hanem az EU saját forrásainak rendszerét is érinti.

A jelentés szerint az adóelkerülés „tényleges volumenének a felmérése igen nehéz, mivel sok tagállam vagy nem gyűjt adatokat, vagy nem teszi azokat közzé". A képviselők szóvá teszik egyes tagállamok Brüsszellel való együttműködési hajlandóságának alacsony szintjét is. A Számvevőszék által idézett becslések szerint mindenesetre Németországban 2005-ben 17 milliárd, Nagy-Britanniában pedig 18,2 milliárd euró volt az adókiesés.

Gyorsabb információgyűjtés

Az EP-t „nyugtalanítja, hogy a Számvevőszék súlyos hiányosságokat fedezett fel a HÉA információcsere-rendszerben (VIES) az adatgyűjtés és adatrögzítés késedelme, illetve a hibás adatok korrekciójával kapcsolatos problémák miatt". A parlament továbbá „értetlenségét fejezi ki, amiért a tagállamok még mindig nem állapodtak meg a HÉA-számok visszavonásának közös kritériumairól".

A képviselők ugyanakkor üdvözlik a Bizottság irányelvmódosítási javaslatait, amelyek az unión belüli „ügyletekre vonatkozó információk gyűjtésének és információcserének 2010-től való felgyorsulását célozzák".

A jelentés emlékeztet: az Europol 2008 áprilisában munkadossziét nyitott a közösségen belüli körhintacsalásról. Ennek célja a csalás szervezőinek azonosítása, a bűnözői hálózatok felfedése és az unión belüli körhintacsalás legáltalánosabb formáinak elemzése.

Hogyan?

A képviselők a következő kérdésekre várnak választ az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságától, illetve az Európai Csalás Elleni Hivataltól (OLAF):

  • „Hogyan érhet el a Bizottság szinergiát a különféle, a HÉA-csalás elleni fellépésen dolgozó szolgálatok között annak érdekében, hogy elkerülje a munka megkettőzését, és a különféle szolgálatok közötti versenyt?
  • Milyen mértékben kapjon a Bizottság hozzáférést a tagállamok között cserélt információ tartalmához?
  • Lehet-e a Bizottság a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés központi koordináló szerve, és ha igen, hogyan?
  • Hogyan kapcsolódjanak a Bizottságnak a HÉA-csalás elleni tevékenységei az Europol és az Eurojust tevékenységeihez?"

Jelentéstevő: Bart Staes (Greesn/EFA, BE)

Jelentés: (A6-0427/2008) – Az Európai Számvevőszék 8/2007. számú külön jelentése a hozzáadottérték-adó területére vonatkozó közigazgatási együttműködéssel kapcsolatosan

Eljárás: saját kezdeményezés

Szavazás: 2008. december 4., csütörtök

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Bart Staes

Egymilliárd eurós támogatás az élelmiszerválságtól szenvedő országoknak

Az emelkedő élelmiszerárak miatt egymilliárd eurós pénzügyi alapot hozna létre a fejlődő országok számára az Európai Bizottság. Az EP fejlesztési szakbizottsága támogatja a javaslatot, de kiemelten támogatná a mezőgazdasági kistermelőket és a mikrohiteleket, és megkövetelné a környezetvédelmi és munkaügyi feltételek betartását.

Az élelmiszerárak emelkedése – különösen az alapvetőnek számító rizsé, kukoricáé és búzáé – mintegy 2,1 milliárd embert fenyeget a fejlődő országokban. Ők azok, akik naponta mindössze 2 dollárból élnek, és ennek is a felét élelmiszerre kell költeniük. Elemzők arra számítanak, hogy az élelmiszerárak a szárazságok, árvizek, az alacsony gabonatartalékok, az élelmiszernövények bioüzemanyagként történő felhasználása és a különböző árspekulációk miatt a jövőben is magasan maradnak – olvasható a Gay Mitchell (néppárti, ír) által készített parlamenti jelentésben.

Az Európai Bizottság ezért a fejlődő országok számára egy egymilliárd eurós pénzalapot kíván létrehozni, amely segítséget nyújtana számukra az élelmiszerválság kezeléséhez. A rendelettervezet értelmében az EU támogatná például a műtrágyához és vetőmaghoz jutást, és a lakosság élelmezését.

Az Európai Bizottság az egymilliárd eurót a hétéves költségvetés 2. fejezetétől, azaz azoktól a támogatásoktól szeretné elvonni, amelyekre a közös agrárpolitika finanszírozása során 2008-ban és 2009-ben várhatóan nem lesz szükség. A fejlesztési szakbizottság szerint azonban ezt az összeget a természeti erőforrások megőrzése és kezelésére fordított 2. fejezet helyett „az EU mint globális szereplő" című, 4. fejezetből kellene kiutalni.

Melyik ország kapjon támogatást?

A szakbizottság egyetértett azzal, hogy a támogatandó országokat például az élelmiszerárak inflációjának szintje, a nettó élelmiszer-behozatalra utaltság, a szociális sebezhetőség és a politikai instabilitás, a mezőgazdasági termelőkapacitás, illetve az exportbevételek nagysága alapján kellene kiválasztani. A szakbizottsági képviselők emellett a pénzügyi támogatást függővé tennék a megfelelően hatékony kormányzástól, az érintett lakosság igényeitől, a szociális biztonsági háló kialakításához és a mezőgazdasági termelés növeléséhez szükséges kapacitástól és a hazai piacok ellátásához szükséges infrastruktúra meglététől is. A támogatható országok körét pedig 35 országra korlátoznák.

A fejlesztési szakbizottság szerint az új pénzügyi eszköznek főleg a mezőgazdasági kistermelők számára nyújtott mikrohiteleket kellene támogatnia. Az egzotikus és a luxuscikk-növények (pl. a kakaó, a tea, a dohány, a kávé), illetve a bioüzemanyag-növények termelése viszont nem kaphatna támogatást.

Ne csak a nemzetközi szervezetek vehessenek részt

A szakbizottság szerint a végrehajtó szervezetek körét „nem kellene csak a nemzetközi vagy regionális szervezetekre korlátozni" – ahogyan azt az Európai Bizottság tervezi. Egyes országokban vagy régiókban ugyanis más módszerek praktikusabbak lehetnek.

Környezetvédelmi és munkaügyi feltételek betartása

A fejlesztési szakbizottság szerint az uniós támogatást „függővé kell tenni bizonyos minimális környezetvédelmi feltételek teljesítésétől és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető egyezményeinek tiszteletben tartásától", az Európai Bizottság javaslata azonban ezt a szempontot „teljes mértékben figyelmen kívül hagyja".

Új komitológiai eljárás

A szakbizottsági jelentés új komitológiai eljárást is bevezetne, amely automatikusan teljes tájékoztatási jogot biztosítana az EP-nek a pénzalap felhasználásáról és eredményességéről. A képviselők arra kérik az Európai Bizottságot, hogy 2009 szeptemberében egy időközi jelentést is nyújtsanak be az új pénzügyi eszköz tapasztalatairól. Emellett a pénzalappal foglalkozó igazgatási bizottság számára rövidebb határidőket írnának elő a gyorsabb döntéshozás és cselekvés érdekében.

Jelentés: Gay Mitchell (A6-0396/2008) – A fejlődő országok gyorsan emelkedő élelmiszeráraihoz kapcsolódó gyorsreagálási eszköz létrehozása

Fejlesztési Bizottság 

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&reference=A6-2008-0396&language=HU&mode=XML

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2008/0149

Izrael aktívabb részvétele az uniós programokban: Vita az EP-ben

Izraelnek az uniós programokban való fokozottabb részvételéről vitáznak az EP-képviselők a szerdai brüsszeli plenáris ülésen. A külügyi szakbizottság támogatja a megállapodás megkötését, de kizárná a megszállt palesztin területeken működő izraeli cégeket és szervezeteket.

Az EP a szerdai, brüsszeli plenáris ülésen vitatja meg azt a jelentést, amely Izraelnek az uniós programokba történő fokozottabb bevonásáról szól.

Kivéve a megszállt palesztin területeket

Az EP külügyi szakbizottsága korábban támogatta, hogy Izrael az európai szomszédságpolitika keretében több közösségi programban és aktívabban vehessen részt. Az erről szóló keretmegállapodáshoz azonban a szakbizottsági képviselők csak azzal a feltétellel járulnának hozzá, hogy a megszállt palesztin területeken működő izraeli cégek és szervezetek ne lehessenek jogosultak a részvételre.

A Véronique De Keyser (szocialista, belga) által készített jelentés arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ellenőrizzék a kedvezményes kereskedelmi rendszerben az EU-ba importált izraeli árucikkeket, és amennyiben azok a palesztin megszállt területekről származnak, indítsák el a megfelelő szabálysértési eljárást.

Az izraeli-palesztin párbeszédért

Az EP szakbizottsága a közösségi programokban való intenzívebb részvétel kapcsán arra is emlékezteti Izraelt, az izraeli-palesztin konfliktus végleges rendezése érdekében tartsa be a 2007. novemberi annapolisi konferencián tett ígéreteit.

Izrael már évek óta részt vesz olyan közösségi programokban, amelyeknek a szabályzata lehetővé teszi harmadik országok részvételét. Ilyen például a kutatási keretprogram, amelyben a zsidó állam a negyedik ciklus óta vesz részt. Izrael nemrégiben kérte, hogy bekapcsolódhasson a „Versenyképesség és innováció keretprogramba", valamint a „Kultúra" és a „Média 2007" programokba is. Az utóbbi esetében azonban előbb az UNESCO kulturális sokféleségről szóló chartáját kell ratifikálnia.

Tizenhat „szomszéd"

Az Európai Unió európai szomszédságpolitikája lehetőséget nyújt az abban részt vevő országoknak, hogy bekapcsolódjanak bizonyos közösségi programokba, illetve egyes ügynökségek munkájába is. Az Izraellel most kötendő megállapodás a szakbizottsági képviselők szerint példával szolgálhat a többi szomszédságpolitikai partnerország számára is. (Az európai szomszédságpolitikában Izraelen kívül a következők vesznek részt: Algéria, Azerbajdzsán, Egyiptom, Fehéroroszország, Grúzia, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Moldova, Örményország, Palesztin Hatóság, Szíria, Tunézia, Ukrajna.)

A közösségi programokban való részvételt a csatlakozni kívánó országnak kell kérelmeznie, és egyetértési nyilatkozatot kell kötnie az unióval. Nem minden programban vehetnek részt külső országok. Az adott program céljától és szabályzatától függően egyes esetekben részvétel nem, csak együttműködés lehetséges, más programoknál pedig kizárt bármiféle együttműködés.

Jelentéstevő: Véronique De Keyser (PES, BE)

Jelentés: (A6-0436/2008) – Izrael Állam részvétele a közösségi programokban

Külügyi Bizottság 

Eljárás: hozzájárulás

Vita: 2008. december 3., szerda

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Véronique De Keyser

Gyerektartás határok nélkül

Az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottsága módosítások nélkül támogatta a Tanács javaslatát a gyerektartási kötelezettség minden tagállamban történő egységes elismeréséről. A konzultációra felkért EP csütörtöki brüsszeli plenáris ülésén szavaz a rendelettervezetről.

Az Európai Unióban a gyermeküket egyedül nevelő szülők által kért tartásdíj éves összegének átlaga a négyezer eurót közelíti. A gyerektartás azonban sokszor nem behajtható. Az Egyesült Királyságban például becslések szerint az összes gyerektartási támogatás hetven százaléka nem jut el az azt kérő szülőhöz.

Az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottsága ezért módosítások nélkül támogatja a Tanács 2008 októberében kidolgozott rendelettervezetét, amely kimondja, „hogy valamennyi tagállamban kötelező érvényű lesz a gyerektartási kötelezettség, amint egy tagállamban erről határozat születik".

A rendelet emellett létrehoz egy, a tagállamok központi hatóságai közötti együttműködési rendszert is annak érdekében, hogy segítse a jogosultakat tartozásaik behajtatásában.

A joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az e területen folytatott együttműködésről szóló rendelet eredményeképpen egyszerűbbé fog válni a polgárok élete – írja a téma európai parlamenti felelőse, Genowefa Grabowska (szocialista, lengyel). A parlamenti szakbizottság a rendelettervezethez módosítást sem fűz, hogy „a végleges szöveg még az év vége előtt megszülessen", és „az uniós polgárok a lehető leghamarabb élvezhessék az új szabályozás által biztosított előnyöket" – így Grabowska.

A képviselők ugyanakkor arra kérik a Tanácsot, hogy újra konzultáljon a parlamenttel, ha lényegesen módosítani kívánja a tervezett rendeletet. A szakbizottság szerint egyébként „e lényeges szöveget az együttdöntési eljárás szabályainak megfelelően kellett volna előkészíteni". Azt is kérik az Európai Bizottságtól, hogy a végrehajtási eljárások terén folytassa a jogalkotási munkát annak érdekében, hogy „közös, harmonizált rendszer alakuljon ki a tartási kötelezettségekre vonatkozó határozatok elismerése és végrehajtása területén az EU-ban".

Jelentéstevő: Genowefa Grabowska (PES, PL)

Jelentés: (A6-0456/2008) a tartási kötelezettségek tárgyában a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Vita: 2008., december 12., csütörtök

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Genowefa Grabowska

Szájer József újabb komitológiai jelentése

Az EU-jogszabályok végrehajtását kísérő „komitológia" demokratikusabbá tétele a célja annak a jogszabálycsomagnak, amelynek parlamenti felelőse Szájer József. Az általa jegyzett jelentések az „ellenőrzéssel történő szabályozási eljárás" bevezetésével foglalkoznak. Ezek közül most egy újabbat fogadhat el az Európai Parlament.

Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott uniós jogszabályok végrehajtása az Európai Bizottság feladata. A végrehajtást ugyanakkor a tagállamok delegáltjainak részvételével működő bizottságok felügyelik. Ezt a rendszert, illetve az ehhez kapcsolódó eljárásokat hívják komitológiának.

Az új komitológiai eljárást, az „ellenőrzéssel történő szabályozást" a Szájer József (néppárti)  által most beterjesztett jelentés a mérőműszerekre és a meteorológiai ellenőrzés módszereire vonatkozó közös rendelkezésekről szóló irányelvre is kiterjesztené.

Korábbi sajtóközlemény és háttér:

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=IM-PRESS&reference=20080923BRI37872&secondRef=ITEM-014-HU&language=HU

Jelentéstevő:  Szájer József (EPP-ED, HU)

Jelentés: (A 6-0429/2008) – A mérőműszerekre és a meteorológiai ellenőrzés módszereire vonatkozó közös rendelkezések (átdolgozás)

Jogi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Szavazás: 2008. december 4., csütörtök

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

József Szájer

REACH: nehézkes az előzetes vegyipari regisztráció?

EP-képviselők szóbali kérdést tesznek fel az Európai Bizottságnak arról, miért akadozik a vegyi anyagok előzetes regisztrálása. Ezt a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelet (a REACH) írja elő.

A többpárti szóbeli kérdés szövege a következő:

„A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK(1) rendelet (REACH rendelet) értelmében a vállalkozásoknak december 1-jéig kell előzetesen regisztráltatniuk a bevezetett anyagokat annak érdekében, hogy részesüljenek az átmeneti szabályozásból.

Az Európai Vegyianyag-ügynökség saját honlapján közzétett tájékoztatása szerint az Ügynökség a vártnál jóval több előzetes regisztrációs kérelmet kapott, és egyre több vállalkozás panaszkodik amiatt, hogy csúcsidőben nehéz bejelentkezni a honlapra, és nagy a várakozási idő.

Tájékoztatná a Bizottság a Parlamentet az előzetes regisztrációs eljárás végleges állapotáról, valamint az Európai Vegyianyag-ügynökség rendkívül nagyszámú előzetes regisztráció befogadása közben adódó nehézségeiről? Milyen lépéseket tervez az Európai Vegyianyag-ügynökség és a Bizottság annak biztosítására, hogy a vállalkozások technikailag képesek legyenek megfelelni a december 1-jéig történő előzetes regisztráció követelményének?"

Szóbeli kérdés: Bevezetett anyagok előzetes bejegyzése a REACH rendelet értelmében

Dokumentum: (O-0131/2008)

Guido Sacconi a(z) PSE képviselőcsoportja nevében, Satu Hassi a(z) Verts/ALE képviselőcsoportja nevében, John Bowis a(z) PPE-DE képviselőcsoportja nevében, Chris Davies a(z) ALDE képviselőcsoportja nevében, Jens Holm a(z) GUE/NGL képviselőcsoportja nevében, Johannes Blokland a(z) IND/DEM képviselőcsoportja nevében, Alessandro Foglietta a(z) UEN képviselőcsoportja nevében a Bizottsághoz

A szóbeli kérdés szövege

Kárókatona-invázió Európában

Súlyos károkat okoznak az európai halállományban az utóbbi évtizedekben elszaporodott kárókatonák, más néven kormoránok. A közel kétmillió madár évente mintegy 300 ezer tonna halat fal fel. Az EP-képviselők összehangolt uniós tervet dolgoznának ki.

A kárókatonák kizárólag hallal táplálkoznak, napi táplálékszükségletük 400-600 gramm. A kormoránok nem válogatósak: ugyan leginkább a 10-25 cm-es halakat szeretik, megbírkóznak akár 60 centis, 1 kilós példányokkal is.

Ez önmagában még nem lenne baj, azonban az 1997-ig védettnek számító nagy kárókatonák (phalacrocorax carbo) száma az EU területén az utóbbi negyed évszázadban a hússzorosára nőtt. A mára legalább 1,7-1,8 milliósra duzzadt európai állomány évente 300 ezer tonna halat fogyaszt el. Ez – érzékelteti a nagyságrendet az EP-jelentéstevője, Heinz Kindermann (szocialista, német) – meghaladja Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Németország, Magyarország és Csehország akvakultúra-ágazaton belüli együttes haltermelését.

Tartós károk

Az EP halászati szakbizottsága szerint kimutatható, hogy a madarak tartós károkat okoznak az vízi kultúrákban, számos vadon élő halfaj állományában és egyes területek növényzetében is.

A képviselők többek között azt javasolják, hogy „dolgozzanak ki megbízható, általánosan elismert és évente aktualizált adatbázist az európai kárókatona-állományok alakulásáról, létszámáról és földrajzi eloszlásáról, a halászati kutatóintézetek és a halászati hatóságok szélesebb körű bevonásával".

A szakbizottság felszólítja a Bizottságot, hozzon létre munkacsoportot, amely „egy éven belül szisztematikusan elvégzi a tagállami szintű kárókatonaállomány-kezelési intézkedések költség-haszon elemzését, logikai és tudományos kritériumok alapján értékeli azok ésszerűségét, és ajánlást terjeszt elő".

Európai terv a kormoránállomány kezelésére

A képviselők továbbá európai szinten összehangolt, a madárvédelmi irányelv és a Natura 2000 célkitűzéseit nem veszélyztető kárókatonaállomány-kezelési tervet várnak a Bizottságtól.

A szöveg emlékeztet: a madárvédelmi irányelv lehetővé teszi a tagállamok és a régiók számára, hogy a „súlyos károsodás" megelőzése érdekében időben korlátozott ellenintézkedéseket hozzanak, amennyiben ezáltal a madárvédelmi irányelv védelmi célkitűzéseit nem veszélyeztetik. A képviselők most a „súlyos károsodás" fogalmának egyértelmű, haladéktalan tisztázását várják a Bizottságtól.

Jelentéstevő: Heinz Kindermann (PES, DE)

Jelentés: (A 6-0434/2008) – A kormoránok által a halállományt, a halászatot és az akvakultúrát érintő egyre növekvő károk minimálisra csökkentését célzó, kormoránokra vonatkozó európai gazdálkodási terv kidolgozása

Halászati Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Szavazás: 2008. december 4., csütörtök

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Heinz Kindermann

Fegyverexport: magatartási kódex

A fegyverexportról és a fegyverexportot szabályozó EU-s magatartási kódexről vitáznak az EP-képviselők a szerdai brüsszeli plenáris ülésen. A képviselők állásfoglalásról is szavaznak.

A tagállamok korábban elfogadták a magatartási kódex alkalmazását azokban az esetekben, amikor a „közös haditechnikai terméklistán" nem szereplő exportcikkek engedélyezéséről kell dönteniük. A kódex emellett a jobb információcserét és a más tagállamok által követett exportszabályozási politikák jobb megértését is szeretné elősegíteni.

Perger István/EU Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük