Történészek, régészek, kutatók vitáznak az első magyar pénz megjelenésének időpontjáról. Valószínű, hogy Szent István megkoronázása után szinte azonnal, 1001-ben pénzt veretett, az ezüst féldénárt, más néven obulust.

Történészek, régészek, kutatók vitáznak az első magyar pénz megjelenésének időpontjáról. Valószínű, hogy Szent István megkoronázása után szinte azonnal, 1001-ben pénzt veretett, az ezüst féldénárt, más néven obulust.

Eredetileg a vám és az adó lerovására szolgált, de rövid idő alatt általános értékmérővé vált, amelyet Európában is elismertek, elfogadtak. Az ezüst érmét úgy állították elő, hogy udvari ötvös mesterek két verőtőkét készítettek acélból, ezekbe vésték be az érme elő- és hátlapját. A sima ezüst lapkát a két verőtőke közé helyezték és kalapáccsal addig ütötték, amíg a rajzolatok bevésődtek a lapkába. A verőtőkék rövid idő után elkoptak, tönkrementek, ekkor újakat készítettek, amelyek rajzolatai nem egyeztek meg pontosan az előzőekkel, az ötvösök kedvelték a változatosságot. Az érmék átmérője, összetétele, súlya természetesen azonos volt. Az obulus előlapján Stephanus Rex, a hátlapján Regia Civitas (királyi város) látható. Mindkét oldalán felfedezhetjük a kettős keresztet.

Későbbi történelmi időszakokban is megmaradt az obulus elnevezés.

  Nem tartozik szorosan ide, de a kereszt a francia Meroving-dinasztia érmeinek motívuma volt eredetileg és az európai államok pénzverdéi használták, átvették a motívumot. A Meroving-dinasztia nevével találkozhat az olvasó „A da Vinci-kód" c. bestsellerben vagy látta a filmet.  Más változat: az előlapon egy felhőből kinyúló kéz lándzsát tart, felirata Lance Regis (A Király lándzsája), hátoldalán egy Karoling templom látható, abban az időben az európai országok pénzei többségénél megtalálható rajzolat. A király később már arany dénárt is veretett. Az arany dénáron látható az egyetlen olyan Szent István kép, amely a király életében készült róla.

 

   Korábban az első magyar pénz teljes épségében szinte nem is maradt fenn. 1968-ban a Villányi-hegység tövében fekvő Nagyharsányban szenzációs lelet került elő, nyolcvan darab obulus, amelyből negyven egészen biztosan Szent István féldénárja, az első magyar pénz. A régészek megállapították, hogy ezek a király koronázási ceremóniájára készültek. A további kutatások során hazánkban olvasztó kemencék maradványait is megtalálták, valószínűsíthetően a pénzverők használták.

 

  Az ember nem is hinné, de lehet internetes árverésen vásárolni viszonylag olcsón régi pénzeket. Például II. Ulászló király idejében (1490-1516) vert ezüst obulust 4.000 forintos kikiáltási áron. Az ár töredéke a néhány évtizeddel előttinek. Magyarázata, hogy ma már sokkal kevesebb éremgyűjtő van, mint annak idején.


Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük