2024.március.29. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Pettkó András Trianoni megemlékezése 2004. június 04-i beszéd ma is aktuális

4 perc olvasás
<p><span class="inline inline-left"><a href="/node/27720"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/trianon.thumbnail.jpg" border="0" width="100" height="73" /></a></span>Az elmúlt évtizedben 11 százalékkal fogyatkozott a határon túli magyarság létszáma </p><p>

trianon.thumbnailAz elmúlt évtizedben 11 százalékkal fogyatkozott a határon túli magyarság létszáma

trianon.thumbnailAz elmúlt évtizedben 11 százalékkal fogyatkozott a határon túli magyarság létszáma

 

Tisztelt Egybegyűltek! Kedves Barátaim!

1920. június 4-e vérzivataros történelmünk egyik legtragikusabb dátuma: a trianoni békediktátum aláírásának időpontja. 84 évvel ezelőtt ezen a napon veszítettük el hazánk területének kétharmadát és lakosságának mintegy harmadrészét. Ennek hatásait mind a mai napig viseljük, hiszen egész XX. századi történelmünkre rányomta bélyegét.

Jól emlékszünk még: a magyarságot ért tragédiáról 1990 előtt nem is emlékezhettünk meg. Arról, hogy a határainkon túl is élnek magyarok, az iskolában nem tanítottak. Antall József, első szabadon választott miniszterelnökünk volt az, aki újra a hivatalos politika rangjára emelte a határon túli magyarság ügyét, amikor kijelentette, hogy 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni.

Azóta tudjuk: a mindenkori magyar kormány legfőbb célkitűzése kell, hogy legyen, (kellene, hogy legyen): a nemzet egészének megmaradása. Olyan politikát kell folytatnia, amely a Kárpát-medencei magyarság gyarapodását, szabadságának kiteljesedését eredményezi. Mint tapasztaljuk sajnos ez nem mindig van így. Medgyessy Péter már a választások éjszakáján sietett tudatni, hogy õ Horn Gyulához hasonlóan csak 10 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni.

Tisztelt Emlékező Közönség!

A statisztikák sajnos tragikusak. Az elmúlt évtizedben 11 százalékkal fogyatkozott a határon túli magyarság létszáma, az elmúlt kilencven évben pedig 900 ezer fővel csökkent az elcsatolt területek magyarsága.

A kárpát-medencei magyarság rohamos fogyatkozásához a Felvidéken hozzájárult többek között a Benes-dekrétumok nyomán véghezvitt teljes jogfosztás, a lakosságcserék, Kárpátalján a férfiak szibériai kényszermunkára hurcolása. Jugoszláviában Tito partizánjai több 10 ezer magyart gyilkoltak le, míg Romániában először az 1940-ben ott maradt Dél-Erdélyben hurcolták meg a magyarokat, Észak-Erdélyben pedig a világháború végén öldököltek a Maniu-gárdisták.

A kommunizmus évtizedeiben is folytatódott a szomszédos országokban a magyarság módszeres felmorzsolása különféle módszerekkel. Ma is folyik a csángó gyerekek megfélemlítése, a délvidéki magyarok elüldözése, de az asszimiláció, az elvándorlás és a nem megfelelő gyermekszaporulat, – amely az anyaország legnagyobb problémája is ? szintén hozzájárul a tragikus folyamatok folytatódásához. Ne feledkezzünk meg az őrvidéki, a szlovéniai és a horvátországi magyar kisebbségekről sem, amelyek megmaradása kicsinységük miatt van veszélyben.

Tisztelt Emlékezők!

Azt reméltük, hogy európai csatlakozásunkkal megoldódik Trianon traumája is. Sajnos ez nem így van. Az uniós tagság csak az első lépcső lehet a határokon átívelő nemzetegyesítés folyamatában. Ki kell használnunk ennek minden lehetséges előnyét, újra kell éleszteni az anyaország és a Felvidék, az Őrvidék gazdasági, kulturális kapcsolatait. Fel kell élesztenünk a határmenti együttműködést.

Ki kell aknáznunk az Európai Unió által adott lehetőségeket, bővíteni a kisebbségi jogokat, mégpedig úgy, hogy ez az unió határain kívül rekedt magyarokra is kisugározzék. Elő kell segítenünk, hogy valódi európai normák érvényesüljenek Romániában is, és egy jogait érvényesíteni tudó, életképes erdélyi magyarság csatlakozhasson ily módon az európai közösséghez. A kárpátaljai és a délvidéki magyarok esetében is meg kell találni a legjobb megoldást, hogy a schengeni határok életbe lépése esetén ne szakadjanak el az anyaországtól. A Magyar Demokrata Fórum támogatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, és síkra száll a kettős állampolgárság bevezetése mellett.

Kedves Barátaim!

Sok még azonban a tennivalónk idehaza is. Addig nem várhatunk többet a szomszédos államoktól, amíg az anyaországban sincs rend a fejekben. Amíg románoknak nevezik az erdélyi magyarokat, amíg Kosicét mond a Keleti pályaudvari hangosbemondó, amíg saját fővárosunkban sem állíthatunk szobrot a XX. század egyik legnagyobb, legmagyarabb írójának, Wass Albertnek, amíg nincs egy hely, ahol méltó módon emlékezhetnénk a trianoni tragédiára.

Tisztelt Emlékező Közönség!

Az előttünk álló teendőkről ma is Wass Albert szavai szólnak legidőszerűbben:
A feladatok ma még nagyobbak, mint azelőtt. Először is nemzetté kell emeljük újra a fél évszázados kommunista diktatúra során megtört, hitét vesztett néppé alázott magyarságot. Népünk nemzeti öntudatát kell visszaszereznünk, mert ezen a földön csak nemzetnek lehet hazája.

Budapest, 2004. június 4

Pettkó András

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.