2000. február 4-én a rák legyőzéséért tartott párizsi konferencia résztvevői olyan dokumentumot -Párizsi Charta- írtak alá, mely összefogásra szólít fel  a daganatos betegségek ellen. Ennek emlékére február 4.-ét a Rák Világnapjává nyilvánították.

 

2000. február 4-én a rák legyőzéséért tartott párizsi konferencia résztvevői olyan dokumentumot -Párizsi Charta- írtak alá, mely összefogásra szólít fel  a daganatos betegségek ellen. Ennek emlékére február 4.-ét a Rák Világnapjává nyilvánították.

2008. február 4-én került Magyarországon is megrendezésre a Rák  Világnap, a Magyar Rákellenes Liga és a Meggyógyulhatsz Egyesület közös rendezvénye. A daganatos megbetegedés világméretű probléma. A Rák Világnap rendezvény első részében a környezet szerepéről, a társadalmi szerepvállalásról, a Nemzeti Rákellenes Program feladatairól esett szó, a második részben pedig egy olyan betegségről, melyről nem beszélünk: vastag-, és végbélrákról. Az előadások a vastag-, és végbélrák betegség fontosságára, a betegek helyzetére, valamint a  kezelés új lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

A vastag- és végbélrák – annak ellenére, hogy a második helyen áll a leggyakoribb a rosszindulatú daganatos megbetegedések között – nincsen a figyelem középpontjában. 2005-ban Magyarországon több mint 9000 új vastagbél és végbél daganat került felfedezésre, vagyis 25 beteg naponta. E betegség áldozatainak száma pedig közel 5000 évente.

Bár a betegség kialakulásának oka nem ismert, bizonyos kockázati tényezők, főként az 50 évesnél idősebb korosztálynál, előidézhetik ezt a rákos megbetegedést. Ilyen a magas zsír-, kalóriatartalmú, rostban szegény étrend, a polipok, a vastagbél és végbél falának jóindulatú daganatai, melyek kiindulási pontjai lehetnek a vastagbél és végbélráknak, vagy egyéb gyulladásos vastagbél betegségeknek.

A környezetnek meghatározó szerepe van a rákbetegség kialakulásában nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Környezeti tényezőkről, a környezet szerepéről, egészségesebb környezet megteremtéséről, és az ezzel kapcsolatos társadalmi összefogásról hangzott el előadás. Ezt követően a Nemzeti Rákellenes Program feladatairól hallottunk előadást. 

Szó esett a vastag-és végbélrákos betegek magyarországi helyzetéről és problémáiról, a betegek életminőségéről, valamint a rákbetegek egészséges táplálkozásáról.

 

A vastag- és végbélrák kezelésében a sebészi beavatkozás jelenti az elsődleges ellátást, derült ki az Országos Onkológiai Intézet előadásából, azonban a gyógyulási eredmények javulásában a gyógyszeres kezelésnek, és a sugárkezelésnek is meghatározó jelentősége van. E hármas kezelési egységen belül az elmúlt évtizedben a gyógyszeres kezelés terén a legjelentősebb  a fejlődés.

Ma már gyógyszerrel, célzott onkológiai kezeléssel képesek vagyunk az új daganatos erek képződését meggátolni, ugyanis, ha a daganat érellátását gátoljuk, a daganat tápanyag hiányában „éhezik", majd sorvadni kezd.

2006 óta Magyarországon is elérhető az onkológiai centrumokban az infúziós formában adagolandó  daganatos érképződést gátló kezelés az áttétes vastagbél- és végbélrákos betegek számára, a betegség kezelésére elsőként választandó, azaz elsővonalbeli kezelésként alkalmazva.

2008 februárjától ez a gyógyszer szélesebb körben alkalmazható, már nemcsak elsővonalbeli, hanem másodvonalbeli kezelésként is törzskönyvezésre került, tehát második kezelésként az alkalmazhatja az onkológus. Ezáltal több beteg kezelésében játszhat szerepet ez a gyógyszer. Szintén februártól, egy gyakran alkalmazott vénás gyógyszerrel egyenértékű, de tabletta formájában szedhető készítmény kombinációs kezelése is lehetővé vált, ami a fenti érképződést gátló gyógyszerrel együtt is adható. Mindezekkel a változásokkal a betegek egy kényelmesebb, betegközpontú és hatékony kezelést kaphatnak, ami óriási előrelépést jelent a vastag és végbélrák gyógyításában.

A Magyar Rákellenes Liga 1990-ben alakult, hogy kiemelten közhasznú civil szervezetként részt vegyen a rák elleni küzdelemben. A UICC (International Union Against Cancer – Nemzetközi Rákellenes Unió) és az ECL (Association of European Cancer Leagues – Európai Rákligák Szövetsége) tagjaként a nemzetközi színtéren is jelen van.

A Magyar Rákellenes Liga ingyenes információs vonala: 06-80-505-675

http://www.rakliga.hu/

http://www.meggyogyulhatsz.hu/

http://www.rakgyogyitas.hu/

http://www.daganatoserek.hu/

Párizsi Charta kivonat

Összefogás a Párizsi Karta szellemében

1. Összefogással és együttműködéssel, közös erővel, a rákkal szemben is felvehetjük a harcot, legyőzhetetlen szövetséget alkotva kutatókkal, egészségügyi szakemberekkel, betegekkel, az állami szervekkel, a gazdasági szektorral és a médiával.

2. Célunk a rákbetegségek megelőzése, gyógyítása, az új kutatási eredmények gyors, gyakorlati felhasználása, a megfelelő kezelésekhez való egyenlő hozzáférés elősegítése, a betegek életminőségének javítása.

A rákos beteg jogai: alapvető emberi jogok.

4. A Párizsi Karta résztvevői elkötelezik magukat a rákbetegségekkel kapcsolatos tévhitek, stigmák felszámolása mellett, ugyanis a rákbetegség egy biológiai kórkép, és nem pedig társadalmi állapot.

Céljaink eléréséhez szükséges a közfelfogás átformálása, hogy a rák is gyógyítható.

6. A betegeket teljes körű módon tájékoztatni kell a klinikai vizsgálatok lehetőségeiről, előnyeiről és veszélyeiről.

Törekedni kell a gyors, hatékony, etikailag megfelelő, a rákbetegek érdekeit szolgáló klinikai vizsgálatok lefolytatására.

7. A rákellenes harc során tett jelentős lépések ellenére drámai módon változó a betegek túlélési aránya országok, települések, sőt még intézmények között is.

Mindenkinek joga van a minőségi rákellátáshoz és kezeléshez.

8. Folyamatosan fejleszteni kell a megelőzés, diagnózis, kezelés, fájdalomcsillapítás irányelveit, és törekedni kell a kezelések egységesítésére.

A betegek számára elérhetővé kell tenni a jó minőségű vizsgálatokat az egészségügyi gondoskodás minden szintjén, összhangban a betegség minden terhével.

9. A rákbetegségek kialakulásának kockázata csökkenthető a dohányzás, a fertőzések, a levegőszennyezés elkerülésével és egészséges táplálkozással.

A megbetegedések kockázatának csökkentése a rákellenes harc egyik legfőbb eszköze.

10. Ténykérdés, hogy a több mint 200 féle rákbetegség típusának meghatározása és korai felfedezése kedvező kimenetelt jelent a beteg számára.

Sok esetben a rákmegelőző állapot felismerésével és gyógyításával megelőzhető magának a rákbetegségnek a kialakulása.

12. Az egyéni és a választott betegképviseletek kedvezően hatnak a rákellenes küzdelemre. Céljuk, hogy a betegeket megfelelően informálják, bizalmat keltsenek a bizonyítékokon alapuló orvoslás gyakorlata iránt.

A betegek a legfontosabb szereplői a rákellenes harcnak.

Figyelmet kell fordítani a betegképviseletek, mint kulcsfontosságú stratégiai partnerek tájékoztatására az irányadó kezelések, túlélési lehetőségek fejlődéséről.

13. A rákbetegségek ellen tett erőfeszítésekben elsődleges cél a betegek életminőségének javítása. A betegséggel együtt járó fizikai és érzelmi terhek mellett jelentősek lehetnek a kezelések mellékhatásai.

Ha maga a betegség nem gyógyítható, lényeges, hogy a beteg jó életminőségét megőrizzük, és javítani tudjuk a megfelelő rákellenes kezelések alkalmazásával, támogató kezelésekkel, fájdalomcsillapítással, palliatív ellátással.

Szükséges a betegek átfogó támogató kezelése, fájdalmuknak csillapítása és fáradékonyságuknak enyhítése.

16. A rákos megbetegedések változatosságot mutatnak világszerte, ezért a felek egyetértenek abban, hogy minden országnak helyi igényekre szabott nemzeti rákellenes stratégiát kell létrehozni.

17. A rák nem ismer határokat.

Mivel az országok egyedül nem tudják felvenni a harcot ellene, szükséges az összefogás a kutatás, a megelőzés, a kezelések hatékonyabbá tételére.

Minden évben február 4-e a „Rák Világnapja" legyen, és a „Párizsi Karta" a világon élő összes ember szívében és gondolataiban éljen.

Németh Krisztina /Dr Tausz Anikó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük