A középiskolai fakultáció-választással jó eséllyel eldől a magyar fiatal életében, milyen pálya felé orientálódik később – és egyben az is, milyen területekről zárhatja ki magát.

A középiskolai fakultáció-választással jó eséllyel eldől a magyar fiatal életében, milyen pálya felé orientálódik később – és egyben az is, milyen területekről zárhatja ki magát.

Nem csupán azoknak van szüksége egy-egy természettudományos tárgyra, akik az adott tudománnyal szeretnének később foglalkozni, és matematikusok, kémikusok vagy fizikusok szeretnének lenni, mert segédtudományként más szakmák is bevehetetlenek nélkülük. A magyar elektronikai ágazat szervezeteinek közös fóruma, a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal (NEK) tapasztalatai azt mutatják, a legjobb útlevél a karrierhez a megbízható idegennyelv-tudás és valamely természettudományos fakultáció a gimnáziumokban, szakközépiskolákban.     

Aki régésznek, orvosnak, mérnök informatikusnak vagy villamosmérnöknek készül, jól teszi, ha fakultációválasztáskor a fizikára és a kémiára is odafigyel: sokan ugyanis csak azokat a területeket preferálják, amelyek közvetlenül szükségesek egy áhított szakmához, vagy a legegyszerűbben megszerezhető pontokat hozzák az egyetemi felvételihez. A kellemetlen meglepetés azután már az első szemeszterben akkor éri a hallgatót, amikor kiderül, hogy a segédtudományokból nem felkészült, és csak nagy erőfeszítéssel pótolhatja be az elmaradásokat, nehogy a diploma megszerzését tegye kockára. 

„Nálunk a Műegyetemen első évben a bukások jelentős része a matematika és a fizika ismeretének hiányosságaira, az ezekből tett emelt szintű érettségi hiányára vezethető vissza. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a segédtudományok, elsősorban a fizika megalapozásának fontosságát a középiskolákban." – hangsúlyozta dr. Tevesz Gábor egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának oktatási dékánhelyettese.

A természettudományos, ezen belül is a mérnöki szakmát választó fiatalok Magyarországon is a XXI. század egyik legizgalmasabb területére kerülnek: a technológiai fejlesztések képesek ugyanis megoldani olyan globális problémákat, mint a környezetszennyezés, a fosszilis energiakészletek csökkenése vagy az elöregedő társadalmak növekvő egészségügyi igénye. Ezeknek a problémáknak a kulcsa a matematika, biológia, fizika és a kémia, ugyanakkor a hazai gimnáziumok jellemző fakultáció párosításai a matematika-fizika és a biológia-kémia. A technológiai fejlődés azonban más tantárgypárosok, bizonyos esetekben akár tantárgyhármasok kiválasztásának a lehetőségét is megkövetelné, hiszen például a nanotechnológia iránt vonzódóknak a fizika és kémia ismeretére egyaránt szüksége lehet. Ezt ma a középiskolák egy része nem tudja biztosítani a tanulók számára, holott a természettudományok együttes művelésére lenne szükség mind a négy-hat középiskolában töltött év folyamán.    

"A szerves félvezetők megjelenése és az anyagtudomány szubatomos gyakorlati alkalmazásai kiemelik a kémiai ismeretek fontosságát. Ez a tudományterület nagy fejlődésben van, és tág teret nyit a magyar mérnököknek a szellemi hozzáadott érték növelésére a kutatás-fejlesztésben." – mutatott rá Lambert Miklós, az Elektronet elektronikai szaklap főszerkesztője, a Magyarországi Elektronikai Társaság, valamint az Országos Elektronikai Klaszter Klaszter Bizottságának elnöke, majd hozzátette – „A kémiai-biológiai ismeretek megszerzése a nagy tradíciókkal rendelkező hazai orvoselektronikai műszerfejlesztésben is alapvetően szükséges".

Az első magyar műhold, a Masat-1 megépítése a Műegyetemen csak egyetlen példa azokra a nem mindennapi küldetésekre, amelyek a mérnököket Magyarországon is várják. A tehetséghez azonban a megszerzett tudásnak is társulnia kell, amit a természettudományok adhatnak meg.„ – húzta alá Kazi Károly, a magyar tulajdonú, elsősorban műholdas kommunikációs egységeiről és saját gyártású robotrepülőjéről ismert Bonn Hungary ügyvezető igazgatója.

A mérnöki munka egyre jobban felértékelődik a világban és hazánkban egyaránt, és ez a tendencia az elkövetkezendő évtizedekben is folytatódni fog. Ezt a fejlődést jól példázza, hogy vállalatunk mára 1700 magasan kvalifikált mérnököt foglalkoztat. Támogatással, kutatási projektek felkarolásával mi magunk is sokat teszünk azért, hogy a felsőoktatásból kilépő friss diplomások megfelelő gyakorlati tudással, felkészülten állhassanak munkába.„ – emelte ki Jakab Roland, az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese.

"A NEK tagjainak tapasztalata egyértelműen az, hogy ez a terület az egyik legkecsegtetőbb karrierlehetőséget nyújtja a fiataloknak. Az esély adott, élni kell vele." – mondta Gacsal József, a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal tagja, az IVSZ alelnöke, az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója, aki szerint égetően szükség lenne egy kormányzati felelős kinevezésére is, hogy az ágazat fejlődése az ország számára legkedvezőbb irányba haladjon.

A NEK azt javasolja a fiataloknak, hogy lehetőleg a természettudományok, ezen belül is műszaki pálya felé orientálódjanak, és ennek érdekében már a középiskolai fakultációk kiválasztása során egyiknek, ha lehet, a fizikát jelöljék meg.  

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük