Révay András: Elkelne Egy Szívgyógyász

Parlamenti nyílt napot rendeztek az előkészületben levő Turizmus törvény megvitatására. A turizmusról szólva az is elhangzott, hogy az a gazdaság szíve – lelke kell legyen. Nos, a törvény tervezetét megismerve, a szakma képviselői között egyetértés mutatkozott abban: elkelne egy szívgyógyász!

A megjelenteket Bánki Erik, Országgyűlés Sport- és turizmusbizottsága elnöke köszöntötte. Mindjárt az elején leszögezte, a törvény egy olyan mérföldköve a magyar turizmusnak, ami 10-15 évre is meghatározhatja az ágazat perspektíváit. Ezért fontos, hogy olyan törvény szülessen, ami a résztvevők közös megelégedésére szolgál. Dr. Kövér László házelnök levélben üdvözölte a tanácskozást. Ebben feltette a kérdést: milyen is a jó kertész? Kibontakoztathatja vagy lefojthatja a növényben szunnyadó képességeket, befolyásolhatja gyümölcseinek nagyságát, alakját. Ezen a tanácskozáson a gondoskodás, a nemesítés új eszközeit kell közösen megkeresni, hogy virágzóvá váljon a magyar vendéglátás, hiszen számos nemzetgazdasági ág teljesítményéhez járul hozzá.

A NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, Szatmáry Kristóf a turizmus jelenlegi helyzetét áttekintve, az elmúlt időszak eseményeiről és a következő két év terveiről szólt. Az ágazat jelentős szerepet játszik a munkahelyteremtésben. Az ipar a gazdaság csontváza, a turizmus pedig a szíve-lelke kell legyen – mondta. A cél, a magyar turisztikai kínálat nemzetközi versenyképességének növelése. A terveink között az első helyeken szerepel a Balaton és térsége régi fényének visszahozatala, a belföldi turizmus élénkítése, nemzeti szállodalánc létrehozása a Kárpát-medencében. Kellő kitartással és munkával Magyarország Európa egyik gasztronómiai központja, a fesztiválok országa lehet. Az államtitkár beszéde végén Szent Ágostont idézte: „A világ egy könyv, aki nem utazik, csak egyetlen lapját olvasta el."

Külföldi példákat is hozott a hatásos országreklámra Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója. Hasonló, mint például az I FEEL SLOVENIA, nekünk nincs. Madrid meglátogatását világhírű spanyol sportolók javasolják. A Magyar Turizmus Zrt. által már évek óta használt szívecske – vagy annak egy továbbfejlesztett változata – alkalmas lehet arra, hogy az országot is jelképezze, de csak akkor, ha az idegenvezetők ruhájától kezdve a szállodai prospektusokig, mindenhol megjelenik. Tavaly 3,6 millió külföldi jött hozzánk, négymilliárd (!) eurót hagytak itt. Ez önmagában is jelzi az ágazat gazdasági szerepét és ennek hangsúlyosan érvényesülnie kell a készülő törvényben is!

Megerősítette ezt Rogán Antal, Belváros – Lipótváros polgármestere, aki még hozzátette: nincs külön Budapest, és országpropaganda. A kettőnek azonosnak kell lennie. Létre kell hozni Lisszabontól Berlinig, egész Európában Magyarország és Budapest barátainak körét az Interneten. Nemcsak polgármesterként, de az Országgyűlés Gazdasági bizottságának elnökeként is hangsúlyozta: nálunk a turizmus nem valami idegen test, aminek az a dolga, hogy a külföldit ide csábítsa, hanem, hogy egyszerre növelje az ország vonzerejét kül- és belföldön egyaránt. Jelentős szerepet játszik abban is, hogy milyen az ország külföldi megítélése. Magyarország az elmúlt években a turizmus területén sem tudta kihasználni a lehetőségeket, hogy számottevő mennyiségben vonzzon be tőkét, végrehajtson olyan fejlesztéseket, melyek lendületet adhattak volna az ágazatnak. Az új Uniós költségvetési időszakban gondolni kell arra, hogy turisztikai szempontból hogyan és milyen erőforrásokat kívánunk felhasználni.

Sikerül-e tartani a tervezett költségvetési hiányt – kérdezte Balog Ádám az NGM adóügyekért felelős helyettes államtitkára, majd hozzátette: ez lényeges gazdálkodási kérdés! Megállapította, az egykulcsos SZJA nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a belföldi fogyasztás nem nőtt általa, a kafeteria elemek bővítése sem teremt több pénzt a szolgáltatóknál. Itt ugyanis egy zárt keretről van szó, melyet minél többfelé osztunk, annál kevesebb jut egyre – egyre. A turizmus szerepe a gazdaságban óriási – erősítette meg ő is. A foglalkoztatottak négy százaléka itt dolgozik. Az adójóváírás eltörlése körükben különösen érzékeny kérdéssé vált.

Legyen boldog a hozzánk látogató turista és legyünk boldogok ezáltal mi! Ez a gondolat hassa át a készülő turisztikai törvény szellemét – javasolta Kovács Balázs, a Magyar Turizmus Zrt. ausztriai képviseletének vezetője. A jelenlegi tervezetben az áll, hogy a nemzeti TDM-nek kötelező együttműködni a helyi TDM szervezetekkel – és ez nem biztos, hogy jó. Mintának ajánlotta az Ausztriában évtizedek óta bevált gyakorlatot, ahol autonóm TDM szervezetek és kisméretű, családi gazdaságok működnek a turizmusban. Magyarnak lenni felemelő érzés – de nem kifizetődő – idézte Széchenyit. Azt kívánom – fejezte be a beszédét, hogy az új törvény nyomán kifizetődő is legyen!

Fordulóponthoz érkeztünk, a kidolgozás alatt lévő turizmus törvény történelmi lehetőséget jelent a magyar turizmusnak. Legfőbb ideje is, mert a Balaton régió hanyatló korszakát éli – állapította meg Hoffmann Henrik, a Balatoni Regionális TDM Szövetség elnöke. A statisztikai adatok kétségbeejtőek. A szálláshelyek éves kihasználtsága az utóbbi négy évben 25 százalékkal zuhant, a bevételek évente kétmilliárd forinttal csökkentek. Nő a munkanélküliség és a helyi lakosság képzett és fiatal részének a térségből történő elvándorlása. Az utóbbi évek fejleményei megmutatták, korszerűsíteni kell a magyar turizmus szerkezetét. A nyugat-európai példák igazolják, a TDM szervezetek a turizmus igazi gazdái. A vállalkozók, civil szervezetek, szakmai szövetségek a legtakarékosabban bánnak a rendelkezésükre álló forrásokkal, hiszen a megélhetésük múlik a sikeren. Ezt a szemléletet és irányítási rendszert világszerte desztinációs menedzsmentnek nevezik. Az ilyenek képesek jó gazdaként viselkedni, nálunk viszont a hasonló szervezetek ki vannak szolgáltatva az önkormányzatoknak, akik egészen másként gondolkodnak. A saját területükön belül akarják tartani a forrásokat, felügyeletet gyakorolnak, ami Európa turisztikailag sikeres térségeiben már régen nem hatalmi, hanem kifejezetten szakmai kérdés. Az eredmények különbözősége pontosan látható! Fölösleges újabb adminisztratív hatóságokat létrehozni. Sem az országnak, sem a Balaton régiónak nincs ideje tovább várni, a hanyatlást meg kell állítani!

Dr. Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke néhány veszélyes helyzetre hívta fel a figyelmet. A külföldi turisták ötöde, a belföldiek negyede a Balatonhoz érkezik, de inkább csak „hosszú hétvégési" célnak használják. A munkanélküliség nőtt a körzetben, a fiatalok elköltöznek. A népesség fogy, az öregedés mértéke az üdülőövezetben nagyobb az országos átlagnál. A javulás érdekében szemléletváltásra és összefogásra van szükség, helyi, regionális és áll mi szinten egyaránt. Deák Imre, A Danubius Hotels vezérigazgatója a szakképzett munkaerő, a felsőoktatás államilag finanszírozott részének megszüntetése során fellépő ellentmondást emelte ki. A kiszámíthatatlanul változó gazdasági előírások veszteségbe taszítják a jogkövető magatartást tanúsító vállalkozásokat.

„Vendéglátás létezik turizmus nélkül, de turizmus nem létezhet vendéglátás nélkül." Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke véleményével nehéz lenne vitatkozni. Különösen a KKV-k és a mikrovállalkozások életben tartása vált kulcskérdéssé napjainkban. A hivatalos adatok szerint 17739 vállalkozás tevékenykedik a vendéglátásban, ebből összesen 11 nagyvállalkozás. A vendéglátásban dolgozó mikrovállalkozásoknak viszont a 75 %-a veszteséges. Elgondolkodtató, hogy ezek hogyan tudnak évek óta talpon maradni? Két lehetőség van: tartalékaikat használják vagy a szürke és fekete gazdaság felé mozdulnak el. A megoldás: az alkalmi munkavállalás szabályozásának megváltoztatása, a szerzői jogdíjak mértékének csökkentése lehetne, de sokat segítene az éttermi ÁFA leszállítása és a zéró toleranciát képviselő hazai dohányzás-szabályozás átgondolása is.

Molnár József, a Budapest TDM Nonprofit Kft. igazgatója bemutatta a honlapjukról (http://www.budapestinfo.hu/turizmus-strategia.html) már letölthető stratégia alapelveit. Pontosan kell látni – mondta, hogyan kerül vissza az idegenforgalmi adó a turizmus marketing rendszerébe. Fontos Budapest helyzetének erősítése és a városkártya fogalmának tisztázása. Legyen például a SZÉP kártyáért megvásárolható a Budapest-kártya, ezzel a belföldi turizmust élénkíthetjük. A mai, sanyarú helyzetről szólva kiemelte: jelenlegi költségvetésük elégtelen a hatásos marketing munkához. Kiadásaikhoz a fővárostól mindössze öt százalék támogatást kapnak, minden mást nekik maguknak kell előteremteni.

A Turisztikai Menedzserek Szövetségének elnöke, Polgár Tibor, százötven lelkes, fiatal szakember véleményét tolmácsolta. Ők az ágazat nemzetgazdasági jelentőségének elismerését várták volna a törvénytervezettől, de ez nem látható benne. Minden gazdasági mutató romlik, ezért a vállalkozások „ügyeskedésre" kényszerülnek, a szürke és fekete gazdaság erősödik. Nincs átgondolt szakmai stratégia, a negatív árspirál miatt mi magunk tesszük tönkre a saját piacunkat. Egy európai nagyváros nem létezhetne komoly kongresszusi központ nélkül, mi mégis csak beszélünk róla – már tizenöt éve – hát ne csodálkozzunk az eredmények hiányán! Budapest, mint turisztikai attrakció, kiaknázatlan.

Két világ él egymás mellett Magyarországon; az egyikben betartják a rendelkezéseket, a másikban nem, az egyikben fizetnek adót, a másikban nem – állapította meg Baumann Irén, a Bridge Tours Utazási Iroda igazgatója. A tanintézetek által szervezett utazások, az illegális utazásszervezés gazdasági hatásaira is felhívta a törvényalkotók figyelmét. A kialakuló új szakág, az egészségügyi – orvosi ellátást kínáló turizmus területén is mind gyakoribb a „fekete" szervezés. Meg kell különböztetni a kiutaztatás, a beutaztatás és a belföldi utazás fogalmát, mindezek import – export és ÁFA vonatkozásaival együtt. A Kongresszusszervezésnek nálunk ma nincsenek szakmai követelményei. Fontos a jó törvény de ennél is fontosabb az előírások következetes betartatása.

Az előadásokat követő fórumon még számos javaslat hangzott el, melyek összegzése során megállapítható volt, hogy a szakma képviselői elégedetlenek a törvényjavaslat jelenlegi állapotával. Átgondoltabb, a mindennapi gyakorlathoz jobban igazodó, a szakemberek munkáját nem gátló, hanem segítő törvényi szabályozást várnak.