Terjedőben van egy új divat. Jó divat. Galériák, kiállító termek rendezvényeikhez mostanában borbemutatót is kapcsolnak. A MUSEION No.1 – BUDAPEST legutóbb egy fiatal borász, Birkás Zoltán számára nyújtott bemutatkozási lehetőséget.

 

 Terjedőben van egy új divat. Jó divat. Galériák, kiállító termek rendezvényeikhez mostanában borbemutatót is kapcsolnak. A MUSEION No.1 – BUDAPEST legutóbb egy fiatal borász, Birkás Zoltán számára nyújtott bemutatkozási lehetőséget.

 Még nincs egy éve, hogy megnyílt Budapesten a Kecskeméti Kerámia Stúdió Galériája. A Museion No.1 Galéria kortárs hazai és külföldi keramikusművészek munkáit felvonultató tárlattal kezdte meg működését az Üllői út 3-ban, 2007 decemberében. A kecskeméti stúdió már harminc éve a világ kerámiaművészetének meghatározó műhelye, ugyanakkor a hazai és nemzetközi művészeti felsőoktatás színtere. Folyamatosan gyarapodó kortárs gyűjteményében öt kontinens negyvenhárom országának 355 művészétől őriz mintegy háromezer alkotást. Az egykor banképületben helyet kapott budapesti kiállítóhely, három szinten, több mint százötven négyzetméteren várja a közönséget.

 Ebbe a környezetbe hozta el borait Birkás Zoltán, aki a Duna Borrégió képviseletében ezúttal nemcsak saját pincészetét mutatta be. A kóstoló résztvevői meggyőződhettek arról, hogy akiknek eddig kétségeik voltak ezzel a vidékkel kapcsolatban, ideje, hogy elfelejtsék azokat! A fiatal borász elmondta: az első szőlőterültet még a nagyapja vásárolta a negyvenes évek elején és ez a mai napig is megvan. Innen indult a család borászkodása. Ma már szállásadással is foglalkoznak, így a borturizmus minden részében jelen tudnak lenni. Pincészetük központja Szabadszálláson van (http://www.birkaspinceszet.hu/), a környékbeli városok – Hajós, Kecskemét – kulturális színterei akár többnapos látogatásra is elegendő programot kínálnak.

A nagypapa szaktudást, szakmaszeretetét a fiának, ő pedig az unokának adta tovább. Birkás Zoltán talán ez okból is valóban elhivatott borász akar lenni. Számára a szőlő elsősorban nem munkát, hanem megnyugvást, kellemes érzést jelent, mindemellett a kihívás is jelentős vonzerő. A bor pedig: nagyon érdekes játék! Nincs két egyforma bor, még az azonos fajtákból sem.

 Meggyőződése, hogy a szőlővel való foglalkozás során mindennek eljön az ideje. A borkészítés mellett egy idő után megjelenik az igény, hogyan lehetne jó pálinkát is csinálni? Ez az időszak a Birkás Pincészetben is bekövetkezett, nem is csoda tehát, ha a bemutató egy Cserszegi Fűszeres törkölypálinkával kezdődött. Az ital magán hordozta a gondos munka jegyeit, a törkölyök karcosságától mentes, ugyanakkor finom illat és ízaromákban gazdag volt. A bemutató közönsége később meggyőződhetett arról: a pincészet Cserszegije valóban érdemes a figyelemre.

 Az Izsáki Sárfehér már hosszú idő óta a régió egyik jellegzetes fajtája, a feljegyzések szerint 1873-tól kezdve termelik Izsákon. Manapság – 1999-től – már Arany Sárfehér néven kerül forgalomba. A palack nyakán a szalag jelezi: eredetvédett. Errefelé „minősített pincészetek" dolgoznak. Kecskemét és környékének ismert személyiségeiből valamint pártatlan szakemberekből álló csoport járta be a pincéket és pontoztak. Munkájuk eredményeként a falakon látható 2, 3, 4 és 5 poharas táblák jó tájékoztatást jelentenek a vendégeknek.

A Sárfehér, könnyű, homoki bor. Nevezzük bátran fröccsbornak. Ez az alapanyaga a Walton és a Pompadour pezsgőknek. A három hazai pezsgőgyár közül ma már egyedül csak az izsáki maradt magyar tulajdonban. Az ő Sárfehérből készült pezsgőjük Szt. István néven kapható a boltokban.

Bár eredetileg nemesítője balatoni fajtának szánta, a Cserszegi Fűszeres nagyszerűen érzi magát az alföldi homokon. Borának illata magáért beszél. A 2006-os, dűlőszelektált bor – mindjárt az első mustrán – még ugyanabban az évben, a Cserszegi borok országos versenyén nagyarany-érmet nyert. Könnyű, lágy, alacsonyabb alkoholtartalmú bor, amit nem a szesz, hanem az íz – zamat tartalma alapján kell értékelni. Gyümölcsös utóíze hosszan érezhető.

A Kékfrankos Rosé – 2007 a fehérboroknál 2 – 3 fokkal alacsonyabb hőmérsékleten adja a legjobb „formáját". Szőlőjét a teljes érés előtt egy – két héttel szedik. A héjon áztatás során fél óra, egy óra és másfél óra után, külön engednek levet és azokat külön is erjesztik. A pincészet a rosénál nem az állandó színre, inkább a tartalomra helyezi a hangsúlyt.

A vörösborok számára 2006 nagyon jó évjárat volt. Az ekkor termett Kadarka fűszeressége szembetűnő, ez az a bor ahol végképp feladhatjuk a homoki borokkal kapcsolatos összes előítéletünket. Egy évet állt nagy fahordóban és ez a színén is meglátszik. Kicsit sötétebb a fajtától megszokottnál. Minősége méltó a táj hagyományaihoz, Szabadszállásról ugyanis már 1371-ben bort szállítottak Nagy Lajos király udvarába!

Ugyancsak nagy fahordós érlelésű a 2006-os Kékfrankos is. Érdemes meggyes ízeket keresni ebben a borban, bár a szintén érezhető csokoládé ezt elnyomni képes. A Szabadszállási Cabernet Franc – 2006 is a fahordós érlelésnek köszönheti kiegyenlítettségét. A sokak által kedvelt Cabernet Sauvignonnal szemben ennek a bornak az értékét az enyhe tanninosság adja. Igen jó partner a házasításhoz. Ebből az évjáratból készítettek barrique hordóban érlelt bort is, melyet már erősebb tannintartalom jellemez. A Cabernet Franc Barrique sokáig volt a pincészet csúcsbora ám most már mással is kísérleteznek.

Birkás Zoltán az elnöke a Duna Borrégió Borút Egyesületnek is. (http://www.dunaborregio-borut.hu/) A borúthoz tíz pincészet csatlakozott és mindazok a vendégek, akik az egyesület által kibocsátott „Útjelző" segítségével látogatják meg az egyes helyeket, a kiadványhoz tartozó sorszámozott kupon ellenében, a felkeresett pincészetben egy palack bor kapnak ajándékba.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük