A századfordulón a modernizáció és a népesség számának növekedése miatt a természeti környezet átalakulása felgyorsult. Az európai államok 1902-ben határozták el, hogy közös összefogással megalapítják a madarak és fák napját a mezőgazdasági madarak védelmében. Az ünnep magyarországi terjedését segítette, hogy négy évvel később felvették a kötelező iskolai ünnepségek közé.

 

 A századfordulón a modernizáció és a népesség számának növekedése miatt a természeti környezet átalakulása felgyorsult. Az európai államok 1902-ben határozták el, hogy közös összefogással megalapítják a madarak és fák napját a mezőgazdasági madarak védelmében. Az ünnep magyarországi terjedését segítette, hogy négy évvel később felvették a kötelező iskolai ünnepségek közé.

Herman Ottónak, a Magyar Ornithológiai Központ alapítójának és egykori igazgatójának sugallatára és szorgalmazására, gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter 1906-ban körrendeletben elrendelte, hogy valamennyi iskolában, minden évben egy külön napot szenteljenek a madarak és fák napjának. Így ez a nap iskolai ünnepünk is egyben. A századelőn született miniszteri rendelet nem határozta meg az ünnep pontos időpontját, de gyakorlattá vált, hogy a megemlékezéseket és az ünnepi programokat május elején tartották. Az iskolákban rendszerint tanítási szünet volt, pontosabban az oktatás más formájával találkoztak a diákok: ismerkedtek a természettel, fákat ültettek, tanulmányozták a különböző madárfajokkal, fészkeket építettek. Az ünnep virágkora a második világháború után véget ért.

Szervezett formában történő felelevenítésére akkor került sor, amikor a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 1994. áprilisi rendeletében kijelölte a madarak és fák napjának időpontját. Ez évtől kezdődően országosan május 10-én ünnepeljük e jeles napot.

 Budapesten a XIII. kerületben az ünnepséget a Gyermek téren tartották. Dr. Tóth József polgármester köszöntő beszédében kiemelte, hogy a kerület lakosságának száma örvendetesen gyarapodik, de ezzel együtt jár a környezeti terhelés növekedése is. Jobban oda kell figyelni tehát a zöldterületekre, a természetre. Erről a kerület Önkormányzata külön rendeletet is alkotott. Gondosabban ápolják az iskolák udvarait, „zöld óvoda" is van a kerületben, ahol intenzív fejlesztési program folyik. Hangsúlyosabbá tették a környezet védelmét, már ötvenöt szelektív hulladékgyűjtő működik, amit a lakosság szívesen használ. Folyamatosan szépítik a kerület parkjait. Negyvenezer tő egynyári virágot helyeztek ki és erről a Gyöngyösi úti sétányon bemutatót is tartottak. A tavasz elején háromszáz fát ültettek és az utcai oszlopokon már tizenegyezer cserép muskátli díszlik!

 Az ünnep alkalmából a polgármester maga is elültetett a parkban egy piros virágú vadgesztenye-fát, a termését a gyerekek majd valószínűleg nagy örömmel fogják szedegetni. Ugyanekkor kapták meg a korábban már lezajlott „Most mutasd be!" vetélkedő nyertesei a díjakat. A cél az volt, hogy a fiatalok nagyobb felelősséggel viseltessenek a környezet iránt, mint ahogyan azt mi, felnőttek jelenleg tesszük. A három részből álló feladatsort a kerületi Hírnök újságban jelentették meg, a kérdésekre egyének és csapatok is válaszolhattak. A nagy érdeklődésben megmutatkozó siker arra bíztatta a szervezőket, hogy már most bejelentsék: a játék az ősszel folytatódik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük