Plakát Huszonegyedik alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban. Ezen a rangos kulturális eseményen minden évben a hagyományõrzõ népmûvészet legjelesebb képviselõi mutatkoznak be a közönség elõtt.

 

Plakát Huszonegyedik alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban. Ezen a rangos kulturális eseményen minden évben a hagyományõrzõ népmûvészet legjelesebb képviselõi mutatkoznak be a közönség elõtt.

Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria fõigazgatója Egész Európában ritkaságnak számít ez a rendezvény. Már hagyomány, hogy évrõl évre más-más mesterség kap nagyobb hangsúlyt, több lehetõséget és az õ bemutatkozásuknak a Magyar Nemzeti Galéria ad teret – mondta el Bereczky Loránd, a Galéria fõigazgatója. A többiek, a legkiválóbb magyarországi kézmûves mesterek a Budavári Palota körül mutatják be mesterségük fortélyait, melyet a helyszínen felnõttek és gyermekek egyaránt kipróbálhatnak. Évente mintegy 80-100 ezer látogató keresi fel négy nap alatt a bemutatót és ilyenkor a Galéria látogatottsága is nõ. Annál is inkább, mert az ünnepre váltott belépõjegy a Budapesti Történeti Múzeumba és a Nemzeti Galériába is érvényes.

Igyártó Gabriella, a Népmûvészeti Egyesületek Szövetségének ügyvezetõjeEbben az uniformizálódó világban egyre nagyobb értéke van a népi kultúrának – emelte ki Igyártó Gabriella, a Népmûvészeti Egyesületek Szövetségének ügyvezetõje. Az UNESCO 2003-ban elfogadta a szellemi kulturális örökség védelmérõl szóló egyezményt, amihez Magyarország 2006 tavaszán csatlakozott. A Mesterségek Ünnepének célkitûzései teljesen azonosak az egyezmény céljaival. Ugyanakkor az alkotók piacra segítése is fontos, mert ha nem sikerül nekik a munkájukból megélni, akkor abba fogják hagyni és ezáltal évszázadok alatt felhalmozott tudás megy veszendõbe. A Népmûvészeti Egyesületek Szövetségének 50 tagszervezete képviselteti magát a rendezvényen, 6000 tagukból évente 800 mester mutatkozik be. A részvételt ki kell érdemelni! A tagszervezetek illetve a 2000-ben megalakult szakmai bizottságok döntik el, kik azok a jeles mesterek, akik részt vehetnek a rendezvényen. Számukra kifizetik az úti-, a szállás- és a szállítás költségeit, õk maguk tehát nem fizetnek semmit azért, hogy jelen lehetnek. Határon túli magyar kézmûvesek is érkeznek, Erdélybõl és Vajdaságból. Az események naponta 10-tõl 23 óráig zajlanak, több helyszínen. Közben tizenöt (öttagú) szakmai bizottság értékeli az egyes mesterek bemutatóját. Ennek alapján kapják a tagszervezetek a jövõ évi támogatást.

A rendezvény ünnepélyes megnyitója augusztus 17-én, 18 órakor lesz a Palota színpadon. A belépõjegy felnõtteknek 1000.- gyerekeknek és nyugdíjasoknak 400.- forintba kerül. Okulva a tavaly augusztus 20-án történtekbõl, a szervezõk állandó kapcsolatot tartanak a Meteorológiai Intézettel és megállapodást kötöttek a mentõkkel és a rendõrséggel.

Lõrinczy György, a Pentaton Koncertügynökség igazgatója A négy nap fõszereplõi a mesterek és nem a mûvészek, de a színpadi programok is roppant vonzóak lesznek. Lõrinczy György, a Pentaton Koncertügynökség igazgatója elsõsorban a négy ?folk díva" esti koncertjeire hívta fel a figyelmet. A Palota Színpadon Sebestyén Márta (augusztus 17. 19 óra), Palya Bea (augusztus 18, 19 óra) és Szalóki Ági (augusztus 19. 19 óra) lép fel. Lovász Irént (augusztus 20. 19 óra) a Korona Színházban láthatja a közönség. A négynapos fesztiválon képviselteti magát a magyar népzenei és néptánc élet színe-java. Bemutatják saját és nemzetiségeink, szomszéd népeink, külföldi vendégeink hagyományait és kultúráját. Ezen kívül babapihentetõ, gyermekfoglalkoztató, bábszínház és sok mese várja legkisebb látogatókat.

Fellép majd – többek között – Agostones, Balogh Kálmán, Bágyi Balázs, Csík Zenekar, Kiss Ferenc és az Etnofon Zenei Társulás, Pál István Szalonna és Bandája, Navrang, Háromszék Együttes Sepsiszentgyörgy, Martenica Együttes, Iliosz Táncegyüttes, díjnyertes magyar gyermek és ifjúsági néptánccsoportok és a Summerfest 2007 Nemzetközi Folklórfesztivál vendégei. Egy külön koncertsorozat középpontjában leghíresebb népi hangszerünk, a cimbalom áll majd. Meglepetésekben sem lesz hiány. Az Ágoston fúvós menetzenekar, a viccelõdõ óriásbáb házaspár és a Szeleburdi Meseszínház bizonyára sokaknak szerez kellemes perceket.

Hubert Erzsébet etnográfus, kiállítás-rendezõ Hubert Erzsébet etnográfus, kiállítás-rendezõ hatvan alkotó háromszáz darabját szervezte látványos egésszé a bõrmûvességet bemutató kiállításon. ?Kifordítom, befordítom" címmel a Kárpát-medence bõrmûves hagyományainak továbbélését mutatja be, a hagyományokból táplálkozó, de mai használatra szánt bõrtárgyak felsorakoztatásával. A kiállítók népi iparmûvészek, a népmûvészet ifjú mesterei, a népmûvészet mesterei, a bõrmûves szakmák oktatói, frissen végzett tehetséges tanulók és alkotóközösségek. A bemutatott tárgyakon tükrözõdõ magas szintû mesterségbeli tudásuk, a folyamatos gyûjtõ- és kutatómunkának, az önképzésnek, és a körültekintõ tárgytervezésnek köszönhetõ.

Kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria "A" épület földszintjén Az elmúlt 15 – 20 esztendõ legsikeresebb munkái láthatók majd együtt. A bevezetõ szakaszban a bõrcserzõ mesterségek közül, a középkor óta Európában is elismert magyar tímármesterséget mutatják be, utalva a bõrmegmunkálás elsõ lépésére.

A történeti emlékek, régészeti leletek alapján készült bõrtárgyak elsõsorban a honfoglalás korához nyúlnak vissza. A kiállításnak ebben a részében tarsolyok, nyíltegezek, övek láthatók, a tárgyak elõképeivel együtt. A Kárpát-medence pásztorai közül fõként a juhászok, köztük is az alföldi juhászok értettek legjobban a bõrmunkához. A pásztor bõrmûvességet példának tekintõ alkotók hagyományos eljárással, a régi formavilágot követve, pásztorkészségeket, ostorokat, bugyellárisokat, tarisznyákat, dudákat, kulacsokat készítettek. A céhes világ bõrmûves hagyományait a szûcs, a csizmadia, a nyerges és a szíjgyártó mesterségek mai képviselõinek munkáiban találhatjuk meg. A lószerszámok két fõ csoportját a fogatos szerszámok és a lovaglószerszámok alkotják. Mindkét csoportból vannak hagyományos formát és díszítményt követõ ünnepi, illetve sportcélra, mindennapos használatra készült hámokat, nyergek is.

A tárlatot olyan bõrtárgyak zárják, melyek hagyományos eljárással készültek ugyan, de azok formavilágát átlépve elsõsorban az iparmûvészet felé mozdultak el. Mint a hátizsákok, tolltartók, szemüvegtokok, pénztárcák.

http://www.nesz.hu/

http://www.mestersegekunnepe.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük