Révay András: A Találkozások Itala

Idén már ötödik alkalommal nyitotta meg kapuit a Budapesti Pálinka Fesztivál, amely ezúttal is a Városháza Parkban várta a látogatókat. Az ínyenc ital – és ételkedvelők több százféle pálinkából választhatták ki a számukra legkülönlegesebb főzetet és ízt, sőt újdonságként pálinkakoktélokat is kóstolhattak.

A szervezők által előzetesen küldött tájékoztatóban külön is felhívták a figyelmet, hogy a fesztivál egyik különlegessége a pálinkakoktélok bemutatója lesz. Érthető tehát, ha a legtöbben azonnal arra vették az irányt. A Rézangyal koktélospultnál Dregics Gábor először a kóstolásra vállalkozó ízlését tudakolta, azután pillanatok alatt összeállította az italt. A 4 cl mézes barackpálinkához áfonyalevet és egy cikk lime levét keverte, a gyümölcs végül díszként is szolgált. Minden alkoholos italból készítenek koktélt, innen jött az ötlet, hogy a pálinkát sem szabad elhanyagolni. A Rézangyal Pálinkaház úttörője kíván lenni a hazai fogyasztási szokások megváltoztatásának. Azoknak kínálja a koktélt, akik magában a pálinkát ugyan nem, de egy „hosszabb" italt szívesen megisznak. A jó koktél titka: a megfelelő arányok, az ízek egyensúlya. Ne uralkodjon benne semmi, de mindent finoman ki lehessen érezni. Sok gyakorlattal, próbálkozással bárki sikeres koktélkészítő lehet.

A koktélos pulttal szemben érdekes kiállítás hívta fel magára a figyelmet. Itt Nagy Eszter szegődött kalauzul. A Fesztiválhoz közel, A Spiritusz Galériában korábban már bemutatott üvegek egy részét hozták át ide. Bár a pálinka önmagáért beszél, a szervezők lehetőséget adtak fiatal művészeknek, hogy ezt a megszólalást hangsúlyosabbá tegyék alkotásaikkal. Az érdeklődés máris nagy az újszerű üvegek iránt. A lehetőséget a Rézangyal ajánlotta fel a Várfok Galéria fiatal művészei számára, és a kiállításon öt művész – négy magyar és egy bolgár – hét alkotása került a nézők elé. Festők, szobrászok, iparművészek kalandoztak most el új területre, próbálták saját egyéniségüket felmutatni. Elképzelhető, hogy a jövőben a Pálinkaház italai már az új köntösben jelennek meg.

A Magyar Pálinka Lovagrend nagyon sokat tesz és tett is már eddig a pálinka-kultúra meghonosítása érdekében. Barabás Attila szerint a pálinka újkori története 2002-ben kezdődött, amióta külföldön, hivatalosan is ezen a néven nevezhetjük. Az elmúlt nyolc évben került a pálinka arra a rangra, ahol most megtalálható. Ennek a rangnak az eléréséhez ilyen rendezvényekre volt szükség. Persze ahhoz, hogy valódi világmárka legyen belőle, mint például a whisky vagy a grappa, még több dologra szükség van. Először is idő kell, de nekünk nincs rá száz évünk. A tequila esetében a kormány adott nagyon erős marketingtámogatást. Kevesen tudják, hogy a vodka az egyik legfiatalabb ital, amit a hatvanas években a beat-nemzedék dacból emelt az amerikai whisky fölé. Tehát kell még valami „apropó" a világsikerhez. E három dologból lehetne választani annak érdekében, hogy a pálinkából külföldön is siker legyen. A leginkább járható útnak a kormánytámogatás tűnne. A pálinkakészítők, önmaguk, összefogással ezt nem tudják megoldani, mert itt évi százmillió euró körüli összegre van szükség.

Békési Zoltán cigánymeggy pálinkája a cég legjobb termékei közé tartozik. Ízében picit marcipános, amit a magzamatnak köszönhet. Különös gonddal ügyelnek arra, hogy az így előálló cianid tartalom bizonyosan alatta maradjon a megengedett egy mg/hl abszolút alkoholra kifejezett szintnek. Saját laboratóriumuk mellett még egy másik hely mérését is igénybe veszik ennek érdekében. Ugyanakkor – ellentétben mások véleményével – kitartanak amellett, hogy a meggynek e nélkül a kis zamat nélkül nincs igazi jellege. A pálinka a gyulai országos versenyen ezüstérmes lett, de nem nevezték be máshová.

Kételyeik vannak az ilyen óriási pálinka versenyeken a szakmai hozzáértést illetően. A nagyszámú minta sokszor zavarokat okoz a bírálatban, mivel nincs pontos szabványa annak, hogyan kell bírálni. Inkább csak kialakulóban lévő szokások mentén döntenek. A főzde másik különlegessége az ágyas diópálinka. Valójában vegyes gyümölcs pálinka, a zöld dió ágyán érlelve több mint egy évig. Kesernyés ízével olyan színfoltja lesz a pálinka választéknak, ami elnyeri a fogyasztók tetszését. Az alap-pálinka mintegy fele gesztenyéből készül. Lehet belőle pálinkát főzni, mert van saját gyümölcscukor- és keményítő tartalma. Párlata szépen visszaadja sült gesztenye ízét, illatát.

A fesztivál látogatói közül sokan álltak meg egy pultnál, ahol csokoládét kínáltak. Nem is akármilyet, magyar világújdonságot! Mangalica-töpörtyűvel töltött drazsék sorakoztak a dobozban. A töpörtyűt hasaalja szalonnából sütik, kis apró darabokra és azokat kézzel mártogatják – ugyancsak magyar – étcsokoládéba, melyet kifejezetten erre a célra készítenek. A Chocolitza, készül táblás formában is. Megjelenése a Pálinkafesztiválon nagyon is indokolt. Ha két kóstolás között elszopogatunk egy ilyet, a töpörtyűs csokoládé darab lebontja az előző ízt és a következőt zavartalanabban tudjuk élvezni. Igazi újdonságnak számít, talán még egy éve sincs a piacon.

Az ötödik Budapesti Pálinka Fesztivál területe kétszáz négyzetméterrel volt nagyobb, mint a korábbi években. Húsz főzde jelent meg, mintegy 380 – 390 különféle pálinkát hoztak, melyek összesen harmincnégyféle gyümölcsből készültek. Több volt az üdítőt és sört kínáló pult is. Akik képesek voltak a pálinkák megfontolt kóstolgatására, az erejüket a legvégére tartogatták, hogy megbirkózzanak a 70 fokos Villányi törkölypálinkával! Az egyik tapasztalt fogyasztó véleménye szerint már az illatától félig be lehet rúgni, hihetetlenül erős. Nem szabad egyszerre meginni, csak nagyon finoman ízlelgetni. Villányi – és magyar! Egészségünkre!