A hazai turizmus helyzetével foglalkozó nyílt napon, a budapesti Kongresszusi Központban, „Made in Sopron" címmel a Soproni Borvidék borászai tartottak bemutatót. A kezdő, fiatal pincészetek éppúgy jelen voltak, mint az itthon és külföldön is jól ismert, híres borászatok.

A hazai turizmus helyzetével foglalkozó nyílt napon, a budapesti Kongresszusi Központban, „Made in Sopron" címmel a Soproni Borvidék borászai tartottak bemutatót. A kezdő, fiatal pincészetek éppúgy jelen voltak, mint az itthon és külföldön is jól ismert, híres borászatok.

A bemutató szervezője, a Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. ügyvezetője, Rigler Zsolt szerint kettős céljuk volt. Megmutatni önmagukat „a turizmus szakma krémje" és a vendéglátók, a fogyasztók, a szakújságírók számára. Arra is szükség van, hogy legalább egy évben egyszer néhány gondolatot váltsanak egymással. Ennyi kitűnő szakembert viszont nagyon nehéz volna egyszerre elhívni Sopronba. Hiszen az mindig is egy kicsit különc borvidék volt. Mindig egy kicsit önálló utakon járt. Az ott kialakult borász közösségre jellemző, hogy inkább a fanatikusok maradtak meg. Az apró lépések stratégiájával tudtak eredményeket elérni. Egyre szebb boraik vannak. A nagyok mellett életben maradni képes pincészeteket mind Sopront imádó emberek működtetik. Az ország többi – vörösboros – területéhez képest van egy fontos jellemzőjük: a Kékfrankos. Ezen a borvidéken a fajták 90 százaléka kékszőlő és ezen belül is a 70 % Kékfrankos. Ilyen tiszta egyöntetűség még a világon is ritka, Magyarországon, vörösbornál pedig nincs is máshol. Ebből adódik, hogy bár Kékfrankost mindenki készít, mindenki a céljának azt tekinti, hogy az övé igazán kiváló legyen. Mivel pedig ez a fajta rosénak is nagyszerű, valóban a legszebb, leggyümölcsösebb rosék is itt készülhetnek. Általában is azt figyelhetjük meg: a fogyasztók a játékosságot kedvelik. Nem a legnagyobb testű borok a legkeresettebbek mostanában. Sokkal inkább a könnyedebbek. A Kékfrankos pedig a mindennapokban jól fogyasztható, kellemes borok között éppúgy ott lehet, mint a csúcskategóriákban.

A Soproni Borvidéken számos, országosan ismert, jó nevű pincészet dolgozik. De – mint minden hasonló területen – itt is vannak újak, fiatalok. A borvidék legfiatalabb pincészete a Vinelife borászat. Valóban így van – erősítette meg Orosz Csaba a cég egyik tulajdonosa – 2011-ben, a szüret előtt alakultunk meg. A vállalkozás két család közös elhatározása volt, jó barátommal, Linzer Samuval hoztuk létre. A munkából viszont a családtagok is kiveszik a részüket. A telephelyünket Fertőrákoson vásároltuk meg a Fő utcában és nyomban el is kezdtük fölújítani. Az egyik épületszárnyon januártól augusztusig dolgoztunk. Itt kapott helyet a negyvenszemélyes kóstolóterem és a Vinotéka, ahol a borok eladása és a turistacsoportok fogadása folyik. Céges rendezvényekre is alkalmas és bővítésére is lehetőség van. Az épület 150 éves, ráadásul szép, boltíves pince van alatta. A termékpaletta széles: Zöldveltelíni, Olaszrizling – ez csak nekünk van Sopronban – Sauvignon Blanc és a félédes, Rizlingszilvániból készült, Szupernova alkotja a fehérborok csoportját. Ez utóbbi inkább hölgyeknek, fiataloknak ajánlható. Kékfrankos, ebből rosé is, Zweigelt, Cabernet Sauvignon és a késői szüretelésű Néró egészít ki a sort. Ez utóbbi csemegeszőlő és az orvosok által igazolt gyulladáscsökkentő hatása is van. Íz- és illatvilága érdekes, aromája fűszeres. A hidegtálas, borkóstolós vacsorák egyik kedvelt bora.

Ugyancsak Fertőrákosról volt jelen a bemutatón a Luka Pincészet, melyről Magas Gergely, a pincészet szőlésze és borásza elmondta, a család már régebb óta foglakozik bortermeléssel. Jelenlegi alakját a pincészet 2007-ban nyerte el. Náluk Pinot Noir, Zweigelt, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Turán, Merlot, és a legjobb évjáratokban házasítással készült „Szívhez közel" nevű cuvée kapható. A név a Kispál és a Borz együttes egyik dalának szövegéből származik. Annyiból rokonítható, hogy itt is csodát próbálnak létrehozni és bezárni minden palackba. Az üveg felbontásakor valóban a szívhez közel álló érzéssel leszünk gazdagabbak. Igaz, persze az is, hogy ezt minden boruknál szeretnék elérni. Lehetőségük azért van rá, mert mindössze három hektáron gazdálkodó, nagyon kis, kézműves borászatról van szó. Mindössze 5- 6- 700 palackkal készítenek egy-egy fajtából. Jellemző még rájuk, hogy nagyon erős terméskorlátozással dolgoznak annak érdekében, hogy minél jobbminőségű alapanyaguk legyen. Érdekességük még a Turán, ez a hatvanas években elfogadott magyar, festőszőlő fajta. Nagyon sötét, szinte fekete, fűszeres ízű, markáns bora van. Az egész országban kevés van belőle. Csak a legjobb évjáratokat palackozzák, máskor a vörösborok színének javítására használják.

A Sterlik Pincészet, ha nem is legújabb, de nem is a legrégebbi a Soproni Borvidéken. A bemutatóra több rosét is hoztak, hiszen már három friss, 2013-as roséjük is elkészült. Tavaly a Pirkadat rosé volt nagyon sikeres, ez négy önálló rosé – 50 % Kékfrankos, 25 % Zweigelt, 15 % Merlot és 10 % Cabernet Sauvignon – házasításából készült és a Vinagorán ezüstérmet kapott. Az idén a legszebbnek addig a Kékfrankos mutatkozik, illatában, zamatában, ízében egyaránt. Bár a család már harminc éve borászkodik, ez 2008-ig csak háztáji jelleggel történt. Az idők folyamán a négyzetméteres területek hektárokká nőttek és a fajtaválaszték is bővült. Azóta már palackos borokkal is jelen vannak a piacon és minden évben szép eredményeket érnek el az országos versenyeken. Termőterületeik közvetlenül a város környékén és a Fertő tó partján vannak.

A Jandl Pincészet a borvidék egyik legnevesebb „alkotóháza". Sikereinek titka egyetlen mondatban összefoglalható: tisztességesen kell a dolgozni! Azért még van három feltétel, amit kötelező betartani. A jó borhoz tökéletesen érett szőlő, teljes tisztaság és szakszerű hordós kezelés kell. A bemutatóra két friss bort, a 2013-as Zöldveltelínit és egy Kékfrankos rosét, valamint két érettebb bort hoztak. Ez utóbbiak egyik a Misszió fantázianevű Kékfrankos válogatás. Ezen a boron keresztül próbálják bemutatni, milyen az igazi Soproni Kékfrankos! Nem minden évjáratban készül. Csakis akkor, amikor már szüretkor meghaladja a szőlő a 20 cukorfokot. Ha ez a bor örömet tud okozni, ha valaki úgy issza, hogy tiszta ízű, jó bort kapott, akkor ez a termelőnek is öröm és itt ezért dolgoznak.