Révay András: Alapos, szakmailag elmélyült munka

Röviden így voltak jellemezhetők azok az előterjesztések, melyek az Országgyűlés Sport és Turizmus Bizottsága legutóbbi ülésén a képviselők elé kerültek. A napirenden ezúttal négy pont szerepelt. UPDATE:2011-10-10 04:07:49

Röviden így voltak jellemezhetők azok az előterjesztések, melyek az Országgyűlés Sport és Turizmus Bizottsága legutóbbi ülésén a képviselők elé kerültek. A napirenden ezúttal négy pont szerepelt. UPDATE:2011-10-10 04:07:49

Első napirendi pontként II. félévi saját munkatervét fogadta el a bizottság, majd rátért a vendéglátóipar helyzetéről szóló tájékoztató megvitatására. Zakó László (Jobbik), az ÁFA emelés, a nyerőgépek adója és az ARTISJUS étvágyának csökkentése tárgyában tett fel kérdéseket és hangsúlyozta: a vendéglátás a kormánypolitika mostohagyereke. Hadházy Sándor (Fidesz) szerint ösztönözni kell a mezőgazdaság és a vendéglátók együttműködését, lehetőleg itthoni, friss alapanyagokat használjanak az éttermek. A hatósági ellenőrzésről szólva javasolta, az ne rémisztő hatású, hanem segítő, inkább tényfeltáró legyen. Ne azt üzenje, hogy az állam behajtási tervet akar ilyen módon teljesíteni! Az önkormányzatok együttműködése legyen jobb a turizmusban! Szilágyi György (Jobbik), a Bizottság alelnöke üdvözölte az ágazati stratégia kidolgozásának szándékát. Reményét fejezte ki, hogy széles körű egyeztetés zajlik majd és megszüntetik az „agyonszabályozást". Ma a kisvállalkozónak nem marad nyeresége, ha minden előírást betart. Hasznosabb lenne, ha a nagyobb forgalom serkentésétől remélne több bevételt az állam. Kovács Ferenc (Fidesz), szintén a szakhatósági ellenőrzésekről szólt – nem „életszerű" esetekben ne büntessenek – mondta. Előfordult ugyanis, hogy az étlapon nem szereplő, de éppen az ellenőrök által külön kért étel felszolgálásáért büntettek. Üdvözölte a HACCP megszüntetését és ő is szorgalmazta az ARTISJUS tevékenységének felülvizsgálatát. Az önkormányzatok – a vállalkozás szabadságát nem sértve – figyeljenek oda, hogy egy területen hány vállalkozót bír el a piac. Pál Béla (MSZP) is javasolta: legyen világos ellenőrzési rendszer, ami meghatározza, mit és hogyan ellenőriznek. Nem megfelelő a szakképzés, jelenleg több benne az elmélet, mint a gyakorlat. Helyes a kötelező hóvégi standolás megszüntetése is, hiszen az üzletek tulajdonosai maguktól is mérik árukészletük alakulását. A szezonális, és a részfoglalkoztatás sajátosságait a készülő új szabályozásban figyelembe kell venni. Egy év múlva vizsgáljuk meg, hogy az új intézkedéseknek milyen hatásuk lett.

Az ellenőrzési visszásságokról szólva dr. Esküdt Gábor, a NAV főosztályvezetője válaszában kifejtette: a jövedéki törvény korábban nem adott lehetőséget mérlegelésre, ez ma már megváltozott. Az utóbbi egy évben a szakhatóság 411 798 ellenőrzést végzett ebből 23 ezer érintette a vendéglátást. Itt 7388 jogsértést tártak fel, melyek közül 1615 bírságolható volt, de ebből 856 esetben mérsékelték vagy mellőzték a birság kiszabását. Ezek számok önmagukban is jelzik, hogy egy idő óta megváltozott a hatóság magatartása és ez a továbbiakban is így marad.

Folyamatos az egyeztetés a SZÉP kártya bevezetésével kapcsolatban tájékoztatta a képviselőket dr. Nemes Andrea, a Gazdasági minisztérium főosztályvezetője. A hosszú távú célok között olyan adórendszer megteremtése szerepel, melyben a vendéglátás jövedelmezősége nő. A stratégia kidolgozásába a szakma képviselőit is bevonják. Ugyancsak folyamatban van a turizmusról és a vendéglátásról szóló törvény előkészítése, csakúgy, mint az ARTISJUS körül felmerült problémák megoldása. A HACCP helyett elkészül a jó higiéniás rendszerről szóló útmutató 2012 márciusáig. Két minisztérium, a Gazdasági és a Vidékfejlesztési közreműködésével, sokkal egyszerűbb, átlátható, világos rendszert alakítanak ki, az ellenőrök csak ennek alapján dolgozhatnak majd.

A Vendéglátók Ipartestületének elnöke, Kovács László több javaslatot is tett. Készüljön egy – mindenféle szakhatósági ellenőrzésre kötelező – etikai kódex. A HACCP-t annak idején rosszul vezették be, pedig sok értelmes eleme van. Helyes viszont, hogy büntethetősége megszűnt. A felelősség, hogy nem lehet probléma, legyen a vállalkozóé és csak akkor büntessék, ha mégis baj van. A szerzői jogdíj mértéke ne attól függjön, hogy bélszínt eszik-e a vendég vagy lecsót és üres szállodai szoba után ne kelljen jogdíjat fizetni. A SZÉP kártya bevezetését fel kell gyorsítani. Az éttermek, büfék száma 2009-től tízezerrel csökkent, ez azt mutatja, hogy az ételfogyasztás helyébe az italfogyasztás lépett. A vendéglátásnak a törvényalkotásban legalább olyan prioritásokat kellene élvezni, mint a mezőgazdaságnak. Az étkezési jegyek bevezetése nyomán mintegy 1 – 1 ½ milliárd forinttal csökkent a munkahelyi étkeztetés forgalma, ez azt jelenti, hogy ötvenezer ember nem kap naponta meleg ételt. A vendéglátó vállalkozóban ne megfejhető, adóztatható pénzeszsákot lásson a kormány, inkább vegye figyelembe, hogy a gazdasági válság ellenére az EU több országában csökkentették, és nem növelték a vendéglátást érintő ÁFÁ-t! A SZÉP kártya elfogadására csak melegétel forgalmazására jogosító TEÁOR számmal rendelkező vállalkozó legyen jogosult!

Ezt követően a Bizottság Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatójának tájékoztatóját vitatta meg. Szerinte az EU elnökség a turizmus szempontjából inkább a jövőt, mint a jelent mutatta. Ugyanakkor a soros elnökség idején Magyarországra látogatott diplomatákat könnyebb lesz később visszacsábítani – mutatott rá Bánki Erik, a Bizottság elnöke. A Liszt megemlékezések sora valóban sajnálatosan kevés volt, még ahhoz képest is, amit e tárgyban az osztrák Burgenland tartomány önállóan fel tud mutatni. Tapolczai Gergely képviselőnek az akadálymentesített szállodák listáját hiányoló kérdésére a vezérigazgató rávilágított, a Magyar Turizmus Zrt. honlapján van ilyen felsorolás. Az utóbbi időkben a német turisták valóban csökkenő számát Szerbia, Horvátország és Románia mindinkább ellensúlyozza.