A kiemelkedő életműveket bemutató sorozatában a két világháború közötti korszak egyik legjelentősebb alakjának, Derkovits Gyulának műveiből kínál bő válogatást a Magyar Nemzeti Galéria.

A kiemelkedő életműveket bemutató sorozatában a két világháború közötti korszak egyik legjelentősebb alakjának, Derkovits Gyulának műveiből kínál bő válogatást a Magyar Nemzeti Galéria.

A kiállítás előkészítése majdnem egy évtizedig tartott – mondta el a megnyitón Gergely Mariann művészettörténész, a Galéria 19.-20. századi Gyűjtemény Főosztályának vezetője. Főként azért, mert nagyon „sokrétegű" alkotóról van szó és a korszak is, amiben élt, történelmileg, társadalmilag és szociológiailag is erősen problémás volt. A kiállítás az „A" épületben időrendi és tematikus sorrendben követi a művész munkásságát, dokumentumokkal mutatja be életét. Derkovits jelentőségét már a kortárs kritikusok, a gyűjtők és a múzeumi szakemberek is felismerték. A művész megítélését azonban a későbbiekben viták kísérték: vagy csak stílusát és festői kvalitásait, vagy csak a társadalmi, politikai állásfoglalását tükröző témaválasztását értékelték, illetve ítélték el.

A festő születésének 120. évfordulója jó alkalmat nyújt az életmű újraértékelésére. Most korszerűbb, tárgyilagosabb, művészközpontúbb szemléletre nyílik lehetőség a kiállítás kapcsán. Az átgondolást segíti, hogy a mintegy kétszáz Derkovits-művet – festményeket és grafikákat egyaránt – bemutató kiállítás korabeli magyar festők, grafikusok és fotóművészek, továbbá német, osztrák, lengyel, cseh és szlovák alkotók munkáival egészül ki, világosan rajzolva meg Derkovits Gyula korszakalkotó művészetének hazai és nemzetközi összefüggéseit.

A kiállítás alapját a Derkovits – életmű másfél évtizedének alkotásai jelentik, öt nagy egységbe szervezve – erősítette meg Zwickl András művészettörténész, a kiállítás egyik kurátora. Öt olyan – irodalmi ihletettségű – kategóriát használtak, amelyek az elégia, a dráma, a szatíra, az esszé és a himnusz kifejezésekkel érzékeltetik az érzelmi-hangulati töltést, amivel a művész hatni kívánt a szemlélőre. Ezeken belül még további kisebb egységek fedezhetők fel. Ilyenek például az „Árkádia", az „Urak világa", „Mi ketten" – ez utóbbi Derkovits és a felesége életéről szól. Minden egységben egy- egy kiemelt alkotás áll a középpontban. Felfedezhetők közöttük kisebb fotográfiák, grafikák, melyek nem Derkovitstól származnak, de ezek markánsan elkülönülnek. Az összefüggéseket hivatottak bemutatni. Az utolsó teremben viszont önállóan sorakozik mintegy negyven festmény közép-európai művészektől. Jól érzékelhető, hogy bár Derkovits nem volt közvetlen kapcsolatban velük, nagyon hasonló törekvéseket képviseltek. Az emeleti „kerengőben" kaptak helyet a magyar kortárs művészek alkotásai. Olyanok, akik inkább a párhuzamot és olyanok is, akik inkább valamiféle ellenpontot képviselnek.

A kiállítás célja, hogy megragadja Derkovits művészetének eredetiségét, amellyel munkássága kiemelkedik korának festészetéből, miközben annak mindvégig elválaszthatatlan részét jelenti. Vezérfonala Derkovits alkotásainak az a sajátossága, hogy a művek közvetlenül szólítják meg a nézőt, és állásfoglalásra késztetnek. A modern művészet eszköztárának birtokában a festő arra törekszik, hogy összehangolja az egyéni, képi látásmód, a gondolati kifejezés és az érzelmi ráhatás szándékát. Ennek a szuggesztív, megszólító hangnak az érzékeltetésére több lehetőség is kínálkozott.

A tárlat szakít a Derkovitsról kialakult előítéletekkel. Nem a magányos zseniről, a szándékosan a proletárlét szegénységét vállaló, különc „őstehetségről" szól, hanem egy olyan emberről, aki kora képzőművészetében alaposan tájékozódott, ugyanakkor tudatosan merített a hagyományokból. Munkásságának jellegzetes ízt kölcsönöz, hogy felhasználta kora vizuális kultúrájának, a fotónak, a filmnek, a karikatúrának és a plakátnak a képi eszközeit. Talán a művész kétségtelen szegénysége, talán más az oka, de az alkotások jelentős része olyan anyagokra készült, melyek az idő előrehaladtával érzékennyé váltak az erős fényre. A művek megvilágítása ezért gyenge, a velük való alapos ismerkedés hosszabb időt vesz igénybe. A kiállítás 2014. július 27-ig látható a Magyar Nemzeti Galéria „A" épületében, a budai Várban.

www.mng.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük