A Presco Bello zászlódobáló együttes rögtönzött műsora fogadta az Országos Széchenyi Könyvtár előtt a Budapesti Tavaszi Fesztivál megnyitó rendezvényére érkezőket – megteremtve ezzel mindjárt a reneszánsz hangulatot is.

 

 A Presco Bello zászlódobáló együttes rögtönzött műsora fogadta az Országos Széchenyi Könyvtár előtt a Budapesti Tavaszi Fesztivál megnyitó rendezvényére érkezőket – megteremtve ezzel mindjárt a reneszánsz hangulatot is.

 A Budapesti Tavaszi Fesztivál elérte, mire Magyarország az élet más területén is törekszik. Európa térképén jól láthatóan helyezte el önmagát – mondta a megnyitón Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Sokan osztják azt a gondolatot, hogy a kultúra az, ami érdek nélkül tetszik, de nekünk érdekünk is a Fesztivál sikere, mert fontos idegenforgalmi vonzerő. Vannak – nem is kevesen – akik kifejezetten ezért jönnek ilyenkor Budapestre. Megmutatjuk, hogy ez az ország már nem először számít Európa elválaszthatatlan részének. Így volt ez már Szent István korában és ez a helyzet napjainkban is.

 Demszky Gábor főpolgármester szerint ezekben a napokban Budapest Európa kulturális fővárosa. Ezt a címet most nem kell adományozni, azért a miénk, amit ez a város jelenleg nyújtani képes. Kevés olyan hely van a világon, ahol egy klasszikus szabadtéri hangverseny több tízezer látogatót vonz. Nálunk ez minden évben megismétlődik. A nagy képzőművészeti kiállítások bejárata előtt kanyargó sorok is azt jelzik: óriási a kulturális éhség az emberekben. A Tavaszi Fesztivált ma már a világ ötven legrangosabb fesztiválja között tartják számon – és ez hatalmas eredmény. A változatos programból is kiemelkedik a Fringe Fesztivál, ahol összesen 136 előadást láthatnak a nézők. Ennek és a fesztivál egészének is üzenete, hogy a kultúra mindenkié!

 Joggal nevezte a fesztivált Budapest csillagának Hiller István oktatási és kulturális miniszter. Párhuzamot is vont mindjárt, hiszen Mátyás királynak is volt egy csillaga: Vitéz János. Nagyszerű dolog, amikor a csillagok így találkoznak. Büszkeség számunkra, hogy ilyen értékek találhatnak egymásra egyetlen rendezvény keretein belül. Mint ahogy eddig is sikerült minden évben kitalálni valamit, amiért tavasszal Budapestre figyelt a világ, most is a legjobbat a legértékesebbek egyikét mutathatjuk fel. Vitéz János és a humanizmus kezdetei olyan kiállítási ötlet, amivel ráirányíthatjuk a figyelmet történelmünk egyik legfényesebb korszakára. Ráadásul a fesztivál vendégéül idén Kolozsvárt, Mátyás király szülővárosát hívtuk meg. Ezt a csodálatos, nagy kultúrájú várost, ahonnan számtalan érték származik. A „Csillag a holló árnyékában" címmel megrendezett kiállítás nyomán joggal mondhatjuk el: bárcsak sok ilyen csillagunk lehetett volna minden korban, és lehetne nekünk napjainkban is.

A kiállításról szólva Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója arról szólt, hogy valójában ez egyfajta újraértékelés is, amire minden korban nagy szükségünk van. A történelem aszerint változik, ahogyan a generációk magukba építik elődeik kultúráját. Zsigmondtól a Hunyadiakig – ma már úgy látjuk – átmeneti kor volt és a kiállítás megpróbálja bemutatni ezt a sajátos átmenetiséget. Úgy épül fel, hogy a magyar későgótikus könyvkultúrával kezdődik és tartalmában ez vezet át a következő korba.

 Vitéz János életművének egyik – máig ható – tanulsága, az európai kapcsolatrendszer fontossága. Túl azon, hogy korának kiemelkedő mecénása is volt – könyvgyűjteménye halála után a király könyvtárát gazdagította – rendkívül sok nevezetes személyiséggel állt közvetlen kapcsolatban. A kiállítás központi darabja ezért Vitéz János leveleskönyve, melyben a legfontosabb leveleiről még elküldésük előtt készített másolatokat találjuk. Gyűjtői, mecénási tevékenységének bizonyítékaival a kiállítás rendezői egy egész termet töltöttek meg. Találunk itt olyan darabokat, melyeket az utókor már a híres Corvinák között tartott számon.

 Ez a kiállítás a Széchenyi Könyvtár programjai között is megkülönböztetett figyelemre tarthat számot. Az első olyan rendezvény ugyanis, ahol szinte behívják a 6- 18 éves fiatalokat, ne csak nézelődjenek, legyenek cselekvő részesei az ismertszerzésnek. Maguk is kézbe vehetik a vágott lúdtollat, kipróbálhatják, hogyan, milyen módon lehet írni vele. Mintát is kapnak, melynek segítségével reneszánsz kori kódexmásolónak érezhetik magukat. Hogy a hangulat minél tökéletesebb legyen, néhány jelmez is rendelkezésre áll, melyet bátran felpróbálhatnak, mielőtt a másoláshoz fognak.

http://www.oszk.hu/