Két hónapi próbaüzem után átadták a lakóknak a főváros XIII. kerületében épült százlakásos passzívházat. Az épület – méreteit tekintve – európai viszonylatban is ritkaságnak számít.

Két hónapi próbaüzem után átadták a lakóknak a főváros XIII. kerületében épült százlakásos passzívházat. Az épület – méreteit tekintve – európai viszonylatban is ritkaságnak számít.

A passzívházak létjogosultságáról szakmai körökben évek óta vita folyik. Bár szerte a világon igen sok épült belőlük, ezek túlnyomó többsége családi ház méretű, esetükben az energiafelhasználás és hasznosítás aránya is ennek megfelelő arányú. Az ugyanis, amit passzívháznak nevezünk olyan komplex tervezői szemlélettel kialakított épület, amely megvalósításánál már a tervezés során különleges megoldásokat alkalmaznak. Az épület hőveszteségét minimalizálják, miközben az épület hőnyereségét maximalizálják oly módon, hogy figyelembe veszik és hasznosítják a belső hőforrások energiáját. A különböző épületgépészeti megoldásokhoz kapcsolódó energetikai jellemzők tesztelhetők és optimális energiamérleg alakítható ki. Az épületegyüttest a nagy lakásszámból adódóan a tervezők a legkedvezőbb tájolás kialakítása miatt három épületrészre bontották. Ezek egy belső udvart ölelnek körül, amelyen zöldfelületet hoztak létre. A földszinten, az udvar alatt és a pinceszinten létesültek a parkolók. A száz lakáshoz száz gépkocsi és száz kerékpár tárolásához alakítottak ki helyet.

Az átadási ünnepséget dr. Tóth József polgármester rövid visszaemlékezéssel kezdte. Budapest XIII. kerületében 1995. november 30-án a kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő mintegy hétezer lakás közel háromnegyede egyszobás, és kétharmada félkomfortos vagy komfort nélküli szükséglakás volt. Húsz év munkájának eredményeként ezek a számok úgy változtak, hogy napjainkra a lakásállomány hetven százaléka összkomfortos, komfortos, illetve félkomfortos. A bérlakás-építési programot 2000 elején kezdték és azóta az országban talán összesen nem épült annyi bérlakás, mint ebben az egy kerületben – jelentette ki a polgármester. Erre a célra a mai napig tízmilliárd forintot költöttek, pályázatokból 1,1 milliárd forintot nyertek hozzá. Azt is megállapíthatjuk, hogy a passzívházakkal szemben tapasztalható ellenállás egyre enyhül. Szerte a világon, így nálunk is az a jellemző, hogy télen a fosszilis energiát használják fűtésre, nyáron az elektromos energiát használják hűtésre – miközben ez is fosszilis energiából származik. A világon összesen mintegy ötvenezer passzívház van. Ebből Európában 32 ezer – többségük Ausztriában, Svájcban, Svédországban található, de ilyen léptékű, mint ez, nincs közöttük! A kerületi Önkormányzat a korszerű, előrelátó gondolkodás jegyében döntött a felépítése mellett. Ebben a házban nincs kazán, nincs kémény. Geotermikus energiával működik és még a szennyvizet is felhasználják hőtermelésre. Egy lakás havi fűtési költsége – az eddigi tapasztalatok alapján 2337 forint, a meleg víz előállítása ezer forintba kerül. Ha minden lakás gazdára talált, ezek a számok még alacsonyabbak lesznek.

A világon a legelső passzívház huszonnégy évvel ezelőtt épült, a németországi Darmstadt városában – mondta el a jelenlegi építkezést felügyelő szakértő, Miskolczy Imre. Tizenhét évvel később készült el a legelső Magyarországon és már csak újabb hét év kellett hozzá, hogy most itt álljunk ennek – a szakmai szempontból mérföldkőnek számító – épületnek az átadásánál. Nálunk eddig legfeljebb ötlakásos társasház készült ebben a formában. Az Önkormányzat három évvel ezelőtt jelentkezett az igényével, a kész házról pedig most elmondhatjuk, hogy energiafelhasználása 84 százalékkal kevesebb, mint egy átlagos mai épületé. Tervezése és kivitelezése egészen új szempontok bevezetését igényelte, az eredmény pedig az lett, hogy a „Darmstadt Passivhaus Institut" általi minősítés megszerzéséhez szükséges elvárásokat ez a ház nemcsak eléri, hanem többszörösen túl is teljesíti.

A ház megálmodója, tervezője, Nagy Csaba egy új ház esetében arra is kíváncsi, van-e az épületnek valami üzenete. Jelen esetben az üzenet már előbb volt meg, mint maga a tervezés – és ez a környezettudatosság, az energiatakarékosság, a fenntarthatóság! Sokkal jobb úgy házat tervezni, ha nem csak azt kell kiszámolni, hány pilléren áll meg az épület vagy hogy nézzen ki a homlokzat, hanem értéknek tekinthető üzenetet is megjelenít. Ami itt megvalósult, utat mutathat a jövő felé. Nemcsak az energiával bánik takarékosan, de bár nem közhasználatú építmény, ennek ellenére az akadálymentes megközelíthetőség és használat előírásait is teljesíti. Még a két személyfelvonót is akadálymentes használatra alkalmas módon alakították ki.

A kivitelező, a Magyar Építő Zrt. elnök vezérigazgatója, Tolnay Tibor, arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2014 – 2020-as időszakban elérhető tíz Európai Uniós Támogatási Program közül az egyik legfontosabb az energia hatékonyság és -alkalmazás programja. Magyarországon is elkészült a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia, amely rendkívül szigorú elvárásokat fogalmaz meg. A XIII. kerületi Önkormányzat döntése azért is példaértékű, mert elébe ment ezeknek a nagyon szigorú szabályoknak. A szakmai körök számára is fontos, hogy ez a ház elkészült. Meggyőzte a kétkedőket: igenis lehetséges ilyen minőségben, ilyen üzemeltetési költséggel lakást építeni.

Bizonyára meglepő, de igaz, hogy nulla fokos külső hőmérsékletnél még nem kapcsol be a fűtés! Ez pedig azért történhet meg, mert százhúsz méter mélységből három talajszonda tíz-tizenkét fokos vizet hoz felszínre. Ezek melegítik a téli levegőt – akár mínusz húsz fokról is – +5, +8 C fokosra, nyáron pedig fordítva működnek. A harmincfokos utcai levegőt hűtik le kellemesre. A lakótérben úgynevezett hővisszanyerő szellőzés működik. A pincei gépházban elhelyezett berendezések a lakások meleg tereiből – konyha, fürdőszoba – kiszivattyúzzák a levegőt, szűrik, megtisztítják és visszaáramoltatják a szobákba. A pollenektől is megszűrt levegő befúvásának intenzitása minden lakásban külön szabályozható. Három fokozata van: nincs otthon senki; átlagos; vendégek is vannak. Ez utóbbi esetben, hiszen a lakásban a megszokottnál többen tartózkodnak, jobb szellőztetésre van szükség.

A lakásokat már bizonyos felszerelésekkel ellátva kapják meg a bérlők. A kerámia főzőlapos tűzhelyet, fölötte az elszívót már az átadás előtt beépítették a konyhatérbe. Ezekből olyanokat válogattak ki az építők, melyek energiafelhasználása jelenleg a legoptimálisabbnak nevezhető. Az ablakok mindenhol háromrétegűek. A lakások tájolása olyan, hogy – lehetőség szerint – az egyik részük délelőtt, a másik délután kapjon inkább napot, ezáltal a belső tér túlzott nyári felmelegedését igyekeznek csökkenteni, ezzel együtt a befúvott levegő hőmérséklete is tetszés szerint szabályozható. Az épületet az utcák vonalától három méterrel beljebb emelték, így mindenhol előkertek kialakítására is lehetőség nyílt. A tervezők és kivitelezők remélik, hogy ez a ház mintaként szolgál majd és más kerületek, városok is kedvet kapnak hasonlóak létesítéséhez.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük