Átalakul a Szépművészeti Múzeum kiállításainak rendje. Több állandó kiállítást újrarendeznek, olyan művek is előkerülnek a raktárakból, melyeket már nagyon hosszú ideje nem láthatott a közönség. Elsőként egy kamara-kiállítás nyílik 19. századi mesterművekből.

Átalakul a Szépművészeti Múzeum kiállításainak rendje. Több állandó kiállítást újrarendeznek, olyan művek is előkerülnek a raktárakból, melyeket már nagyon hosszú ideje nem láthatott a közönség. Elsőként egy kamara-kiállítás nyílik 19. századi mesterművekből.

Egy folyamat fontos állomásához érkeztünk – jelentette be dr. Baán László főigazgató az új kamara-kiállítás megnyitóján, ahol a 19. század és a századforduló művészetének eddig két helyszínen bemutatott alkotásai az első emeleti két nagyteremben és a hozzájuk kapcsolódó kabinet sorban kerültek a közönség elé. Az augusztus 1-től szeptember 1-ig látogatható kiállítás új összefüggésbe helyezi a 19. század ismert mestereinek munkáit. Az összeállítás megtartja a kétszáz éves közgyűjteményi szerzeményezés során kialakult főbb hangsúlyokat, ugyanakkor érvényre juttatja az Európa különböző pontjain egymással párhuzamosan zajló művészeti változásokat.

A gyűjtemény törzsanyagában található festmények és szobrok közül összegyűjtve látjuk az osztrák biedermeier, valamint a müncheni naturalizmusból kinövő közép-európai szimbolizmus alkotásait, külön egységbe foglalva a századforduló szecessziójának nemzetközi képviselőit. A kamara-kiállítás mintegy felkészülésnek is tekinthető az októberben nyíló „Cezanne és a múlt" című nagyszabású tárlat előtt. Az átrendezés eredményét ősszel érzékelhetik majd a látogatók, például a régi szoborgyűjtemény legértékesebb darabjainak bemutatásakor. Decemberben újra nyílik majd az egyiptomi állandó kiállítás is.

A 19. századi állandó kiállítást már 2006-ban is átrendezték egyszer – emlékezett vissza Geskó Judit osztályvezető. Akkor annak az volt az oka, hogy új kutatási eredményeket hasznosítottak. Most is új művészettörténeti kérdések merültek fel és indokolják az újabb átrendezést. Az impresszionizmus és a posztimpresszionizmus mára elfogadottan klasszikus irányzattá vált. Az alagsorban meg fog szűnni a 19. és 20. század fordulójának művészetét őrző állandó kiállítás. Megvalósulhat végre a szakértők régi álma, hogy a 20. századi gyűjtemény mintegy ötven darabját együtt állíthassák ki. Az ősz végén egy apróbb Rodin kiállítás megrendezésére is sor kerülhet.

Amikor egy gyűjtemény újrarendezésére lehetőség nyílik, szükségszerűen új hangsúlyok kerülnek előtérbe – erősítette meg Tóth Ferenc művészettörténész, a kamara-kiállítás rendezője. A Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteménye közel kétezer alkotást birtokol az európai festészet és szobrászat köréből. Az első emeleti termekben eddig a francia művészet legfontosabb irányzatait mutatta be a múzeum, a romantikától a posztimpresszionizmusig, egy terem pedig a német, osztrák és angol mesterek művészete előtt tisztelgett. A mélyföldszinti Majovszky-termekben pedig a századforduló új művészeti törekvéseit a nemzeti ismertetőjegyek és a kontinensen jelentkező hasonló művészi elképzelések tükrében tanulmányozhatták a látogatók. Itt ez év októberétől a gyűjtemény 20. századi és kortárs darabjaiból válogatott összeállítás lesz látható.

Az átrendezés következtében előállt a lehetőség, hogy a 19. századi anyag szervesen kapcsolódjon a Régi Képtárhoz, megtartva ezzel a történeti folytonosságot. A kortárs művek gyűjtése ugyanis a 19. század közepén kezdődött és később is folytatódott. A szimbolista irányok megjelenése a század végén a közép-európai progressziót jelentette. A kiállítás szerkesztésekor a termek elrendezését úgy használták fel, hogy belőlük térben és logikailag is kétfelé vezet az út. A látogató követheti az időrendet és a művészeti irányok egymásra épülését. A bemutatás elegendő hely hiányában sajnos nem lehet teljes. Idén még folytatódik a múzeum állandó tárlatainak megújítása, és a Régi Szobor Gyűjtemény állandó kiállítása is megnyílik még ebben az évben. Az utóbbiban a múzeum több mint három évtizede raktárba kényszerült szobrai kerülnek a közönség elé a második emeleti, felújított kiállítóterekben. A kiállításon a középkortól a klasszicizmusig terjedő hat évszázad 650 művét őrző szobor gyűjteményből 123 kiemelkedő alkotás lesz látható.

A kamara-kiállításon már most láthatja a közönség Cézanne frissen restaurált Tálaló című festményét. A Szépművészeti Múzeum egyetlen Cézanne-festménye az október végén nyíló kiállítás egyik főműve lesz. A mostani tárlaton nem csak a megújult festménnyel találkozhat a közönség, hanem a fotók segítségével a restaurálás folyamatába is bepillanthatnak a látogatók. Az 1874-1877 táján készült mű korábbi restaurálásáról nem maradtak fenn adatok. Az erősen elsárgult lakkréteg, az elszíneződött javítások időszerűvé tették a beavatkozást, melyet fototechnikai vizsgálatok előztek meg.

A festmény restaurálása három éves előkészítést követően három hónapig tartott – mondta el a munkát vezető Velekey Mária. A restaurálás során fényképfelvételeken kívül röntgen- és ultraibolya felvételeket is készültek, melyek megerősítették a szabad szemmel is kivehető javítások helyeit. Az oldószeres tisztítás több fázisban szabadította fel a művet a zavaró fátyoltól, sárgaságtól, az elszíneződött retusokól, így azt ismét eredeti színvilágában élvezheti a közönség. A munkálatok során a festékréteg hiányosságait krétás tömítőanyaggal pótolták, melyre lakréteg került és olajretust alkalmaztak az egységes látvány eléréséhez. A megújult festményhez a szakemberek szükségesnek találták a díszkeret restaurálását is, ugyanis a korábbi javítások nagyon besötétedtek. A keret most eredeti aranyszínében csillog.

www.szepmuveszeti.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük