Révay András: Íz-leljük meg Magyarországot!
6 perc olvasás
A Hungarikum Szövetség bemutatásával kezdődött és díjak átadásával végződött az összejövetel a Magyar Újságírók Szövetségének székházában. Idén már még több kiváló hazai termék viselheti a Prémium Hungarikum Egyesület védjegyét.
A Hungarikum Szövetség bemutatásával kezdődött és díjak átadásával végződött az összejövetel a Magyar Újságírók Szövetségének székházában. Idén már még több kiváló hazai termék viselheti a Prémium Hungarikum Egyesület védjegyét.
A díjátadó ünnepség résztvevőit először Tóth Károly, a Magyar Újságírók Szövetségének elnöke köszöntötte, Veres Pétert idézve. „Ide kell hoznunk mindent, ami szép, ami jó, ami nemes és ami érdemes!" Ebbe a gondolatkörbe, bizonyosan beleférnek a legújabban díjazott, kiemelkedő minőségű hazai termékek előállítói. Sokatmondó a találkozó címe is. Ízek garmadával várja vásárlóit az a rengeteg kitűnő étel és ital, ami a védjegyet elnyerte, kóstolásukkal pedig valóban országunk egy-egy piciny, de megszerethető darabkájára lelhetünk rá.
A „hungarikum" szóval manapság lépten-nyomon találkozhatunk, ám azt, hogy pontosan mit is jelent, csak kevesen tudják meghatározni – állapította meg Birinyi József, a Hungarikum Szövetség (HUSZ) elnöke. A 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról az Országgyűlés 2012. április 2-án fogadta el. Ennek értelmében a hungarikum: „gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. Amelyet belföldön és külföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékeként tartanak számon, vagy védett természeti értékek, vagy ami kiváló nemzeti termék, vagy amelyet az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint végzett egyedi értékelés eredményeként a Hungarikum Bizottság hungarikummá minősít, vagy ami e törvény erejénél fogva hungarikumnak minősül…" Sajnos manapság azt kell látnunk, hogy egyéni érdekektől vezérelve a törvény szellemét és betűjét is többen semmibe veszik.
A HUSZ egyik alapító tagja, a Prémium Hungarikum Egyesület viszont még őrködik a minőség felett. Az általuk odaítélt védjegy az elmúlt években valóban az áru megbízhatóságának jelzője lett. Az egyik ilyen nyertes a Kaposváron dolgozó családi tejfeldolgozó, a Fino-Food Kft., mely a díjátadás során több sajtkülönlegességet is bemutatott. A Vinoforo például Egri Bikavérben áztatott diós sajt, de készül náluk Tokaji Hárslevelűben érlelt sajt is. Mindkettőt három hétig áztatják a borban oly módon, hogy másodnaponként két órát fürdik a borban a sajttömb, a közbenső időben pedig szikkasztják. A Bikavérről közismert, hogy ugyanaz a borász sem tud kétszer egyformát előállítani. Mivel a sajthoz nem kell túl sok belőle, náluk az állandó minőség garanciája az is, hogy az egyszer beszerzett bormennyiség hosszú ideig elegendő.
Nem csak sajtba rejtve volt jelen a bor a díjazott termékek bemutatóján. A Polgár Pincészet sem most kezd hírnevet szerezni magának A 2007-es Cabernet Franc szelekció boruk nyáron Brüsszelben nyert ezüstérmet. Barátaik és vásárlóközönségük azt is tudja, hogy egyes vörösboraiknak kiemelkedően magas a resveratrol tartalma, ami pedig bizonyos megbetegedések esetén segítheti a gyógyulást. A szőlőmag-olaj és az őrlemény is divatossá vált, ezek egészségmegőrző hatása is jelentős. Olajat ma már a pincészet maga is készít. Létük alapja – Polgár Zoltán megfogalmazása szerint – a családi összefogás, a szívből jövő mosoly, egymás és a természet adta értékek megbecsülése.
A Dobosi Pincészet már az 1700-as évek eleje óta a Balaton északi partja fölött, Szentantalfán dolgozik. Ennyi idő bőven elegendő, hogy értékes tapasztalatok halmozódjanak fel. Náluk a szőlőtermesztés hagyományai valóban apáról fiúra szállnak, ma sem fordítanak hátat a régi, jó, bevált módszereknek. Csak amit háromszáz évvel ezelőtt magától értetődőnek tekintettek, azt ma úgy hívjuk: biogazdálkodás. Ők valóban bioborokat készítenek és ezek minőségét számos hazai és külföldi borversenyen ismerték el díjakkal. A 2009-es Szürkebarát – Tramini cuvée-jük a Magyar Cukrász Ipartestülettől kapta meg a 2013 Desszertbora díjat. A 2013-as bio Kékfrankos rosé pedig az Országos Miklós-napi Rosé Borversenyen kapott aranyérmet. A palackos borok mellett 100 százalékos biogyümölcslevek – valamint náluk is – szőlőmag-olaj és őrlemény gazdagítja a választékot.
Védjegyet nyertek a Szomor Szalámi Üzem termékei is. A magyar szürkemarha húsának feldolgozásából készülnek és ez az állat, mint védendő régi háziállatfajta, évszázadok óta mentes minden keresztezéstől. Csak a legelő növényeivel, illetve a közvetlenül onnan betakarított szénával táplálkozik. A belőle készült termékek ezért különleges ízvilágot képviselnek. Az üzem is figyelemre méltó, mert tulajdonosa, Szomor Dezső az egyetlen olyan magyar gazdálkodó, aki természetvédő tevékenységéért Pro Natura Díjat kapott. Nála a feldolgozás minden fázisában ellenőrizhető a hús származása és minden termék hozzárendelhető egy-egy levágott állathoz.
A szatmár-beregi síkon évszázados hagyományai vannak a kisüsti pálinkafőzésnek. A régió szívében, három folyó ölelésében talált rá a Panyolai Pálinkafőzde az ártéri gyümölcsösök ideális termőhelyére. Az itt termő, utánozhatatlan zamatú gyümölcsök minden értékes íze, illata megjelenik a főzde pálinkáiban. A hagyományos eljárások, több generáció szaktudása, tapasztalata és a modern technológia ötvözete garantálja a termékek kiváló minőségét, amit most már a Prémium Hungarikum Egyesület védjegye is bizonyít. Náluk a gyümölcsből a lepárlás után valóban az „élet vize" jön létre, ezért is kapta egyik pálinkájuk az Elixir nevet.
Végül pedig, aki a bemutató sok finom ételétől, italától megszomjazott, olyan valódi hungarikumot tölthetett a poharába, ami nemcsak hogy kiváló hazai termék, de egyenesen magyar találmány is. A szódavizet Jedlik Ányos adta világnak. Bár eredetileg a feltaláló 1767-ben az angol Joseph Priestley volt, a széndioxiddal dúsított víz nagyüzemi gyártásának kidolgozása Jedlik nevéhez fűződik. Késői utóda, az 1954 óta ugyanazon a helyen működő Aqua-Nova Kft. a legkorszerűbb táplálkozástudományi követelményeknek megfelelően gyártja. Szódavizükben sem tartósítószer, sem mesterséges adalékanyag nincs, így a védjegyet ők is kiérdemelték.
