Új évadának nyitó rendezvényeként a Tringa Pincészet borait mutatta be közönségének a budapesti Dionysos Borház. A mindössze hét hektáron gazdálkodó, családi vállalkozás munkájában a mennyiség helyett a minőséget tűzte ki célul.

 Új évadának nyitó rendezvényeként a Tringa Pincészet borait mutatta be közönségének a budapesti Dionysos Borház. A mindössze hét hektáron gazdálkodó, családi vállalkozás munkájában a mennyiség helyett a minőséget tűzte ki célul.


 A pincészet tulajdonos – borásza, Gál Antal, el akarta kerülni, hogy egy másik, már országosan ismert, pincészettel keverjék őket össze. Ezért fantázianevet választott magának: a Tringa a madarak egy csoportjának, a cankóknak tudományos neve. Elég jól hangzik, könnyen megjegyezhető. A gazdaságot 2000-ben alapították, mindent maguk hoztak létre. Területük a város szélétől mintegy nyolcszáz méterre, a szekszárdi dombtetőn, Kerékhegyen, a történelmi borvidék egyik legszebb és legjobb talaj-adottságokkal bíró részén található. Errefelé magas a napsütéses órák száma és ez a vörösborok előállításának kedvez. Ők is többnyire ezzel foglalkoznak. Bár Magyarországon a teljes termőterület 80 százaléka fehér és csak 20 százaléka kékszőlő, Szekszárdon ez éppen fordítva van.

 Így tehát a fehérbor sem ismeretlen arrafelé és a Tringa Pincészet egyik érdekessége, a Sargasso 2009 is ilyen. Száraz bor, de édesnek érződik! Ez egy Olaszrizling – Chardonnay cuvée. Terméskorlátozással, 1 kg/tőketerheléssel szüretelték október végén és a magas mustfokát a már kezdődő aszúsodás eredményezte. A színén is látszik, hogy nem kifejezetten könnyű bor, annak ellenére, hogy csak acéltartályban érlelték, nem került hordóba. Az idén valószínűleg nem lehet majd ilyen bort készíteni, mert az időjárási viszonyok – eddig – erre nem voltak alkalmasak. A fehérborok, főleg a korai fajták a „kannás" színvonalat is alig érik el.

A vörösborok talán még lehetnek jobbak, ha sokat sütne a nap, bár most akkor is erősebb savakkal és alacsonyabb cukorfokkal lehet majd szüretelni. A tavalyi borokkal nincs ilyen gond. Igen jól sikerült a Blauburger, mely Magyarországon nem túl ismert fajta. Osztrák nemesítés eredménye, a Kékfrankos és Oportó keresztezésével állították elő. Ízvilága inkább az Oportóé, lágy tónusú. Ez is késői szüretelésű, kellemes gyümölcsös illatú. Könnyű bor, délutáni beszélgetésekhez való. Olyan embereknek is ajánlható, akik kezdő borfogyasztók és éppen csak túl vannak az „édes pirosbor" színvonalon.

 Régen a Kékfrankos is a „tömegbor" kategóriába tartozott, szerencsére ezen ma már túl vagyunk. A pincészet 2007-es Kékfrankosa a birtok laposabb vidékéről származik, 1 ½ kilogrammos tőketerheléssel termett. Ez a bor a klasszikus íz- és illatvilágot testesíti meg. Szekszárdon a fajta egyre népszerűbb, főleg talán azért, mert más országban ilyet nem termelnek. Egyedi, mondhatni hungaricum. A Blauburgernél testesebb, de még így is a „könnyen iható" csoportba tartozik. Alkoholtartalma viszonylag magas, 14 fokos, cukortartalma viszont alacsony, kifejezetten száraz bor.

 Ugyancsak 2007-es a Kékfrankos válogatás is. A két bor között az a fő eltérés, hogy ez ismét a szigorúbb, 1 kg/tőke terméskorlátozás alá esett és a domb tetején termett. Itt másként éri a nap, koncentráltabb lesz a must. Ez a bor már illatában is mutatja a különbséget. A 2007. év szinte a mostaninak fordítottja volt. Eleinte jóformán semmi eső, nyáron trópusi meleg, ősszel végre némi eső, szép napsütéssel utána. Ezért a bor mélyvörös színű, egészen sötét, illatában finom vaníliás jelleggel. Íze hosszan lecsengő. Hordóban két és fél évet töltött. Erről érdemes megjegyezni, hogy egy évnyi hordós érlelés általában három év palackban töltött idővel egyenértékű.

 Kétharmad rész Merlot, egyharmad rész Cabernet Sauvignon rejtőzik a Phaeton fantázia név mögött. A mitológiában a Napisten fiát hívták így. A bor két dűlőn, Szekszárd – kerékhegyen és Görögszón 2008-ban termelt szőlőből készült, későn szüretelték. Tizennyolc hónapig érlelték kis fahordóban, egy része még most is ott van, csak kisebb részét palackozták. Rubinvörös színű, elegáns, roppant kellemes, érett szamócára, málnára emlékeztető illatú. Rácáfol arra az általánosan elterjedt tévhitre, hogy a Merlot édes. Marha- és vadételek kiváló kísérője.

 A bemutató utolsó bora, a Cabernet Sauvignon 2007, szintén válogatás. Ez is a birtok keleti lejtőjén, a Görögszó nevű dűlőben termett, 1 kilogrammos tőketerheléssel. A jó évjáratot jelzi, hogy magas mustfokkal szüretelték, ez meg is látszik a bor színén. Kifejezetten jót tesz ennek a bornak, ha fogyasztás előtt legalább fél órát levegőzni hagyjuk, szakszóval: dekantáljuk. A piros-bogyós, erdei gyümölcsök illatával, tömör, gazdag, tartalmas ízzel, dús tanninokkal örvendezteti meg a fogyasztót. Minőségére jellemző, hogy az idén a Pannon Bormustra egyik csúcsbora volt.

A Tringa Pincészetnél már az építkezés időszakában gondoltak a látogatók fogadására. Maga a pince is úgy készült, hogy igen hangulatos környezetben valósuljon meg a borkóstoló. Előre egyeztetett időpontban legfeljebb 24 vendéget tudnak egyszerre fogadni. A lehetőségeknek ezzel persze még nincs vége. A vállalkozás rendkívül látványos helyen épült fel és a pince fölé emelt házban nyolc személy számára szállás is van. Aki hosszabb időt szándékozik itt eltölteni, felkeresheti a környék nevezetességeit. Egy kirándulás a gemenci erőben minden évszakban maradandó élményt jelent, a környék falvaiban pedig sárközi népviseletbe is felöltöztetik a látogatót.

http://www.tringaborpince.hu

 http://www.dbhq.hu  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük