Révay András: Könyv és Kiállítás

Az elmúlt évekhez hasonlóan, ismét a Természettudományi Múzeumban adták át „Az év természetfotósa" pályázat díjait és egyben megnyitották a legjobb képeket bemutató kiállítást is. Huszonegyedik évéhez érkezett, tehát szinte felnőtté vált ez a verseny, mely Európa egyik meghatározó természetfotós megmérettetésévé növekedett – állapította meg a NaturArt, a Magyar Természetfotósok Szövetségének elnöke, Radisics Milán a kiállítás megnyitásakor. Kiemelte azt is, hogy évről-évre egyre több jó fotós és velük együtt egyre több jó fotó indul a versenyen. A pályázatot húsz évvel ezelőtt, 1993-ban azért kezdeményezték, mert akkor volt százéves a Madártani Intézet. Az ünnep alkalmából határozta el tizenhárom kiváló magyar természetfotós, hogy e hihetetlenül összetett, a fotográfia legnehezebb válfajának tartott területen sorompóba hívják a társaikat. Az elgondolás sikerére jellemző, hogy a részvevők száma egyre nő.

Tavaly a pályázatra 3401 kép az idén pedig már 3822 fotó érkezett. Tizennégy kategóriában lehetett indulni, a beérkezett pályaműveket a szakemberek három lépésben bírálták el, amelyek közül az első kettő az interneten követhető, tehát nyilvános volt. Ennek során szűkítették a legjobbnak ítélt fotók körét 123-ra. Az elismert szakemberekből álló zsűri a Magyar Természetfotósok Szövetsége megbízásából kifejlesztett, saját online szavazórendszert használta, amely a technikai lebonyolítás tekintetében is a világ élvonalába emelte a megmérettetést. A nyertes fődíjként átvehette Kiss Jenő Ferenc makói szobrász kisplasztikáját, a Canon jóvoltából egy Canon EOS 6D professzionális fényképezőgépet és a támogatók által felajánlott tárgyjutalmakat.

Az Év Természetfotósa pályázat névadó szponzora az idén is – immáron harmadik alkalommal – a GDF SUEZ Energia Zrt. A cég üzletfilozófiájára jellemző, hogy komolyan veszik a környezeti és a társadalmi felelősségvállalást. Az egész világon támogatnak jelentős sportversenyeket és kulturális eseményeket. Szeretnék, ha az emberek minél nagyobb száma ismerné fel, mi a jelentősége a természeti erőforrásoknak és hogyan viselkedünk mi magunk ezekkel az erőforrásokkal kapcsolatban. A természeti környezet megőrzése mellett elkötelezett energetikai cégnek köszönhető, hogy ezúttal is szerepelhetett a kiírásban „A természet energiái, zabolátlan erők" kategória – amelyben ezúttal is igen magas színvonalú verseny alakult ki – e kategória nyertese Gergely József Tűzmadarak című képével.

Év Természetfotósának járó kisplasztikát az idén ismét Máté Bence vehette át – aki egyúttal Az Év Természetfotóját is készítette Már kiskorában rabul ejtette a Pusztaszer környéki madár- és vízi világ. Tizenhárom éves kora óta fotóz tudatosan. Elsőkét 2000-ben tűnt fel a naturArt – Az Év Természetfotósa pályázaton, amikor Rivaldafény című, ürgéket ábrázoló képéért Az Év Ifjú Természetfotósává választották. Az ekkor tizenöt éves fiú pár év alatt a szemünk előtt jutott el, egészen a szakmai világhírnévig. A Wildlife Photographer of the Year versenyén 2002-ben Az Év Ifjú Természetfotósa, 2010-ben Az Év Természetfotósa díjat neki ítélte oda.

Tizennyolc évesen önálló életet kezdett, melynek középpontjában a természetfotózás állt. Tanyára költözött, ahol fotósbázist épített. Fejébe vette, hogy főállású fotós lesz. Egyedülálló tapasztalatokra tett szert, melyek nyomán újszerű látásmóddal és ötletekkel gazdagítja a madárfotózás technikáját. Szélesedő témaválasztásában a madarak mellett egyre gyakrabban találkozunk rovarokkal, hüllőkkel, emlősökkel, tájképekkel, sőt víz alatti fotókkal is. Bár ma már a Costa Ricában és Brazíliában kialakított leshelyeire is szervez túrákat, számára a természetfotózás központjában továbbra is Magyarország marad. Itthon Az Év Ifjú Természetfotósa volt 2000-2004-ben és Az Év Természetfotósa címet 2006, 2008, 2010 után az idén már negyedszer nyerte el.

Az első görögországi pelikánfotózás rövid idő alatt igen tartalmasra sikeredett. Egyik barátom fotói mozgatták meg a fantáziámat, amelyeken borzas gödényeket láttam, nagylátószögű objektívvel fényképezve. Az extrém közeli felvételek reményében egy igen bonyolult távirányítós rendszert terveztünk. A fényképezőgépet búvártokba helyeztük, amit műanyagballonokon, katamaránszerűen a víz tetején úsztattunk. A gépet három méter hosszú karra erősítettük, amivel egy halászladikban ülve mozgathattam a felszerelést. A fényképezőgép beállításait kézben tartott monitoron ellenőriztem, amelyen az elkészült fotók is megjelentek. A vakuk fényerejét, a karra erősített master vakuval változtathattam. Ezzel a módszerrel öt nap alatt összesen mintegy tízezer felvételt készítettem. A halszemobjektív perspektívájának és a madarak közelségének összjátékaként egy olyan egyedi képi világba pillanthattunk be, amit a tervezési folyamat során nem is remélhettünk!

A 18 év alattiak versenyében a legjobb portfolió alapján Az Év Ifjú Természetfotósa címet az idén Balla Tihamér, 1997-ben született szegedi diák kapta. Kisgyermekkora óta szereti a természetet, legfőbb vágya korábban az volt, hogy felnőttként vadász lehessen, így érthető módon leginkább a nagyvadak megfigyelése érdekelte. Ha csak tehette, kijárt a határba, a közeli erdőkbe, ezekre a túráira gyakran elkísérték szülei is. Az utóbbi időkben a vadászat, mint életcél, egyre inkább háttérbe szorult, és átadta helyét a madarak megfigyelésének, megismerésének. Ám olykor a véletlen is segíti, mert ritkán fordul elő, hogy a mezőn sétálót szinte megrohamozzák az őzek. Valószínűleg megérezték, hogy puska helyett csak fényképezőgép várja őket.

Balla Tihamér legkedvesebb fotótémái ma is a madarak. Alföldi vadvizeink egyik kedves kis madara a gólyatöcs, a maga elegáns, de kissé abszurd kinézetével. Hálás fotótéma, nem túl félénk madár. Erről a képéről a szerző elmondta: „emlékezetes fotózás volt, amikor a képet készítettem. Szerencsénk volt az esővel, különleges hangulatú képeket tudtunk készíteni, viszont a fotózás ideje alatt annyira felázott a leshez vezető földút, hogy beragadt az autónk, így rengeteg cuccal fölmálházva, éjszaka, villámlások közepette sétáltunk hazafelé a társammal."