Kortárs művészek egy színes csoportja, magyar, osztrák, horvát és német alkotók műveiből nyílt kiállítás a Szalóky Anna Galériában, a budavári Hilton szálló dominikánus kerengőjében.

 

 Kortárs művészek egy színes csoportja, magyar, osztrák, horvát és német alkotók műveiből nyílt kiállítás a Szalóky Anna Galériában, a budavári Hilton szálló dominikánus kerengőjében.

(Szalóky Anna a galéria tulajdonosa A tulajdonos, Szalóky Anna köszöntőjéből megtudtuk, ez a hely azért kiválóan alkalmas kulturális rendezvények megtartására, mert már évszázadok óta a művészetek szelleme hatja át. Az eredetileg itt álló dominkánus templom 1252 – 54 között épült és hatvan évvel később, 1304-ben, Róbert Károly király itt avatta fel az első magyar főiskolát a Studium Generale-t. Az intézményt később Mátyás király is bőkezűen támogatta. Szinte csodának tekinthető, hogy a templom tornya és a Mátyás kútja túlélte a történelem viharait és mind a mai napig áll.

 Magát csak zalakarosi műkedvelőnek nevezi Willy Turnauer, aki a kiállító művészekről részletes és alapos ismertetést adott. Bár a kiállítás szinte véletlenül keletkezett, nem rendeződött meghatározott téma köré, mégis egységesen magas színvonalú művek kerültek egymás mellé. A tíz művész tíz különböző jelleget képvisel, mindegyik a maga sajátos kifejezési módszerével. Valamennyien nagy sikereket értek már el több nemzetközi kiállításon. Vannak közöttük magyarok, Magyarországra költözött és itt alkotó külföldiek és olyanok is, akik saját hazájukban élnek és dolgoznak, csak műveik árulkodnak arról, hogy más tájakon, más módon szemlélik a világot.

Czinki Ortrun akvarellje Nagykanizsán él Ludwig Zoltán, aki évente rendezi meg a Ludwig Sympoziumot Kendli-Majorban, az általa alapított művészakadémián. Képei a lét határtalan genezisét, az evolúció eredetét mutatják be. Sajátos keverőtechnikával dolgozik. Czinki Ortrun gyönyörű akvarelljein szintén a teremtéssel foglalkozik. Iskolázott tájépítész, így egyetlen pillantással felismeri a részleteket, tudja, hogyan kell a növények színeinek lüktetését kifejezni. Német, de már jó tíz éve Kendli-Majorban él. Alig húsz kilométerrel messzebb tőle alkot Peter Endlein, aki müncheni születésű, de Somogysimonyiban telepedett le. Talált, régi tárgyakat, rozzant famaradványokat, rozsdás vasdarabokat új életre kelt. Kiragadja őket a pusztulásból, esztétikájukat fölerősíti és mélyen intellektuális, furfangos műtárgyakká alakítja át.

 Rendkívül vonzó lehet ez a táj, mert Josef Hasenöhrl a két falu között egy harmadikba, Pat-ra menekült a német társadalmi stressz elöl. Szürreális olajfestményei benső tájképeket ábrázolnak. Mint egy naplóban, úgy elevenednek meg gondolatai, érzései, festményei tele vannak filozófiai, pszichológiai mélységekkel. Gerd Messman szintén bevándorló. Húsz éve hagyta el Kelet-Németországot. Rendszeresen úton van Finnországtól Romániáig, tájképeiben a reális és az expressziós absztrakt érdekes egyensúlyával találkozunk. Cselko Hudek horvát, de túlnyomórészt Grazban él és dolgozik. Festményei azt a jótevő üzenetet hordozzák, hogy mindannyian csak emberek vagyunk, hibáinkkal, terheinkkel együtt, és végül is valamennyien csak színészkedünk eben a világban. Dietlinde Baldauf osztrák. Fest vallásos tárgyú képeket, de itt most három csodálatos aktképet mutat be. Az ábrázolás tele van erotikával, mint egy prizmán, úgy törik a fény és ez az alaknak könnyedséget, misztikus bűvöletet és transzcendenciát ad.

 Meleghy Béla rendkívüli képei sajátos átmenetet képeznek két teljesen különböző képzőművészeti ág között. Szegek ezreiből formálódnak arcképek, tájképek, más konstrukciók. Ezt a fajta alkotómódszert más nem használja. A művész Szerbiában született és vagy harminc évig Ingolstadtban, az Audi műveknél volt tervező. Nemrég visszahúzódott szabadkai házába, hogy művészi ötleteit zavartalanul megvalósíthassa. Bereczki-Kossak Katalin Békéscsabán született és Mainburgban él. Afrikában, bennszülöttektől vette át azt a kerámiakészítési eljárást, ami műveinek különleges kisugárzást ad. Szobrai archeológiai szépségükkel bilincselik le a szemlélőt. Az osztrák szobrászművész, prof. Eva Mazucco nyolcvanadik születésnapján Ausztria köztársasági elnöke személyesen gratulált. Műalkotásaiban életbölcsességet, mély vallásosságot találunk, de olyat, amit a különböző kultúrájú emberek is megérthetnek. Nem véletlen, hogy a Dalai Láma a „bölcs" címmel ruházta fel.

 A kiállítás megnyitójára összegyűlt meghívottak, a rangos helyszínhez méltó vendéglátásban is részesültek, melyről az egyik szponzor, a budapesti Firkász kávéház tulajdonosa gondoskodott. Az ételek mellé a badacsonytomaji Borbély családi pincészet (http://www.borbelypince.hu/) különleges borait szolgálták fel. Az önmagát csak „kézműves borászat"-nak nevező pincészet, saját termelésű szőlőjéből származó Badacsonyi Kéknyelű és a Szürkebarát igazi meglepetést jelentett és – nem meglepő módon, főleg a külföldiek körében – nagy sikert aratott.

A pincészetről szólva Borbély Tamás elmondta: a vállalkozás a Badacsonyi Borvidéki Borút Egyesület minősített állomása, a nyitott Pincék Szövetségének tagja. Ez azt jelenti, hogy vendégházukban nemcsak bor, hanem szállás és meleg étel is kapható. Mintegy tizenöt féle bort készítenek, melyekre a vulkáni talajból származó, tüzes ízek jellemzőek. Kínálatukban a száraz Rajnai rizlingtől a fagyott szőlőből készült, mézédes jégborig minden megtalálható, a borvidéken megszokott fehérborok mellett félszáraz rosé, a kékfrankosból pedig száraz és félédes is van.

A tíz művész gyűjteményes festmény- és szoborkiállítása 2008. január 3-ig látható a budavári Hilton szálloda dominikánus kerengőjében.

http://www.axioart.hu/

galleryaszaloky@t-email.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük