Révay András: Még nincs rend!
6 perc olvasás
A megállapítás alig vitatható, noha most mindennapi életünknek csak egy szűkebb területére vonatkoztatva hangzott el. Azon állítás alátámasztására szolgált, mely szerint a gyógy- és strandfürdőkben dolgozó személyzet többsége jelenleg a célirányos képzettség nélkül látja el feladatát.
A megállapítás alig vitatható, noha most mindennapi életünknek csak egy szűkebb területére vonatkoztatva hangzott el. Azon állítás alátámasztására szolgált, mely szerint a gyógy- és strandfürdőkben dolgozó személyzet többsége jelenleg a célirányos képzettség nélkül látja el feladatát.
Az első Széchenyi Terv idején sokmilliárdos beruházások eredményeként számos új fürdő jött létre. Amennyire jó ez a tény, annyira szörnyű viszont, hogy a szakemberképzésre azóta sem gondolt senki – hívta fel a figyelmet Kovacsics Imre, a Spa Hungary Holding elnök vezérigazgatója. A hazai felsőoktatásban eddig sem alapszakon, sem mesterszakon nem szerepelt olyan inter-, vagy multidiszciplináris program, amely a fürdők, mint speciális létesítmények komplex irányítási feladatait ellátni képes, korszerű szakmai ismeretekkel bíró szakemberek képzését célozná. A munkaerőpiacon hiány tapasztalható a közfürdők (szállodai wellness létesítmények) sikeres és versenyképes irányításához, a biztonságos fürdőüzemeltetés megvalósításához szükséges tudású vezetők körében. Nincs is olyan előírás, ami megkövetelne szaktudást ezen a területen. Bárki lehetne például szaunamester, pedig e munka megfelelő színvonalon történő elvégzéséhez, a műszaki, élettani, higiéniás szempontokkal tökéletesen tisztában kellene lenni. Uszodamester is lehet valaki általános iskolai végzettséggel, néhány hetes tanfolyam után. Szállodában például nem, de fürdőben ugyancsak bárki lehet recepciós, minden előképzettség nélkül. Ezután már csöppet sem meglepő, hogy fürdővezető, fürdőigazgató képzés sem volt eddig az országban. Nálunk az ilyen munkakörben dolgozó „szakemberek" többségének még felsőfokú végzettsége sincs! Hogyan várhatjuk el akkor tőlük, hogy ebben a kimagasló fontosságúnak ítélet ágazatban, a gyógyturizmusban, a joggal megkívánt minőségű szolgáltatás nyújtására képesek legyenek? Négy- ötmilliárd forint értékű fürdők sok százmillió forintos gépészeti berendezésekkel működnek, gyógyhelyek is egyben. A vezetőnek tehát műszaki, egészségügyi ismeretekre is szüksége van, kiegészítve az értékesítés, PR, kommunikáció fogalmaival. Ez az oka – többek között – annak, amit nagyon sok önkormányzat szomorúan tapasztal: a fürdőhöz csatlakozó szolgáltatás mind nyereséges, csak éppen a fürdő maga nem!
Mindezen gondolatok alapján, mintegy másfél évvel ezelőtt fogalmazódott meg, hogy ha már kormányzati intézkedés nem várható, akkor magunk dolgozzunk ki megfelelő képzési rendszert. Az ötletet felkarolta a Szent István Egyetem és az első pillanattól kezdve segítette a munkát. Nekik köszönhető, hogy 2011 januárjában, Európában egyedülálló, korszerű elméleti, és jól alkalmazható gyakorlati ismereteket adó három féléves képzés indul.
A Szent István Egyetem rektora, dr Solti László elmondta, rendszeresen jár úszni, maga is látja, az úszómesterek hogyan klórozzák a vizet. A vegyszert minden mérés nélkül – csak amennyit gondol – zúdítják a medencébe. Senkit sem érdekel, hogy a fürdőzők bőrére, szemére milyen hatással van a túladagolás. Az elmúlt nyáron azért is voltak tragikus balesetek, mert elfelejtették a lefolyó fedelét rögzíteni, hogy az áramló víz ne szívja be a gyerekeket! A most tervezett képzés nyomán mindez elkerülhető lesz. A felsőoktatást gyakran vádolják azzal, hogy képviselői elefáncsont toronyban ülnek, olyan szakembereket képeznek, akikre az égvilágon senkinek sincs szüksége! Ezek a vádak részben igazak. Most ott tartunk, hogy a fürdők megfelelő irányításához közel ezer szakemberre lenne néhány éven belül szükség. Ez pedig azt jelenti, hogy a képzés „férőhelyei" évekig le lesznek kötve és a végzetteknek biztos állásuk is lesz.
A szakirányú továbbképzési szak megalapításának indokait dr. Bártfai Zoltán egyetemi docens, továbbképzési igazgató foglalta össze. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a fürdő a turizmus egyik „húzó ágazata". Irányítását ma már korszerű műszaki, gazdasági, jogi, egészségügyi ismeretekkel felruházott vezető láthatja csak el. A tudnivalók köre bő. A külföldi szakirodalomban már „szolgáltatás-tudományok" megnevezéssel is találkozunk. A szállodák, wellness intézmények eredményes, biztonságos működtetéséhez jól képzett vezetőkre van szükség. A munkaerő-piacon itt hiány mutatkozik, a felsőoktatási rendszerben ennek ellenére nincs ilyen hiányt csökkentő program. Ez alapozta meg a Holding és az Egyetem együttműködését. A három félév alatt huszonhárom tantárgyat oktatnak, melyek egy mai, korszerű fürdő tervezésétől kezdve a kivitelezésen át az eredményes üzemeltetésig terjednek. Aki mérnöki diplomával érkezik, a végzés után fürdővezető szakmérnöki oklevelet, aki nem mérnökként kezd, az fürdővezető szakember végzettséget szerezhet. Lényeges, hogy a teljes képzés 25-30 százalékát az elméleti, a fennmaradó nagyobb részt viszont a gyakorlati ismeretek teszik ki.
Miért is fontos nekünk az egészségturizmus? – tette fel a kérdést Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója. Az évtizedekkel ezelőtt épült fürdők fő vonzerejét az árak jelentették. Azóta egyre nagyobb szerepet kapott a minőség. Annak pedig az oktatás az alapja. Nem elég, hogy kiváló termálvizünk van, más, emberi értékeket is hozzá kell adni, amitől a fürdő élménnyé, a vendég elégedetté válik. Akkor a következő utazása céljául is Magyarországot fogja választani. Ezért különösen jelentős a Szent István Egyetem által elindított képzés.
A Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatójának zárszava után a meghívott szakemberek több kérdést is feltettek a jelentkezés módozataira és a finanszírozásra vonatkozóan. Egyetértés alakult ki abban, hogy a rendszer sikeres felállítása esetén a képzés iránt külföldről is komoly érdeklődés mutatkozhat meg. A színvonalat illetően csak az okozott némi bizonytalanságot, amikor a Spa Holding oktatási és minőségbiztosítási(!) igazgatója „póver point"-ról beszélt.
