Az állítás igazsága kétségbevonhatatlan, valamint az is, hogy a jelenlévők egy emberként erősíthetik meg: semmi esetre se egye meg a fene! A Média Borklub tagjai ugyanis most ötvenedik alkalommal találkoztak, ezúttal a Meridon étteremben.

 

 Az állítás igazsága kétségbevonhatatlan, valamint az is, hogy a jelenlévők egy emberként erősíthetik meg: semmi esetre se egye meg a fene! A Média Borklub tagjai ugyanis most ötvenedik alkalommal találkoztak, ezúttal a Meridon étteremben.

 A jubileumi, félszázadik összejövetelét, pótszékes részvételi rekorddal ünnepelte a klub. A felfokozott érdeklődés persze – nem is kis részben – magyarázható az estre meghívott borászok személyével is. A Tokaj Oremus ügyvezető igazgatója és a Disznókő Szőlőbirtok vezérigazgatója személyesen tisztelte meg a rendezvényt és legjobb boraikból hoztak magukkal kóstolót. Boraik minőségére vonatkozóan egyetlen adat is elegendő: mindkét gazdaság elnyerte már „az év pincészete" kitüntető címet.

Ennek a borklubnak sajátos, külön hangulata van. A tagok azért járnak ide, mert tudják: a bort felfedezni, különlegességével ismerkedni, társaságban a legjobb. Tokajjal kapcsolatban pedig szinte egyhangú, kialakult véleményük, hogy Hegyalja „valami más". Sem múltjában, sem jelenében nem hasonlítható más borvidékhez és minden adottsága megvan, hogy a világ élvonalába tartozzon.

Bacsó András A borvidék bemutatását Bacsó András ügyvezető igazgató kezdte. Régen, a XVI. – XVII. században Tokajról még keveset beszéltek. Ahogyan a török terjeszkedés erősebbé válik, úgy fedezik fel ezt a vidéket a főnemesi családok. Tokaj-Hegyalja híre, rangja a XVIII. századtól egészen a filoxera-vészig töretlenül felívelőben van. A filoxera 1885 körül éri el és szinte teljesen ki is pusztítja a szőlőket errefelé. Az újratelepítés 1906 – 1910. körül fejeződik be és az újabb fellendülésnek csak a második világháború és az azt követő államosítás vet gátat. Ennek a kornak 1989 – 90-re lesz vége, újjászerveződnek a birtokok.

Mészáros László vezérigazgató Mészáros László vezérigazgató előbb a terület geológiai adottságairól beszélt. A vidéket évmilliókkal ezelőtt vulkánok alakították ki és a vulkáni talaj meghatározó szerepet játszik a borok minőségében. Valószínűleg ez a világ első, rögzített területű borvidéke. Határait 1734-ben III. Károly magyar király jelölte ki és első osztályú területté nyilvánította. A Disznókő Szőlőbirtok egy kőszikláról kapta a nevét, ami – némi fantáziával – pihenő vaddisznóra emlékeztet. A múltban a birtok sokáig a Rákócziaké, később több nagy nemesi család tulajdona volt. Jelenleg francia kézben van, a nemzetközi AXA biztosító francia borászati vállalata vásárolta meg.

 A borok kóstolása az Oremus – seprőn érlelt – Mandolás Furmintjával (2005) kezdődött. Ez adja a birtok teljes termelésének majdnem felét. Oremus – azt jelenti, imádkozzunk! Ez a gazdaság „háromboros" birtok, mert összesen háromféle bort készítenek Így azután, aki kezébe veszi bármelyik palackjukat, nem kell, hogy Bacchus istenhez imádkozzon, biztos, hogy kiváló minőségű bort talál. Egészen a kilencvenes évekig ászkolt, „mélyebb" borokat készítettek. Ma ez a stílus náluk már nem kizárólagos. Viszonylag hűvös nyár után meleg ősz következett 2005-ben. Ennek megfelelően a bor ásványossága jobban érvényesül és még az sem árt neki, ha 4 -5 évig palackban érleljük tovább. Elsősorban fehér húsokhoz, sültekhez, halakhoz, félkemény vagy lágy sajtokhoz – 10 fokra hűtve ajánlják.

A Disznókő 2006-os száraz Furmintja tartályban, 18-20 fokon erjesztve készült. Érdekessége ennek is a seprőn érlelés. A seprőt előbb meglevegőztetik, majd visszatöltik rá a bort. Ott is marad áprilisig. Ez a Furmint nem túl illatos, fiatalon, két éven belül érdemes elfogyasztani.

Late Harvest megjelöléssel kerül palackba az Oremus késői szüretelésű bora. Akár 50-60 százalék aszúszem is lehet benne. Fahordóban erjesztik és érlelik, ami egyedülálló eleganciát kölcsönöz a bornak. A 2005-ös majd csak a jövő év májusában kerül a boltokba, de érdemes kivárni és lecsapni rá. A délutáni társalgás egyik kedves bora lehet. A Disznókőnél ez a bortípus viszonylag új. Szinte egy fiatal Szamorodninak felel meg. Citrusos, elegáns illat, krémes íz és – a Botrytis nyomán – finoman kesernyés utóíz jellemzi. Különösen, mert a 2004. is hűvös, csapadékos év volt, ami kedvezett a Botrytis elszaporodásának. Ez a fajta bor nagyszerű aperetifként, kitűnő desszertbornak, könnyed süteményekhez és gyümölcsös fagylaltokhoz.

 A Tokaji Aszú készítését 1630-ban írta le először Szepsi Lackó Máté. Az eljárás lényege azóta sem változott. Ilyen módszerrel sehol máshol a világon nem készül bor, pedig édes borral sokfelé találkozhatunk. Az aszúszemek áztatása során valamennyi tannin itt is kerül át a borba, ezért szokták azt mondani, hogy a Tokaji Aszú a „legvörösebb" fehérbor. Fontos tulajdonsága, hogy kitűnően fejlődik a palackban és ha 20 – 30 év után bontunk fel egyet, akkor is szép meglepetésben lehet részünk. Minőségét az évjárat, az aszúsodás mértéke nagyban befolyásolja. Az újjászülető Tokaj első nagy évjárata 1993. volt, ma már egyfajta történelmet jelent. Szinte versenyzett egymással a 99. és a 2000. év. Az ekkor készült aszúkban a mézesség, a kamilla, bodza, hársfavirág illata nagyszerűen érezhető és tartósan meg is marad.

Kellemes meglepetéssel szolgált az ötvenedik klubtalálkozóra az OROS-Süti Kft. – mint a neve is elárulja, Orosházáról. Az elsősorban mélyhűtött tortáiról híres cég 1982 óta számtalan változattal jelent meg a piacon. Közös jellemzőjük, hogy mindegyik elnyerte a Kiváló Magyar Élelmiszer címet. A túrókrém-torta család például ribizli, málna, szamóca, őszibarack ízesítéssel készül, de van náluk Somlói, Tiramisu és Nagymama almatortája is. Ezúttal a Tokaji Aszúkhoz Dobostortát hoztak, hogy kiemeljék a desszertbor jelleget.

A borklub következő ötven foglalkozásához csatlakozni a http://embu.boraszat.hu/  oldalon lehet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük