Akik tájékoztattak Befejezõdött a Magyar Turizmus Zrt. ?A hónap küldõ országa" címû tájékoztató sorozata. Az utolsó, 17. alkalommal Ukrajnáról esett szó.

 

Akik tájékoztattak Befejezõdött a Magyar Turizmus Zrt. ?A hónap küldõ országa" címû tájékoztató sorozata. Az utolsó, 17. alkalommal Ukrajnáról esett szó.

Dr Róna Iván Bár a sorozat ezzel a rendezvénnyel befejezõdött, szeptemberben ?A hónap témája" címmel indul majd hasonló. A cél változatlanul az, hogy a legfrissebb információkat juttassák el azokhoz, akik azt a munkájukban közvetlenül is hasznosítani tudják- emelte ki bevezetõjében dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója.

Kiss Kornélia A hazánkénál hatszor nagyobb területen (603,7 ezer km2) fekvõ, Magyarországgal 103 km hosszú közös határszakaszt magáénak mondható Ukrajna, Európa hatodik legnépesebb állama, lakosainak száma meghaladja a 46 milliót, 0,3 százalékuk magyar – foglalta össze a legfontosabb adatokat Kiss Kornélia kutatási igazgató. Az elmúlt években az ukrán gazdaságot folyamatos bõvülés jellemezte, a GDP növekedési üteme 2003-ban és 2004-ben kiemelkedõ volt. Ezzel egy idõben a – magasnak tekinthetõ – munkanélküliségi rátát is javulás jellemezte, amely 2006-ban 7% alá csökkent. Az egy fõre jutó GDP 2006-ban 2274 USD volt, ami a magyarországinak (mintegy 18 ezer USD) több mint egytizede. Az európai országok többségével ellentétben az ukrán GDP-hez a legnagyobb (43%) arányban az ipar járul hozzá, ezt a szolgáltatások (40%) és végül a mezõgazdaság (17%) követi. A hazánkba irányuló ukrán export 2006-ban 538,9 millió dollárt (113 milliárd forint), a kivitel értéke 821,2 millió dollárt (173 milliárd forint) tett ki. A technikai fejlõdés, a kommunikációs lehetõségek Ukrajnában is egyre inkább teret nyernek: 2006-ban a lakosság több mint egytizede használta a világhálót, ami 5,3 millió fõt jelent.

A régió más országaihoz hasonlóan, Ukrajna az európai országok között közepesen fontos küldõ piac: 2006-ban a külföldi utazások tekintetében a 19., a szabadidõs célú külföldi utazások tekintetében ugyancsak a 19. helyen állt a küldõ országok rangsorában. A több mint 46 millió lakosú Ukrajnában az utazási intenzitás jelenleg nagyon alacsony: 2006-ban a száz lakosra jutó külföldi utazások száma 12 utazást tett ki. Ukrajna lakosai – európai összehasonlításban – keveset utaznak saját országukban is. Az utazási kereslet fejlõdését jelzi, hogy a külföldi utazásokhoz kapcsolódó turisztikai költés az elmúlt években megduplázódott. Az IPK International által az európai lakosság utazási szokásairól éves gyakorissággal végzett felmérés eredményei szerint az ukránok által tett külföldi utazások 2,6%-a Magyarországra irányult 2006-ban. Ezzel hazánk a nyolcadik helyet foglalja el a célországok sorában, a részesedésünk Csehországéhoz hasonló (a rangsorban Magyarországot Bulgária és Olaszország követi). A szabadidõs célú külföldi utazások esetében hazánk piaci részesedése 3,8%-ot tett ki 2006-ban, ami a legnépszerûbb országok sorában a hatodik helyezést jelenti. Ehhez hasonló részesedés szintén Csehországot jellemzi, a szabadidõs célú utazások esetében Magyarországot Németország és Bulgária követi.

A magyarországi ukrán beutazó forgalom a millenniumi évet megelõzõ visszaesést követõen ismét növekedést mutatott. Ezzel párhuzamosan a vendégek száma is az elmúlt években regisztrált legmagasabb értéket tette ki: a kereskedelmi szálláshelyek 67 ezer ukrán vendéget fogadtak. A vendégéjszakák többségét – nyolctizedét – a szállodákban regisztrálták, 2001 és 2006 között a szállodákban az ukrán vendégéjszakák száma megduplázódott. Ezek mintegy egytizedét a gyógyszállodák mondhatják magukénak. Az ukrán utazók körében – más küldõ piacokkal szemben – a nyári idõszak mellett az év vége is igen népszerû, az õszi utazások is kedveltek. Míg a Magyarországra látogató külföldiek körében a fõváros, a Balaton és a Nyugat-Dunántúl régiók a legnépszerûbbek, az ukrán utazók (és általában a kelet-európai küldõ országok) körében – köszönhetõen a közelségnek és a kedvezõ áron elérhetõ szolgáltatásoknak – a kelet-magyarországi úti célok látogatottsága is nagy. A Magyarországot felkeresõ ukrán utazók átlagosan 2,2 éjszakát töltenek nálunk, ami jóval elmarad a külföldi vendégek tartózkodási idejétõl (3 éjszaka). A rövidebb utazások iránti kereslet, valamint a második és harmadik utazások népszerûségének növekedése az ukrán piacon is megfigyelhetõ, amelynek következtében az elmúlt néhány évben kismértékben csökkent a tartózkodási idõ. A rövidebb átlagos tartózkodási idõvel járó utazások számának növekedéséhez hozzájárul az is, hogy a kelet-magyarországi úti célok, gyógyfürdõk néhány órás, illetve egynapos látogatás keretében is felkereshetõk.

Svetlana Kabish A Magyar Turizmus Zrt. ukrajnai képviselõje, Svetlana Kabish szerint, noha tíz év alatt a 46 millió ukránnak csak két százaléka járt Magyarországon, a külföldi utazás presztizscikknek tekinthetõ. Nõ a lakosság jóléte. Az utazásra szánt pénz 45 százalékát nyáron költik el és a tengerpart után Európa a legnépszerûbb. A szervezett utazások száma magas. A magyarországi fürdõhelyeket nemcsak gyógyulás, hanem szórakozás céljából is szívesen keresik fel. Sajnos akadályt jelent, hogy mindössze három városban – Kijev, Beregszász, Ungvár – van magyar konzulátus, ezért a vízumok beszerzése hosszú és nehézkes. A magyar képviselet igyekszik minél több lehetõséget kínálni. Az egyik ilyen a ?Sziget Pre Party" kifejezetten fiataloknak, abból a megfontolásból, hogy aki ma fiatal, felnõttként is szívesebben megy oda vissza, ahol korábban jól érezte magát.

Mészáros Zoltán A MALÉV képviselõje, Mészáros Zoltán arról szólt, hogy a magyar légitársaságal ma már negyvennél több országban,77 város érhetõ el. Kijevbe és Odesszába is, a hét minden napján van járat. Az utaslétszám folyamatosan nõ. Egyre többen vannak olyanok, akik kifejezetten Budapestre jönnek és innen nem repülnek tovább más országokba. A járatokra ma már e-ticket is váltható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük