Ha egy külföldit megkérdezünk, mi jut eszébe Magyarországról, nagyon valószínű, hogy felsorolásában a bort – legalább a Tokajit – említeni fogja. Ha viszont ezt magyar szakembernek elmondjuk, ő úgy látja: nem használjuk még ki eléggé!

Ha egy külföldit megkérdezünk, mi jut eszébe Magyarországról, nagyon valószínű, hogy felsorolásában a bort – legalább a Tokajit – említeni fogja. Ha viszont ezt magyar szakembernek elmondjuk, ő úgy látja: nem használjuk még ki eléggé! Ha a kört még szűkítjük, és szőlész szakemberrel beszélünk, tőle azt a meglepő tájékoztatást kapjuk, hogy az egész világ szőlőtermelése másként nézne ki, bizonyára sokkal szegényebb lenne, egy zseniális magyar munkássága nélkül. Ezt a kiváló embert gróf Andrássy Gyula miniszterelnök úgy nevezte: „a borok királya, a szőlők fejedelme". Arany János pedig azt mondta róla: „olyan ő a szőlészetben, borászatban, mint Petőfi volt a költészetben." Mathiász János munkássága egyedülálló a világon. Mintegy 3750 szőlőfajtát nemesített, keze nyomát Tokaj, Villány, Erdély, de Kalifornia és még a Krím-félsziget is őrzi. Barátai, jó ismerősei között olyan embereket találunk, mint I. Ferenc József császár és felesége Sissi, II. Vilmos porosz császár, Bismarc kancellár, vagy éppen Arany János, Munkácsy Mihály, Ady Endre. Mathiász János születésének idén van 175. évfordulója és megünneplése nagyszabású programsorozat kezdetévé válhat.

A program motorja Birinyi József, a 2011-ben alakult Hungarikum Szövetség elnöke, akit korábban a népi magyar hangszerek legnagyobb szakértőjeként ismertek. Vegyészetet, közgazdaságot, néprajzot tanult, mellette még szólista a Filharmóniánál – érhető, ha a hagyományok, értékek védelme, ápolása nem áll tőle távol. Ezért kérték fel a parlamenti Hungarikum munkacsoport vezetésére is, a törvénytervezet megalkotására. Múlt év április 2-án az Országgyűlés el is fogadta a kerettörvényt, a végrehajtási utasítások kidolgozása napjainkban folyik. Szerencsésebb lett volna a rendszerváltás környékén elfogadni ezt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényt, mert akkor a privatizációs folyamatban és az elmúlt két és fél évtizedben jobban ügyelhettünk volna a nemzeti vagyonra. De a védelmük sosem késő. A feladatunk, hogy a jog adta lehetőségeken belül, de azok maximumáig menjünk el. Erre külföldön is számtalan példa van, ám ilyen komplexen a világon sehol nem kezelik az értéktárat, mint ahogyan mi fel tudtuk építeni. A helyi, tájegységi megyei értéktől kezdve, széles alapokon állva épül fel a hungarikumok piramisa, amit mi magunkkal azonosítunk, külföld pedig a magyarsággal azonosít. A Hungarikum Szövetség már a törvény elfogadása előtt létrejött, azért, hogy a „vitathatatlan hungarikum alkotók" például a Pick, a Kodály-módszer, a Tokaji, a herendi porcelán – és még sorolhatnánk – hitelét, megbízhatóságát szavatolja.

Az 1800-as éve közepe táján Csaplovits János magyar tudós, mezőgazdász mondta: „Magyarország, Európa kitsinyben." Ez nem túlzott nacionalizmus volt, hanem tudományos igényű megállapítás. Kultúrák találkozási pontja, a vörösbor – fehérbor határa, földrajzi adottságai is sokszínűek voltak akkor. Az is kiderült, hogy a magyar borokban óriási lehetőség rejlik. Mathiász János megmentette és felújította a magyar szőlő génbankot, alföldi telepítéseivel a futóhomokot aranyhomokká tette. Ő nemesítette a világ legjobb csemegeszőlő fajtáit: a Szőlőskertek királynőjét, a Csabagyöngyét és még nagyon sok másikat. Földterületünk 70-80 százaléka ma is tökéletesen alkalmas mezőgazdasági művelésre. Sürgető feladatunk, versenyképessé tenni magunkat. A franciáknál, az olaszoknál külön programot indítottak arra, hogy a saját mezőgazdasági termékeiket, szőlőket, borokat támogassák. Nem igaz, hogy nem lehet erre uniós pénzt adni, a szabályok betartása a nemzeti kormányok felelőssége. Ott a családi, kis manufaktúrákat támogatják, így tudnak olcsók lenni a helyi ízeket őrző áruikkal! Saját értékeink védelme minden normális társadalomban elemi dolog. A világ nem arra kíváncsi, hogyan utánozzuk, hanem, hogy mi, mit tudunk adni a világnak. A gasztronómiára épülő turizmusnak, a vendégcsalogatásnak ez a lényege.

A szőlőnemesítés világbajnokának dédunokája, Mathiász Gábor már évekkel ezelőtt felfigyelt arra, hogy bár szobor, múzeum, utca, tér, őrzi a nagy nevet, de a borászok számára szinte elveszett. Érdekesség, hogy valójában borász volt Mathiász János és „játékból" nemesített szőlőt. Teljesítményét azóta megközelíteni sem tudta senki. Méltó tehát arra, hogy hírnevét, tiszteletét feltámasszuk. Erre most jó lehetőség kínálkozik. A világ egyik legnagyobb borversenye Veronában a Vinitaly, ahol minden évben 6500 borász és háromszázezer érdeklődő találkozik. Ennek a vezérigazgatója Mathiász Janina! Vele közös az ötlet: rendezni kell egy „Mathiász Borolimpiát"! A veronai résztvevők mintegy felét – közöttük a leghíresebb politikusokat, művészeket – erre át lehet csábítani Magyarországra. Az olimpiát minden évben megrendeznék, az elsőt és utána a páratlan sorszámúakat nálunk, a páros sorszámúakat pedig – pályázat alapján – valahol más országban. Eleinte ott, ahol Mathiász János telepített. Amerikában például már 1895-ben dolgozott. Később Kaliforniában egy egész évet töltött, de járt Afrikától Oroszországig számtalan helyen. Szerencsére elfogadta Andrássy Gyula ajánlatát és hosszú ideig a gróf birtokain vezette a pincészeteket – így Tokajban is.

A tervek szerint meghirdetik az Olimpiát és meghívják rá azokat borászokat, akik a saját országukban már egy előzetes selejtezőn túljutottak. Pont, mint a sportolóknál! A benevezett borokat szigorú „vakkóstolás" mellett, nemzetközi zsűri minősíti. Minden kategóriában csak egy arany, ezüst és bronzérmet adnak majd, nem úgy, mint a jelenlegi borversenyeken. Ezzel a magyar bornak új hírnevet teremtünk, ráadásul – ha megcsináljuk – mi lehetünk a világ borászatának, szőlészetének központja! Mathiász János neve kiváló vonzerő, mert a világon szinte mindenhol ismerik a szakemberek. A bormárka mellett az „országmárkát" is szolgálja. Ezen túlmenően pedig – kiegészítő programok révén – a további hungarikumok megismertetésére is páratlan lehetőséget kínál. A 2014-re tervezett, világra szóló kezdeményezést az Országgyűlés Sport- és Turizmusbizottsága már megismerte és egyhangúan támogatja.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük