2022.július.05. kedd.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Révay András: Bort hozott a róka

6 perc olvasás

lisicza-1.jpg Még attól sem tartott, hogy közben hálóba kerül. Igaz, a Borhálóban mindig szívesen fogadják, mert a Lisicza Borházból ide olyan különlegességek érkeznek, melyek az országban sehol máshol nem kaphatók. Meggyőződhettek erről mindazok, akik elfogadták az angyalföldi Borháló szaküzlet meghívását Lisicza borok kóstolójára.

lisicza-2.jpg Elöljáróban persze azt is illenék megmagyarázni, hogyan is kerül a róka a (bor)hálóba? A válasz roppant egyszerű – tudtuk meg Lisicza Sándortól – a nevük horvátul kis rókát jelent! Családi vállalkozásuk, a Lisicza Borház Kft. 1998-ban jött létre a Pécsi Borvidéken. Ez a terület különböző éghajlati viszonyok és kultúrák találkozásánál fekszik, ennek következtében gazdag és egyedülálló borászati örökséget mondhat magáénak. Céljuk, hogy ezekre az adottságokra építve – és modern technológiával ötvözve – mutassák be a borvidékben rejlő, igazán még ki nem aknázott lehetőségeket. Ennek szellemében ültetvényeik kialakításához fokozatosan fogtak hozzá és több lépcsőben érték el a jelenlegi, 15 hektáros méretet. Az ültetvény gazdag fajtaválasztékában helyet kapott a klasszikus világ- és a hagyományos magyar fajták mellett a borvidék különlegessége, a Cirfandli is. A korszerű borászati üzemben főleg saját – erős hozamkorlátozással előállított – termésüket dolgozzák fel.

lisicza-3.jpg Bár a Zöld Veltelini eredetileg Észak-Magyarország, Sopron környékének jellegzetes fajtája, jól érzi magát a Pécsi Borvidéken is. A Lisicza Borházban mindössze három éve foglalkoznak vele, de mennyiségét tekintve máris a második legnagyobb fajta lett a Sauvignon Blanc mellett. Minden évben reduktív technológiával készítik, könnyű, alacsony alkoholtartalmú, jó fröccsnek való bor lesz belőle. Most kezdi elfoglalni a helyét idehaza, külföldön főleg Németországban népszerű. Sok jó tulajdonsága van a fajtának, leginkább az, hogy csak egyszerű borászati technológiát igényel. Ha metszéskor nem hagyunk sok világos rügyet – alacsony vagy közepes tőketerhelésnél – zamatos, illatos, élénk savtartalmának köszönhetően üde bort termelhetünk rajta.

lisicza-4.jpg A kóstolón másodikként egy egészen friss Sauvignon Blanc került a poharakba. Intenzív citrusossága azonnal érezhető volt. Ez a Borház legismertebb, legnagyobb mennyiségben készített bora. Nehéz vele dolgozni, nagyon „évjáratos” fajta, a hűvösebb, csapadékosabb időjárást kedveli. Persze kivétel az olyan évjárat, mint az idei, amikor „minden jó”. Ez nagyon ritka, utoljára 2006-ban volt ilyen, amikor a kékszőlők és a fehérszőlők is egyaránt fantasztikus minőséget produkáltak. A Sauvignont most három lépcsőben szüretelték, néhány nap eltérés volt az egyes szedések között, a cukortartalom még így is gyorsabban emelkedett – 13 alkoholfokos bor lett belőle, de szerencsére az a savtartalommal még tökéletes harmóniában van.

lisicza-5.jpg Az elöljáróban említett, az országban sehol máshol nem kapható bor, a Pécsi Cirfandli. Származása bizonytalan, egyes források szerint Ausztriából Gumpoldskirchen környékéről ered, ott termesztik is. Osztrák kutatók szerint viszont a Como-i tó környékéről származik a fajta. Magyarországra az 1870-es években hozta magával a pécsi káptalan, és igen rövid idő alatt a borvidék egyik legjobb minőséget adó szőlője lett. Sajnos a művelés módjára, évjáratra, betegségekre nagyon érzékeny, a nagyüzemi termelést nem bírta, ezért a tömegtermelés korában szinte teljesen eltűnt a borvidékről. Csak a Pécsi Kutatóintézet fajtagyűjteményében maradt meg. Onnan sikerül újból rendszerbe állítani. Ez a bor is „sok szürettel” készül, először még teljes érés előtt, utána teljes érésben, majd kicsit túléretten, végül – ha van – akkor a töppedt, botrytis-es szemeket külön szedik. A teljes érésben és túléretten szedett mennyiséget külön erjesztik, egyiket reduktíven a másikat hordóban, a borok házasítása november végén történik. Készül egy „prémium” kategóriájú bor is belőle, ami még egy félévet tölt 500 literes barrique hordóban és csak az érlelés után, május végén palackozzák, de csak a következő nyáron kerül piacra. Elbír még 3-4 éves palackos érlelést és – ellentétben a fehérborok többségével – ezt nem jó nagyon hidegen fogyasztani.

lisicza-6.jpg Márton-napra a Lisicza Borház is elkészítette roséját, a náluk jellemző Pinot Noir – Kékfrankos – Merlot házasítást. Ezek a fő összetevők, de mindig jut bele egy kis érett Cabernet is. Általános szabály, hogy a rosé legjobb minőségét a szürettől számított egy évig őrzi meg, utána már veszít az értékéből. A kóstolón bemutatott tétel, a klasszikus eljárással készült, már majdnem siller volt. Ugyanakkor mind nagyobb szerephez jut náluk egy korai érésű fajta a Néró. Ez sötétkék színű, bő levű, fűszeres zamatú csemegeszőlő-fajta. Az egyedüli csemegeszőlő, amiből vörösbor készíthető. Sok jó tulajdonsága van, normális évjáratokban nem kell permetezni, ellenáll a betegségeknek. Kezdetben csak kísérletként telepítették, de hamar kiderült, hogy az egyik legkiválóbb, rosénak való, a közönség körében is egyre kedveltebb lesz.

 lisicza-7.jpgA kóstoló végére két vörösbor maradt, az első, a 2014-es Cabernet Franc volt. A 2014-es év hatalmas „küzdelem”, nagyon nehéz évjárat volt. Párában állt az egész ország, majd egész szeptemberben folyamatosan esett. A bordói fajták ugyanolyan érettségi fokon voltak szeptember végén, mint augusztusban. Szerencsére októberben – egészen huszadikáig – kitartott a napsütés, így ha csúcsborok nem is, de nagyon kellemes vörösborok készülhettek ebben az évben. Nem lettek annyira tanninosak, de a savak szépek maradtak. Ahol a Borház dolgozik, a Mecsek és a Zseliz találkozási pontja, a szigetvári körzet, általában hidegebb résznek számít, az altalaj meszes lösz, a termőréteg barna erdőtalaj és ez meglátszik a borok karakterén.

lisicza-8.jpg A birtok nagyobb része a Baranya megyei Helesfán terül el. A filoxéra vész előtt ez jó termőterületnek számított, 300 hektáron termeltek szőlőt az ott élők. A Lisicza család az 1850-es évektől foglalkozott borászkodással, úgy 10-12 holdon dolgoztak. Következett az államosítás, majd a kárpótlás során tudtak valamit visszaszerezni, a 2004-2005-ös évjárattal indultak el újra. A múlt emlékét őrzi a 2015-ös Helesfa cuvée. Az alapja – 85 % – egy nem túl nagytestű Cabernet Sauvignon, amihez 7,5 százaléknyi Cabernet Franc és ugyanannyi Merlot társul. Nagyjából ezt az arányt a következő évjáratokban is meg kívánják őrizni. A termést nem túlságosan korlátozzák és arra ügyelnek, hogy egyéves érlelés alatt optimális állapotba kerüljön a bor. A fő cél nem a „robosztusság”, az alkoholtartalom 14,5 -15 fok körül mozog. Így kellemes, ételekhez bátran ajánlható vörösbor kapnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

1973-2022 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.