athosz-1.jpg Van egy hely Görögországban, ahová a Föld lakosságának fele nem teheti be a lábát. Ahol nem érvényesek az egyenlő elbánásról szóló elvek, senki nem foglalkozik azzal, hogy itt valamiféle folyamatos hátrányos megkülönböztetés zajlik. Bár a terület jogilag nem önálló állam, mégis úgy viselkedik, úgy is nevezi magát és a benne élők nem kívánják tudomásul venni, hogy egy másik, szuverén állam polgárai. Ami pedig a legérdekesebb, hogy ezt kint is, bent is mindenki tudomásul veszi, senki nem háborodik fel rajta. Így van már vagy ezer éve!

athosz-2.jpg Különös vendége volt a budapesti Bolgár Kulturális Intézetnek, az „Athosz-hegy és az ortodoxia” című kiállításának megnyitóján. Egy olyan ember, aki pontosan ismeri, mi zajlik és miért, azon a furcsa helyen, amit úgy is neveznek: Athosz-hegyi Köztársaság. Ha szigorúan csak a bizonyítható történelmi tényeket nézzük, a Chalkidiki-félsziget keleti földnyelvén álló hegyen az első kolostort 963-ban alapították. A Bizánci Birodalom segítségével több újabb kolostor épült a XI. században és a szerzetesek közösségének 1060-ban adott alkotmányt a bizánci császár. Kiváltságos helyzetét még az1913-ig tartó török uralom alatt is megőrizhette, miközben ötven évig orosz gyámság alatt is állt. Amikor a balkáni háborúk során a görög hadsereg végül elfoglalta a területet, a Szent-hegyet önálló, semleges állammá nyilvánították.

athosz-3.jpg Bár Görögország szerves részét képezi, 1926-ban teljes körű belső önkormányzatot kapott, amit a görög alkotmány tiszteletben tart. Ma a Köztársaság az ortodox vallás fő központja, 20 kolostorban élnek szerzetesek, a legősibb bizánci hagyományoknak megfelelően. A terület 1988 óta a világörökség részét képezi. Nőket nem engednek be a kolostorok területére. A monda szerint azért, mert egy bizánci hercegnő előtt megjelent Szűz Mária és kiüldözte onnan. Ez a tilalom még a nőstény állatok többségére is vonatkozik! A Szent György kolostor a Szent-hegy egyik legnagyobb kolostora. Jelenleg harminchét szerzetes lakik benne. Könyvtárában értékes, középkori kéziratokat, kódexeket őriznek. A legnagyobb kincseket jelentő iratokat elkülönítve, három lakattal elzárva tartják. A lakatokhoz tartozó kulcsokra három szerzetes vigyáz, az ajtókat kizárólag mindhármójuk jelenlétében lehet csak kinyitni.

athosz-4.jpg Az athoszi Szent-hegy, az Isten szülőanyjának kertje. A történet pedig úgy szól, mondta el a kiállítás megnyitásán megjelent Athanaszij archimandrita, – a szó a kolostor főnökét jelenti – hogy Szűz Mária, Szent Jánossal Ciprus felé tartott. A csónakjuk imbolyogni kezdett, majd a viharos tengeren ketté is tört. Szűz Mária kiúszott a partra és a hely szépsége hatására imájában megkérte fiát, adja meg neki kertjének ezt a helyet. Válaszul egy hangot hallott: „Legyen ez a hely a te örökséged és a te kerted!” Attól kezdve ezt a helyet a Szűzanya kertjének tartják és más nő oda nem mehet. Nőstény háziállat is csak tyúk és macska lehet, más nem. Több, mint tízszer jártam már az Athosz-hegyen, de amikor az ember beteszi oda a lábát, mintha megállna az idő – emlékezett látogatásaira az archimandrita. Nem veszi észre, hogy este nyolc óra van, hogy lefeküdt és hajnali 3.30-kor felkel, mert részt kíván venni a 4 órakor kezdődő misén, ami eltart reggel nyolcig.

athosz-5.jpg Mintha beleolvadna ebbe a szótlan életbe, Elkezd magába nézni, kérdezősködni. Vajon merre megy, és hogyan folytatja, vajon a helyes úton jár-e? Vannak emberek, akik soha nem gondolkodtak ilyenen, soha nem tartottak be bármilyen normát, de megérkezvén a Szent-hegyre, az a maga szellemiségével olyan hatást gyakorolt rájuk, hogy megnyílt a lelkük. Ott mi azzal a vigasztalással élünk, hogy nincs mitől tartanunk, félnünk, amíg Athosz létezik, és ott nem szűnik meg a szerzetesek állandó imája, fohászkodása. A budapesti Bolgár Kulturális Intézetben megnyílt fotókiállítás ezt a hangulatot szeretné nézőinek is tolmácsolni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük