2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Sajtószabadság 1848 március 15

2 perc olvasás
<span class="inline inline-left"><a href="/node/69475"><img class="image image-preview" src="/files/images/táncsc.jpg" border="0" alt="Táncsics Mihály (született Mihajlo Stančić, Ácsteszér, 1799. április 21. – Budapest, 1884. június 28.)" title="Táncsics Mihály (született Mihajlo Stančić, Ácsteszér, 1799. április 21. – Budapest, 1884. június 28.)" width="260" height="348" /></a><span style="width: 444px" class="caption"><strong>Táncsics Mihály (született Mihajlo Stančić, Ácsteszér, 1799. április 21. – Budapest, 1884. június 28.)</strong></span></span>"Nem a sajtó elnyomóiban látom én a veszélyt, hanem a mostani gyáva népekben magokban. Mert ha valamiképpen sükerülne is a sajtó ellenségeinek nemcsak minden sajtót megsemmisíteni, hanem minden betűt, mely írva és nyomtatva van, a föld színéről elenyésztetni, valami orvosolhatlan baj nem érné az embernemet, mert még megmaradna az ész, mely meg nem semmisülhet, mely feltalálta a sajtót, és amely későbben ismét feltalálná. (...)

táncsics mihály (született mihajlo stančić, ácsteszér, 1799. április 21. – budapest, 1884. június 28.)Táncsics Mihály (született Mihajlo Stančić, Ácsteszér, 1799. április 21. – Budapest, 1884. június 28.)"Nem a sajtó elnyomóiban látom én a veszélyt, hanem a mostani gyáva népekben magokban. Mert ha valamiképpen sükerülne is a sajtó ellenségeinek nemcsak minden sajtót megsemmisíteni, hanem minden betűt, mely írva és nyomtatva van, a föld színéről elenyésztetni, valami orvosolhatlan baj nem érné az embernemet, mert még megmaradna az ész, mely meg nem semmisülhet, mely feltalálta a sajtót, és amely későbben ismét feltalálná. (…)

táncsics mihály (született mihajlo stančić, ácsteszér, 1799. április 21. – budapest, 1884. június 28.)Táncsics Mihály (született Mihajlo Stančić, Ácsteszér, 1799. április 21. – Budapest, 1884. június 28.)"Nem a sajtó elnyomóiban látom én a veszélyt, hanem a mostani gyáva népekben magokban. Mert ha valamiképpen sükerülne is a sajtó ellenségeinek nemcsak minden sajtót megsemmisíteni, hanem minden betűt, mely írva és nyomtatva van, a föld színéről elenyésztetni, valami orvosolhatlan baj nem érné az embernemet, mert még megmaradna az ész, mely meg nem semmisülhet, mely feltalálta a sajtót, és amely későbben ismét feltalálná. (…)

Nem találhatni nyomát, hogy az Isten valahol kimutatta volna, hogy csak ennek vagy annak az embernek van joga és szabadsága, tehát addig míg azt valaki fölfödözi, minden ember szabadon nyomathatja vagy nyomhatja gondolatit. Ki ezt ellenzi, tiltja, az zsarnok; de a kitétel kevés; az olyan más valami, hogy mi? nem tudom meghatározni.(…)

A szabad sajtó minden általa történt hibát maga meg is orvosol. (…)

A szabad sajtó azt mondja: minden hivatal, mely holtig tart, képtelenség; fiúnak pedig atyja hivatalát örökségül átvenni s azt szükségképp folytatni, akár van hozzá elég esze, akár nincs, még nagyobb képtelenség; ahol és meddig ez így van, ott ész nem lehet. Ily állítás által a szabad sajtó kétségkívül sokat árt, mert ha elismerik az emberek ezt igazságnak, elfogadják, s még két-három év múlva mindig új hivatalnokot választanak, mily sok idővesztésbe kerül ez és mily sok visszaéléssel történik a választás; de más részről kiszámíthatlan a haszon, mely a választásból ered. Minden hivatalnok szentül teljesíti kötelességét, mert különben kimarad más választási alkalommal: csak ez maga mennyi üdvöt áraszt a hazára. A legtisztább vallás, a legszentebb törvények semmit sem érnek, ha csak ki-ki a maga kötelességét nem teljesíti."

(A sajtószabadságról nézetei egy rabnak, 1844)

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.