Sámánok Szibériában régen és ma
5 perc olvasás
Sámánok Szibériában régen és ma címmel 6 részes ismeretterjesztő sorozat indul 2015. március 11-én a Néprajzi Múzeumban. Az előadásokat Kerezsi Ágnes muzeológus tartja.
Sámánok Szibériában régen és ma címmel 6 részes ismeretterjesztő sorozat indul 2015. március 11-én a Néprajzi Múzeumban. Az előadásokat Kerezsi Ágnes muzeológus tartja.
Az első alkalommal a Néprajzi Múzeum Vajda László-termében 2015. március 11-én 18 órakor az előadás témája: Mi a sámánizmus?
Az előadás azt a kérdést járja körül, hogy mit nevezünk sámánizmusnak, mi tartozik a sámánizmus fogalomkörébe. A sámánizmus, mint bármely más vallási jelenség, különböző korokban született vallási jelenségeket ötvöz magába. Többek között azért élhette túl a térítők és a kommunisták által végbevitt üldöztetést, mert mint hit- vagy hiedelemrendszer nyitott maradt a változásokra. Befogadta azokat, dogmái alig voltak, alkalmazkodási készsége viszont annál nagyobb. Beszélünk az animizmuson alapuló ősi hiedelemrendszerről, ami a sámánhit alapja, az extázistechnikáról, a sámánok csoportosításának változatairól, a sámánná válás folyamatáról, és a sámánok személyiségjegyeiről.
A részvételhez előzetes regisztráció szükséges:
Kerezsi Ágnes, kerezsi@neprajz.hu
Az ismeretterjesztő sorozat további előadásai:
2015. március 25. 18.00-20.00
Sámán mitológia
Ezen az előadáson a sámán mitológia jellemzőiről beszélünk, ami a részletek sokszínűsége ellenére is néhány fontos dologban a különböző szibériai népeknél hasonlóságot mutat. Ilyen például a világ hármas felosztása. Ezen az előadáson beszélünk a sámánok tárgyi világáról. A sámán viselet fajtáiról, a dobról, dobverőről és a hallucinogén anyagok használatáról. Bemutatjuk az Európa-gyűjtemény ide vonatkozó tárgyait, sámándobokat, segítőszellem figurákat, különleges hangszereket.
2015. április 1. 18.00-20.00
A sámán szerepe
A sámán szerteágazó szerepet tölt be a társadalomban. Szerepe más és más a vadász, halász, gyűjtögető és az állattartó közösségekben. A sámán alapfunkciója minden kultúrában, hogy összekötő a három világszféra között, különleges tudásával felvértezve, lélekutazásának köszönhetően védi nemzetsége tagjait a gonosz szellemektől, külső rontástól. Ezen túlmenően a sámánok a nemzetség vezetői, az etnikai tudat őrei, de sok esetben szertartásvezetők (áldozópap) is. Az előadáson ismertetjük a sámánszertartás fázisait is.
2015. április 8. 18.00-20.00
Obi-ugor sámánok és kategóriáik napjainkban
Az obi-ugoroknál legalább öt féle különleges tudású személyt lehet megkülönböztetni. Ezekről lesz szó részletesen a 4. előadáson. Az 1.) kategóriába azon személyek tartoznak, akik ének segítségével, zeneszerszámot használva gyógyítanak. Nevük arehta-ku. A 2.) kategóriába a jósok, jövendőmondók, az ún. nyukulta-ku-k sorolhatók. Utána jönnek azok az emberek (3), akik álomfejtők ill. az álmok segítségével gyógyítanak. Nevük ulom-verta-ku. 4.) A jiszilta-ku az az ember, aki olyan képességekkel rendelkezik, hogy baj nélkül megvághatja magát és másokat. Így gyógyít. Végül az 5.) a dobbal és dobverővel szertartást végzők kategóriája, nevük jolta-ku, őket szokták a mai szóhasználatban sámánoknak nevezni.
2015. április 15. 18.00-20.00
Az obi-ugor sámánizmus sajátosságai
Az obi-ugoroknál nem voltak a vallási tevékenységet hivatásszerűen végző, csak abból megélni tudó személyek, és senki nem monopolizálta a vallási élet egészét, hanem az több ember között oszlott meg. A különböző módszerekkel, különböző célokért, különböző vallási szférákban működő személyek egymás mellett, egymást kiegészítve, és nem egymással szemben, egymás ellen tevékenykedtek, bár társadalmi rangjuk, megítélésük természetesen nem volt egyforma.
Az obi-ugor sámánoknak alig volt sámán viselete, viszont külön vallási-kultikus szókincsük volt. Fizetség tevékenységükért nem járt. Szerepük a vallási élet bizonyos területeire nem terjedt ki, olyan nagy jelentőségű szertartásokon, mint pl. a medveünnep, egyáltalán nem játszottak különleges szerepet. Ugyanolyan jogú és rangú szereplők voltak, mint a többiek.
Életmódjuk semmiben sem tért el családjuk egyéb férfitagjáétól, ugyanolyan halászok és vadászok voltak, mint azok, talán csak szerencsésebbek, hiszen, kiválasztottságuk egyik jele éppen gazdasági tevékenységük sikeressége volt.
A sámánokat haláluk esetén ugyanoda temették, mint a többieket, ugyanolyan szertartásokat tartottak részükre, mint más halálesetek alkalmával.
2015. április 22. 18.00-20.00
Videóvetítés
Kerezsi Ágnes videofelvételeinek megtekintése különböző típusú sámántevékenységekről, a kutató magyarázatával. Ilyen a szent láda emelgetése, vödörrel, dobbal való sámánkodás, áldozati szertartás, az áldozati rénszarvas feláldozása az istenek tiszteletére, jóslás, stb.
Jegyár:
Felnőtteknek: 800 Ft/előadás
Diákoknak: 500 Ft/előadás
Bérlet: 4000 Ft
Néprajzi Múzeum
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12.
Lantai József
