Sláger és történelem
4 perc olvasás
A slágerek híven tükrözik a történelmet. Úgy is mondhatnánk, a dalszerző érti az idők szavát. Nagy- és dédanyáink a második világháború idején Rácz Vali, híres dizőz énekére keringőztek. „A legelső vonalban kint, egy őrszem az éjbe tekint, puskáján támaszkodik, Annájáról álmodik." Vagy nézzük Szécsény Mihály dalszövegének részletét: „Ne sírj utánam kedvesem, várj otthon szép türelmesen……..Meglátod egyszer visszatérünk győztesen." Egy másik nóta: „Viszontlátásra hadnagy úr, viszontlátásra hadnagy úr, én csak azt kérem, kinn a harctéren, gondoljon néha rám, s ez a vén füstös, gyors acélgőzös hozza vissza énhozzám."
A slágerek híven tükrözik a történelmet. Úgy is mondhatnánk, a dalszerző érti az idők szavát. Nagy- és dédanyáink a második világháború idején Rácz Vali, híres dizőz énekére keringőztek. „A legelső vonalban kint, egy őrszem az éjbe tekint, puskáján támaszkodik, Annájáról álmodik." Vagy nézzük Szécsény Mihály dalszövegének részletét: „Ne sírj utánam kedvesem, várj otthon szép türelmesen……..Meglátod egyszer visszatérünk győztesen." Egy másik nóta: „Viszontlátásra hadnagy úr, viszontlátásra hadnagy úr, én csak azt kérem, kinn a harctéren, gondoljon néha rám, s ez a vén füstös, gyors acélgőzös hozza vissza énhozzám."
A háború után nemcsak a városok, a gyárak is romokban hevertek. Például a dohánygyárak. A cigaretta kiemelt hiánycikknek számított a gyufával, szappannal, gyertyával együtt. Mit meg nem tett egyik-másik lány néhány doboz cigarettáért? Lantos Olivér, a kor legnépszerűbb énekese Durium zenekarával a csikkszedők dalát adta elő. Pillanatok alatt sláger lett. Társadalmi hovatartozás nélkül szedték fel a csikkeket az utcáról a túlélő dohányosok. Nézzük a dalszöveget: „Ha úgy érzed, hozzánk tartozol, és miközénk belépni kívánkozol, tanuld meg, a jelszavunk csak egy: sok csikk, az sokra megy. Hogyha szívsz egy jó Magyart, a végét félre tedd, mert nem tudod, hogy holnap lesz-e más, és ha látod, hogy barátod unva szív csupán, hát vedd el tőle, és te szívd tovább! (Félreértések elkerülése végett: a Magyar egy népszerű cigarettafajta volt.)
A Szovjet Hadsereggel együtt dalok is jöttek az országba. Gyorsan magyar szöveget is írtak hozzá. Például a Katyusa, akinek „kint a fronton harcol a szerelme, érte könnyes mind a két szeme." Vagy a Poljuska: holnap már győzelemről szól az ének, békét, szabadságot hoz majd a népnek. És a Szulikó (illett tudni, ez volt Sztálin generalisszimusz kedvenc dala). Meg a rejtélyes „Füzfa" c. dal, énekelte Putnoki Gábor: „s ma, kérlek, ne búsulj te mégsem. légy vidám, mint a nap, kicsi lány! Életem a legboldogabb nékem, mert szerencsés az, aki partizán. (Ezt már akkor sem értettem, mert az elfogott partizánokat a németek azonnal kivégezték.)
Jött az ország újjáépítésének korszaka. Emblematikus dala Horváth Jenő G. Dénes György (Zsüti) szerzeménye: „Munka után, estefelé vár valaki reám, s a szívem övé.
Őérte dolgozom sok hosszú nappalon át. Pihen a gyár, pihen a gép, nem kattog a szíve ha jön a sötét. De mert az én szívem mégsincsen vasból, én megyek feléd." Vagy Majláth Júlia dala: „Szénát hordanak a szekerek, én a bakon ülök teveled."
Ebben az időben két táborra szakadt a világ, a társadalom. Béketábor és háborús uszítók. Még szerencse, hogy a dal szerint „a béketábor legyőzhetetlen" volt. Új táncok, társastáncok is születtek, ilyen volt a Zakatolás: „Hegyek között, völgyek között zakatol a vonat, én a legszebb lányok közül téged választalak. Egy a jelszónk, tartós béke, állj közénk és harcolj érte!".
Hajrá dalnokok, zeneszerzők, szövegírók! Még nincs sláger a működő reformokról, a rezsicsökkentésről, és a banki alapítványokról. Rajta!
Láng Róbert
