2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Sólyom László véleményezésre küldte a médiatörvényt az Alkotmánybíróságnak

4 perc olvasás
<p><em><span class="inline left"><a href="/node/2408"><img class="image thumbnail" src="/files/images/solyom.thumbnail.jpg" border="0" alt="Sólyom László köztársasági elnök" title="Sólyom László köztársasági elnök" width="63" height="100" /></a><span style="width: 61px" class="caption"><strong>Sólyom László köztársasági elnök</strong></span></span>A médiatörvény módosítása háttérbe szorítja a pályáztatás követelményét a pályázat nélkül történő szerződésmegújítással szemben. Ez ellentétes az Alkotmánybíróságnak a sajtószabadsággal és az információszabadsággal kapcsolatban a rádiózás és televíziózás terén kezdettől fennálló gyakorlatával. Ráadásul a törvény ezáltal a jelenlegi műsorszolgáltatókat aránytalan előnyhöz juttatja a pályázni kívánó új társaságokkal szemben, ami sérti az egyenlő bánásmód alkotmányos követelményét is.</em></p><p>

sólyom lászló köztársasági elnökSólyom László köztársasági elnökA médiatörvény módosítása háttérbe szorítja a pályáztatás követelményét a pályázat nélkül történő szerződésmegújítással szemben. Ez ellentétes az Alkotmánybíróságnak a sajtószabadsággal és az információszabadsággal kapcsolatban a rádiózás és televíziózás terén kezdettől fennálló gyakorlatával. Ráadásul a törvény ezáltal a jelenlegi műsorszolgáltatókat aránytalan előnyhöz juttatja a pályázni kívánó új társaságokkal szemben, ami sérti az egyenlő bánásmód alkotmányos követelményét is.

sólyom lászló köztársasági elnökSólyom László köztársasági elnökA médiatörvény módosítása háttérbe szorítja a pályáztatás követelményét a pályázat nélkül történő szerződésmegújítással szemben. Ez ellentétes az Alkotmánybíróságnak a sajtószabadsággal és az információszabadsággal kapcsolatban a rádiózás és televíziózás terén kezdettől fennálló gyakorlatával. Ráadásul a törvény ezáltal a jelenlegi műsorszolgáltatókat aránytalan előnyhöz juttatja a pályázni kívánó új társaságokkal szemben, ami sérti az egyenlő bánásmód alkotmányos követelményét is.

 

  A hatályos Médiatörvény értelmében a műsorszolgáltatási jogosultság nyílt pályázaton szerezhető meg, rádiók esetében hét, televíziók esetében tíz évre. Ennek az időnek a lejártakor újból pályázatot kell kiírni, de ha a műsorszolgáltató bejelenti az erre vonatkozó igényét, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egy ízben pályázat nélkül is megújíthatja a műsorszolgáltatási szerződést legfeljebb öt évre. Ennek lejártakor viszont mindenképp pályázatot kell kiírni.

Az Országgyűlés által december 15-én elfogadott törvény lehetőséget adna arra, hogy az ORTT egymást követő több esetben is megújítsa a műsorszolgáltatási szerződést. Erre a digitális átállásig lenne lehetőség, ami televíziók esetében 2012-t, rádiók esetében a tervek szerint 2014-et jelenti.

Sólyom László álláspontja szerint ez a módosítás sérti az Alkotmánynak a sajtószabadságot biztosító 61. § (2) bekezdését. A digitális átállásig ugyanis az elektronikus médiapiacon meghatározó jelentősége van, hogy a frekvenciák korlátozottan állnak rendelkezésre. Ezért annak érdekében, hogy a frekvenciaszűkösség ellenére érvényesülhessen a kiegyensúlyozottság követelménye, garanciális jelentősége van a jelenlegi pályázati rendszernek, hiszen ennek révén lehetőség van új szolgáltatók megjelenésére.

A törvény viszont háttérbe szorítja a pályáztatás követelményét a pályázat nélkül történő szerződésmegújítással szemben. Ez pedig ellentétes az Alkotmánybíróságnak a sajtószabadsággal és az információszabadsággal kapcsolatban a rádiózással és televíziózással kapcsolatban kezdettől fennálló gyakorlatával. Ráadásul a törvény ezáltal a jelenlegi műsorszolgáltatókat aránytalan előnyhöz juttatja a pályázni kívánó új társaságokkal szemben, ami sérti az egyenlő bánásmód alkotmányos követelményét is.

A köztársasági elnök az indítványában arra is felhívta a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság egy 2007-es határozatában megállapította, hogy a műsorszolgáltatási pályázati eljárás szabályai súlyos alkotmányossági hiányosságban szenvednek. A pályázat során alkalmazandó értékelési szempontok törvényben nem szabályozottak, a döntéshozatali eljárás a pályázók és a nyilvánosság számára nem követhető és áttekinthető. Ezt a hiányosságot az Alkotmánybíróság határozata alapján 2007. december 31-ig kellett volna az Országgyűlésnek pótolnia. Ez a mai napig nem történt meg, sőt a most elfogadott törvény még a jelenleg fennálló garanciákat is háttérbe szorítja. Sólyom László szerint ez elfogadhatatlan.

Ráadásul a Törvény módosította az ORTT döntéshozatali szabályait oly módon, hogy az ORTT tagjait az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoportok parlamenten belüli mindenkori arányának megfelelő szavazati mérték illeti meg a szolgáltatási szerződés megújításáról szóló döntés során. A köztársasági elnök szerint ez megoldás kétséget ébreszthet az ORTT-nek a pártoktól független működését illetően, holott a Médiatörvény 31. § (2) bekezdése kifejezetten előírja, hogy az ORTT és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.

http://www.keh.hu/

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.