Plakát

A bezárt Erkelt mostantól a Thália Színház helyettesíti, ezért az Operaház itt tartotta a hármas Stravinsky-bemutatót. Nagyváthy Zsolt Chagall-kompozíciója a plakáton máris telitalálat.

 Plakát

A bezárt Erkelt mostantól a Thália Színház helyettesíti, ezért az Operaház itt tartotta a hármas Stravinsky-bemutatót. Nagyváthy Zsolt Chagall-kompozíciója a plakáton máris telitalálat.

   Igor Stravinskyt, a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzőjét azonban be kell mutatni az örökösen csak 19. századi zenéhez szoktatott magyar közönségnek – fogjuk rá, hogy a jogdíj miatt. Stravinsky (1882-1971) egy évvel volt fiatalabb Bartóknál, és mindketten New Yorkban haltak meg. Stravinsky Szentpétervár külvárosában, Oranienbaumban született. Apja a pétervári operában énekelt, de a fiát jogásznak szánta. Az ifjú kötelező tanulmányai mellett zongorázott, zeneelméletet és Rimszkij-Korszakovnál hangszerelést tanult. 1906-ban, az egyetem befejeztével, rögtön hátat fordított a jognak. 1907-ben mutatták be a Puskin költeményeire írt A faun és a pásztorlány című dalciklusát.

Az Orosz Balett nagy alakja, Gyagilev felfigyelt a tehetségére. Ő bízta meg három korai remekművének megírására: A tűzmadár (1910), Petruska (1911), Tavaszi áldozat (1913). Stravinsky ezzel meghódította a világot. 1914-ben Svájcban telepedett le, 1920-tól Párizsban karmesterkedett. A II. világháború elöl az Egyesült Államokba költözött. 1939-től a Harvard Egyetem tanára lett. Így 1962-ben visszatérhetett a Szovjetúnióba koncertezni. Nyolcvanadik születésnapján az egész világ ünnepelte. 89 évesen hunyt el New Yorkban.

   Pályájának kezdetén az orosz népi dallamok ihlették, de a szabad ritmikák és polifonitások mellett. A későbbiekben zenei nyelvezete tovább egyszerűsödött. 1918-ban tiszta asszociációkkal még minimálisabb eszközöket alkalmazott a hangszerelésben A katona története című operájához. 70 éves korában utolsó szimfóniáihoz ismét hangot váltott a logikai bravúrok és a hangulatok kifejezésére.

   A mostani három egyfelvonásos közül A róka – burleszk történet a rókáról, a kakasokról, a macskáról és a kosról – Afanaszjev orosz mesegyűjteményéből, amit „…bohócoknak, táncosoknak és akrobatáknak kell előadniuk, lehetőleg emelvényen, mögötte a zenekarral…" – írta Stravinsky.

Vidnyánszky Attila rendező a négy operaénekessel és a Színművészeti Egyetem musical szakos hallgatóival szigorúan követte a szerző utasításait (ahogyan 1915-ben de Polignac hercegnő megrendelte 2500 svájci frankért). Szokatlan állathangok – hangszerekkel; hatalmas Chagall-kép a háttérben.

   A Mavra történetét Stravinsky 1921-ben orosz népi forrásból merített vígoperának (opera buffa) szánta. Falusi leány, Parasa (Boross Csilla) és a délceg huszár (Nyári Zoltán) szerelmi története, a musical szakos hallgatók hatásos részvételével. Újabb Chagall-díszletek alatt a zene Puskint, Glinkát és Csajkovszkijt idézi meg.

   A katona története már ismert tavalyról, amikor Mácsai Pál narrációjával a Művészetek Palotájában elhangzott. Most vidám operaparódiában látjuk-halljuk. A népmesei ördög itt az 1918-as Reinhart-Ansermet féle jazzband hangjaira lép fel. A hangsúly a kiváló prímhegedűs kezében van. 1924 óta egész Európában óriási sikerrel játszották a darabot. A rendező a zenekart feltette a színpadra, a szereplőket olykor a süllyesztőbe, a forgószínpadon megnyílik a „nagy doboz", ahová mindenki befér.

   Ami mindhárom egyfelvonásosban és a életben mindig jelen van: az ördög csábítása, kísértése és csalása. Ez foglalja keretbe a három darabot. A figurák megszakítás nélkül úsznak át egyikből a másikba. A kétórás előadás így elég fárasztó nézőnek és művésznek egyaránt, a zenéről pedig kissé eltereli a hangsúlyt a nyüzsgés.

   Élmény marad a Vidnyánszky-rendezés, Alekszandr Belozub színpadképe és kosztümjei – az orosz avantgárd stílusjegyeivel, némi patchwork-beütéssel. A színművészetisek és a nézők élvezik a fiatalos kivitelezést és a sok mozgást. Itt bizonyították, hogy mindent tudnak, érett játékosok akár operai keretek között is. Dicséret illeti Oberfrank Géza és Lackfi János fordításait, valamint Kovács János vezényletét a premiereken. A továbbiakban Köteles Géza és Sándor Szabolcs karmesterek vezetik majd az előadásokat.

    Az előadásról csak azt nem lehet mondani, hogy unalmas vagy szokványos.

DOBI ILDIKÓ 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük