Plakát

A bezárt Erkelt mostantól a Thália Színház helyettesíti, ezért az Operaház itt tartotta a hármas Stravinsky-bemutatót. Nagyváthy Zsolt Chagall-kompozíciója a plakáton máris telitalálat.

 Plakát

A bezárt Erkelt mostantól a Thália Színház helyettesíti, ezért az Operaház itt tartotta a hármas Stravinsky-bemutatót. Nagyváthy Zsolt Chagall-kompozíciója a plakáton máris telitalálat.

   Igor Stravinskyt, a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzőjét azonban be kell mutatni az örökösen csak 19. századi zenéhez szoktatott magyar közönségnek – fogjuk rá, hogy a jogdíj miatt. Stravinsky (1882-1971) egy évvel volt fiatalabb Bartóknál, és mindketten New Yorkban haltak meg. Stravinsky Szentpétervár külvárosában, Oranienbaumban született. Apja a pétervári operában énekelt, de a fiát jogásznak szánta. Az ifjú kötelező tanulmányai mellett zongorázott, zeneelméletet és Rimszkij-Korszakovnál hangszerelést tanult. 1906-ban, az egyetem befejeztével, rögtön hátat fordított a jognak. 1907-ben mutatták be a Puskin költeményeire írt A faun és a pásztorlány című dalciklusát.

Az Orosz Balett nagy alakja, Gyagilev felfigyelt a tehetségére. Ő bízta meg három korai remekművének megírására: A tűzmadár (1910), Petruska (1911), Tavaszi áldozat (1913). Stravinsky ezzel meghódította a világot. 1914-ben Svájcban telepedett le, 1920-tól Párizsban karmesterkedett. A II. világháború elöl az Egyesült Államokba költözött. 1939-től a Harvard Egyetem tanára lett. Így 1962-ben visszatérhetett a Szovjetúnióba koncertezni. Nyolcvanadik születésnapján az egész világ ünnepelte. 89 évesen hunyt el New Yorkban.

   Pályájának kezdetén az orosz népi dallamok ihlették, de a szabad ritmikák és polifonitások mellett. A későbbiekben zenei nyelvezete tovább egyszerűsödött. 1918-ban tiszta asszociációkkal még minimálisabb eszközöket alkalmazott a hangszerelésben A katona története című operájához. 70 éves korában utolsó szimfóniáihoz ismét hangot váltott a logikai bravúrok és a hangulatok kifejezésére.

   A mostani három egyfelvonásos közül A róka – burleszk történet a rókáról, a kakasokról, a macskáról és a kosról – Afanaszjev orosz mesegyűjteményéből, amit „…bohócoknak, táncosoknak és akrobatáknak kell előadniuk, lehetőleg emelvényen, mögötte a zenekarral…" – írta Stravinsky.

Vidnyánszky Attila rendező a négy operaénekessel és a Színművészeti Egyetem musical szakos hallgatóival szigorúan követte a szerző utasításait (ahogyan 1915-ben de Polignac hercegnő megrendelte 2500 svájci frankért). Szokatlan állathangok – hangszerekkel; hatalmas Chagall-kép a háttérben.

   A Mavra történetét Stravinsky 1921-ben orosz népi forrásból merített vígoperának (opera buffa) szánta. Falusi leány, Parasa (Boross Csilla) és a délceg huszár (Nyári Zoltán) szerelmi története, a musical szakos hallgatók hatásos részvételével. Újabb Chagall-díszletek alatt a zene Puskint, Glinkát és Csajkovszkijt idézi meg.

   A katona története már ismert tavalyról, amikor Mácsai Pál narrációjával a Művészetek Palotájában elhangzott. Most vidám operaparódiában látjuk-halljuk. A népmesei ördög itt az 1918-as Reinhart-Ansermet féle jazzband hangjaira lép fel. A hangsúly a kiváló prímhegedűs kezében van. 1924 óta egész Európában óriási sikerrel játszották a darabot. A rendező a zenekart feltette a színpadra, a szereplőket olykor a süllyesztőbe, a forgószínpadon megnyílik a „nagy doboz", ahová mindenki befér.

   Ami mindhárom egyfelvonásosban és a életben mindig jelen van: az ördög csábítása, kísértése és csalása. Ez foglalja keretbe a három darabot. A figurák megszakítás nélkül úsznak át egyikből a másikba. A kétórás előadás így elég fárasztó nézőnek és művésznek egyaránt, a zenéről pedig kissé eltereli a hangsúlyt a nyüzsgés.

   Élmény marad a Vidnyánszky-rendezés, Alekszandr Belozub színpadképe és kosztümjei – az orosz avantgárd stílusjegyeivel, némi patchwork-beütéssel. A színművészetisek és a nézők élvezik a fiatalos kivitelezést és a sok mozgást. Itt bizonyították, hogy mindent tudnak, érett játékosok akár operai keretek között is. Dicséret illeti Oberfrank Géza és Lackfi János fordításait, valamint Kovács János vezényletét a premiereken. A továbbiakban Köteles Géza és Sándor Szabolcs karmesterek vezetik majd az előadásokat.

    Az előadásról csak azt nem lehet mondani, hogy unalmas vagy szokványos.

DOBI ILDIKÓ 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük