2010. szeptember 8-án a Magyar Nemzeti Múzeumban írták alá az M43-as autópálya Makó-Csanádpalota közötti szakasza megépítésének próba- és megelőző régészeti feltárásáról szóló szerződést.

2010. szeptember 8-án a Magyar Nemzeti Múzeumban írták alá az M43-as autópálya Makó-Csanádpalota közötti szakasza megépítésének próba- és megelőző régészeti feltárásáról szóló szerződést.

 Ez az első olyan szerződés, amely a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat megszüntetése után született a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ és egy megyei múzeum között, egy megyei múzeumra bízva a feltárást. Ez a precedens értékű szerződés bizonyítja, hogy az új rendszer egy hónappal a bevezetése után már kiválóan működik.

A beruházás értéke csaknem 2 milliárd forint – ez jelentős bevételt jelent a Csongrád megyei önkormányzatnak.

Az aláírók – Hable Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum szakmai főigazgató-helyettese, Kócsáné Horváth Erika gazdasági igazgatóhelyettes, Dr. Zombori István megyei múzeumigazgató (Móra Ferenc Múzeum, a Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeuma) – mellett jelen volt L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke és Dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a tárca kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára, akinek vezetésével az intézményi átalakulás és az új rendelet is született.

A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat belső ellenőrzése során megdöbbenve tapasztalta, hogy az előző kormányzat örökségvédelmi szakszolgálatának bevételei és kiadásai gyanúsan alultervezettek, a költségvetési tervezés nem felel meg az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet irányelveinek.

Az előző kormányzat hivatalnokai szándékosan olyan szabályzatokat hoztak létre, melyek visszaélésekre adtak lehetőséget. Nem dolgozták ki a feltárási projektek pénzügyi-számviteli szabályozását, az analitikus nyilvántartással és elszámolásával kapcsolatos szabályokat, az elő- és utókalkulációkat. A projektek elszámolásának számviteli nyilvántartása sem volt megoldott.

Excel táblázatokban, azaz nem zárt rendszerben rögzítették a nyilvántartásokat, így az adatok védelme nem volt biztonságos.

A szocialista kormányzat által létrehozott Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat az elmúlt három évben nem fordított gondot arra, hogy a feltárási projektek tényleges eredményét kiszámítsa, és azokat nyilvántartsa, jelentősen sérült a közbeszerzési eljárások nyilvánossága.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük